Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az időskori demenciáról szól a Pesti Színház új darabja

Érdekességek2020. október 26.

Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében a Vígszínházban.

Florian Zeller darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta a világ számos országában bemutatták – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

A darab népszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata hozzátartozóként, ismerősként, barátként.

A darab főhőse, a Kern András által alakított André mindent elfelejt. A lakása, a lánya, a bútorok… minden olyan idegennek tűnik. Anne (Bach Kata), a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is – olvasható a darabról.

A szerző érzékenységgel ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, a betegséggel és a lassú leépüléssel. A demencia az agyi funkciók folyamatos hanyatlásával jár együtt, memóriaromlást, a mozgásfunkciók beszűkülését okozhatja és akár odáig ronthatja a beteg állapotát, hogy képtelen lesz ellátni napi rutintevékenységeit.


Valló Pétert kiemelte: több mint 10 millió demens ember él Európában, így ma már olyan sokakat érint ez a probléma, hogy a színháznak is dolga ezzel foglalkozni. “Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz”.

Míg a legtöbb hasonló témával foglalkozó mű a hozzátartozók szemszögéből mutatja be a folyamatot, Az apában a világot André észlelésén keresztül tapasztalja a néző. A beteg nézőpontjából, aki úgy érzi, nincs semmi baja, nincsenek problémák, csak a környezete vetíti ki rá ezt az egészet. A főszereplőt játszó Kern András szerint maga a helyzet az érdekes, az, ahogy a férfinak a kezdetektől végigkövethetjük a demencia felé vezető útját. Miként változik meg a kapcsolata a közvetlen környezetével, a lányával, annak előző férjével és mostani párjával, majd megjelennek a különböző látomásszerű alakok, akiket már nem ismer meg. “Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva” – fogalmazott.

A leépülés mellett egy másik konfliktus is megjelenik a színpadon. André lányáé, akinek édesapja ápolását egy új szerelmi kapcsolattal kellene összeegyeztetnie.

A darabban a főszereplők mellett Brasch Bence, Waskovics Andrea, Horváth Szabolcs/ Zoltán Áron és Márkus Luca játszik, a díszletet Horváth Jenny, a jelmezt Benedek Mari tervezte.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.