Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az érzelemkezelés alapjai – Mindennapi gyakorlatok a mentális egészségünkért

Érdekességek2024. március 03.

Gyakorló pszichológusként vannak olyan pszichológiai alapismeretek, amelyekről azt kívánom, hogy bárcsak mindenki tudná. Ezek olyan információk, gyakorlatok, amelyek egyszerűek, szinte már banálisak, és mégis, szakemberként azt tapasztalom, hogy rendkívül hatékonyak. Ráadásul mindenkit érintő nehézségekkel kapcsolatban adnak eszközöket. Ezek mégsem elterjedt ismeretek, sem „bevett gyakorlatok”.

Fotó: 123rf.comHogyan válhatnának ezek az ismeretek közös tudássá és ezen gyakorlatok akár napi szintű rutinná? Milyen jó lenne, ha a mentális egészség területén is lennének olyan jó, mindennapi szokásaink, mint pl. a dentálhigiénia terén! Példának okáért mindannyian tudjuk, hogy fontos fogat mosni, ezért (legalább) minden reggel és este áldozunk ennek az egészségmegtartó szokásnak. Hogyan alakult ki ez a tudásunk és gyakorlatunk? Kiskorban, már az óvodában megtanultunk fogat mosni. A szüleink és a minket körülvevő felnőttek nem győzték eleget sulykolni ennek a jelentőségét. Így felnőttkorunkra már gondolkodás nélkül reggel és este fogat mosunk – automatizmussá vált ez a jó szokás. Már nem is vagyunk tudatában annak, hogy mennyi fogászati bajtól, fájdalomtól megkímél minket ez az egészségvédő, megelőző gyakorlat.

Milyen jó lenne, ha lelki egészségünk terén is így állnánk mi (és környezetünk is) a megelőzéshez és a jó gyakorlatokhoz! Például ha érzelmeink kezelését is hasonlóan tanulnánk. Pedig annak alapja is éppoly egyszerű, mint a napi kétszeri fogmosás. Természetesen mind a fogak, mind a lelkek egészsége ennél összetettebb, ám ha a következőket tudnánk és naponta gyakorolnánk, azzal már sokat tennénk a mentálhigiéniánkért.

Ráadásul az érzelmeink kezelésének témája is éppannyira mindenkit érint, mint a fogápolás. Tapasztalunk érzéseket, nap mint nap többet – pozitívakat, negatívakat, intenzíveket és akár egymásnak ellentmondókat egyszerre. Tapasztaljuk annak a nehézségét, amikor „elönt” minket egy-egy érzelem, vagy amikor hosszú időn keresztül „cipeljük magunkkal” az érzelmi terhet és nem tudunk vele mit kezdeni. Mik azok a legegyszerűbb gyakorlatok, ismeretek, amiket mindenkinek hasznos lenne ismernie érzelmei kezeléséhez?


Az érzelmek kezeléseinek alaptételei

A gyakorlatok előtt érdemes tisztázni pár „alaptételt” az érzelmek kezelésének terén. Először is azt, hogy minden érzelem normális. Az is teljesen természetes, hogy egy helyzettel kapcsolatban egymásnak ellentmondó, tehát egyszerre negatív és pozitív érzéseink is lehetnek. Az érzelmeink megszületéséért nem vagyunk felelősek, ez nincs a kontrollunk alatt. Így hát se magunkon, se máson ne kérjünk számon érzéseket! Próbáljunk meg magunkhoz és másokhoz is kíváncsisággal fordulni, megérteni, hogy mi van az érzés mögött.

Keletkezésükért ugyan nem, de azért viszont mi vagyunk felelősek, hogy hogyan kezeljük az érzelmeinket. Vannak jó gyakorlatok, ám mindenki egy kicsit másképp szereti kezelni az érzéseit. Van, aki ha szomorú, jobb, ha egyedül van, és van, aki ilyenkor mindenképpen a társaságot keresi, és kibeszéli magából a problémát. Ez ráadásul nem állandó, helyzetenként is változhat, hogy milyen „eszközhöz” nyúlunk. Az a lényeg, hogy olyan módszert válasszunk érzelmeink kezelésére, amivel sem másnak, sem önmagunknak (sem környezetünknek) nem ártunk.

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.