Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban

Érdekességek2018. április 30.

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór.

A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik.

A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban  megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak.

Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük azt jelezheti, hogy sok idős ember mind kognitívan (tanulási és emlékezési képesség), mind érzelmileg jóval egészségesebb marad a korábban feltételezettnél.

"Az találtuk, hogy az idős embereknek ugyanolyan képességük van több ezer új idegsejtet növeszteni a hippokampuszban elődsejtekből, mint a fiataloknak. Azt is kimutattuk, hogy agy temporális lebenyének alsó részén található, a megismerési és érzelmi folyamatokban szerepet játszó hippokampusz volumene azonos minden életkorban. Ugyanakkor idős emberek esetében kevesebb véredénnyel bír és az új neuronoknak gyengébb a képessége a kapcsolatok építésére" - idézte Boldrinit az EurekAlert tudományos hírportál.


z amerikai kutatók 28 hirtelen elhunyt 14-79 ember agyának hippokampuszát vizsgálták, valamennyien egészségesek voltak haláluk előtt. Ez volt az első alkalom, hogy kutatók rögtön az elhalálozás után vizsgálták az emberi hippokampusz újonnan kialakult idegsejtjeit és erezettségét. A szakemberek megállapították, hogy a vizsgáltak nem szenvedtek sem elbutulásban, sem depresszióban, nem szedtek antidepresszásokat, amelyek egy általuk végzett korábbi kutatás szerint az új agyi idegsejtek termelődésére hatással lehet.

A rágcsálóknál és az emlősöknél a kor előrehaladásával csökken a hippokampuszban lévő új idegsejtek termelődésének képessége.
"Hasonló számban találtunk félig kifejlődött idegi elődsejtet és kifejlett neuronok ezreit" - olvasható a tanulmányban. Ugyanakkor idősebbek esetében kevesebb új ér alakul ki az agyban és kevesebb idegi elődsejtjeik, neurális őssejtjeik vannak.
Boldrini szerint ezek, valamint a hippokampuszban az idesejtek közötti csökkent kapcsolat okozhatja időskorban a csökkenő kognitív és emocionális rugalmasságot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.

Mi a zoonózis?

2026. január 15.

Az állatról emberre terjedő megbetegedéseket összefoglalóan zoonózisoknak nevezzük. Aki állatot tart, annak számolnia kell annak veszélyével, hogy kis kedvencétől – jelen esetben kutyájától, macskájától – esetleg „elkap valamit”. Azonban semmiképp sem kell kétségbe esni, fontos a betegség megelőzése, felismerése és kezelése.

Veszettség

Az egyik, talán legismertebb zoonózis a veszettség.
Hazánkban jogszabály határozza meg az állatok veszettség elleni oltásának rendjét. A kutyák évi egyszeri veszettség oltása kötelező, macskák esetében nincs ilyen jellegű jogi szabályozás, azonban a szabadban is járó macska veszettség elleni oltása éves szinten indokolt.
A betegséget egy vírus – Rabies – okozza, főképp a fertőzött állat nyálával, harapásával terjed.
A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszak alatt a kutya viselkedése megváltozhat. Kedvencünk hirtelen félénkké, ingerlékennyé vagy rendkívül agresszívvé válhat, majd túlzott nyálzása figyelhető meg. A betegség mielőbbi felismerése kulcsfontosságú, s így a végkimenetele visszafordítható.
A vadon élő állatoknak, veszettség elleni oltási program keretében, évente kétszer, tavasszal és ősszel veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki.

Férgesség

A kutya férgesség egy olyan állapot, amelyben a kutya szervezetében különböző bélférgek telepedhetnek meg és szaporodhatnak el. Ezek a paraziták szinte bármely életkorú és méretű kutyát megtámadhatnak, legyen szó kölyökkutyáról vagy idős, jól tartott házikedvencről. A férgek elsősorban a bélrendszerben élnek, de egyes fajok más szervekbe is eljuthatnak. A férgesség nem csupán egy „koszos” kutya betegsége – akár a legjobban gondozott, rendszeresen állatorvoshoz hordott eb is elkaphatja. Ezért is olyan fontos a megelőzés, az időszakos szűrés és az azonnali kezelés. A kutya szervezetében levő féregpeték az állat simogatásával, székletének érintésével a testünkbe kerülhetnek, ezzel mi is megfertőződhetünk. Féreg fertőzés a macskákat is érinti, különösen a kijárós, de a benti cicák féregtelenítése is rendszeresen javasolt. Megelőzésénél fontos a rendszeres féreghajtás, valamint kis kedvencünkkel történt érintkezést követően az alapos kézmosás.

Mikor kell orvoshoz menni aranyérrel?

2026. január 15.

5 jel, hogy nem elég a krém

Az aranyér a végbélben található vénás párna kitágulása, amely normál esetben is jelen van, de gyulladás vagy fokozott nyomás hatására fájdalmassá és zavaróvá válhat. A legtöbb ember először vény nélkül kapható krémekkel és kúpokkal próbálja enyhíteni a panaszokat, ezek azonban csak a felszíni gyulladást csillapítják. Vannak olyan helyzetek, amikor a házi kezelés már nem elég, és elengedhetetlen a sebész segítsége.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Milyen jelekre figyeljünk?

Az egyik leggyakoribb jel, hogy a probléma túllépett a krémek hatókörén, ha a fájdalom hirtelen, szúró jelleggel jelentkezik, és járás vagy ülés közben is elviselhetetlenné válik. Ez gyakran a külső, trombotizált aranyérre utal, amikor a vénában vérrög alakul ki. Ilyenkor a krémek nem tudják csökkenteni a nyomást, a duzzadt csomó sebészeti beavatkozás nélkül nem húzódik vissza gyorsan.

Ha az aranyér rendszeresen vérzik, különösen, ha a vérzés élénkpiros és ismétlődő, nem szabad halogatni a szakember felkeresését. Bár a vér általában a székelés során jelentkezik, a gyakori vagy nagyobb mennyiségű vérvesztés a nyálkahártya repedésére vagy előrehaladott belső aranyérre utalhat, amely akár vérszegénységhez is vezethet. A tartósan fennálló vérzés kivizsgálást igényel, hiszen nemcsak aranyér, hanem más vastagbélbetegségek is okozhatják.

A harmadik figyelmeztető jel az, amikor a csomó a székelés után sem húzódik vissza a végbélbe, és kézzel sem helyezhető vissza. Ezt előesett belső aranyérnek (prolapsus) nevezzük, amely már a magasabb súlyossági fokozatba tartozik. Ilyen esetben a szövet könnyen begyulladhat, megduzzadhat, és akár el is halhat, ami sürgős sebészeti ellátást tehet szükségessé.