Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az időskori demenciáról szól a Pesti Színház új darabja

Érdekességek2020. október 26.

Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében a Vígszínházban.

Florian Zeller darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta a világ számos országában bemutatták – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

A darab népszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata hozzátartozóként, ismerősként, barátként.

A darab főhőse, a Kern András által alakított André mindent elfelejt. A lakása, a lánya, a bútorok… minden olyan idegennek tűnik. Anne (Bach Kata), a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is – olvasható a darabról.

A szerző érzékenységgel ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, a betegséggel és a lassú leépüléssel. A demencia az agyi funkciók folyamatos hanyatlásával jár együtt, memóriaromlást, a mozgásfunkciók beszűkülését okozhatja és akár odáig ronthatja a beteg állapotát, hogy képtelen lesz ellátni napi rutintevékenységeit.


Valló Pétert kiemelte: több mint 10 millió demens ember él Európában, így ma már olyan sokakat érint ez a probléma, hogy a színháznak is dolga ezzel foglalkozni. “Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz”.

Míg a legtöbb hasonló témával foglalkozó mű a hozzátartozók szemszögéből mutatja be a folyamatot, Az apában a világot André észlelésén keresztül tapasztalja a néző. A beteg nézőpontjából, aki úgy érzi, nincs semmi baja, nincsenek problémák, csak a környezete vetíti ki rá ezt az egészet. A főszereplőt játszó Kern András szerint maga a helyzet az érdekes, az, ahogy a férfinak a kezdetektől végigkövethetjük a demencia felé vezető útját. Miként változik meg a kapcsolata a közvetlen környezetével, a lányával, annak előző férjével és mostani párjával, majd megjelennek a különböző látomásszerű alakok, akiket már nem ismer meg. “Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva” – fogalmazott.

A leépülés mellett egy másik konfliktus is megjelenik a színpadon. André lányáé, akinek édesapja ápolását egy új szerelmi kapcsolattal kellene összeegyeztetnie.

A darabban a főszereplők mellett Brasch Bence, Waskovics Andrea, Horváth Szabolcs/ Zoltán Áron és Márkus Luca játszik, a díszletet Horváth Jenny, a jelmezt Benedek Mari tervezte.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.