Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az immunrendszer erősítéséről

Érdekességek2021. november 09.

Az őszi–téli időszakban a nem megfelelő táplálkozáson, a mozgásszegény, túlhajszolt, stresszes életmódon kívül a hideg, szeles időjárás, átfázás is csökkenti az immunrendszer aktivitását és működőképességét. Mivel és hogyan tudnánk az immunrendszerünket erősíteni?

1. Együnk jót, jókor!

Első és legfontosabb a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás: A halakat, fehér húsokat kell előtérbe helyezni, javasolt az édességek fogyasztását minimalizálni és a mindennapos zöldség- és gyümölcsbevitelt megvalósítani. A téli időszakban számos vitamin, illetve ásványi anyag pótlása segíti az immunrendszer működését, idesorolható: A-, C-, D-, E-vitaminok, illetve a szelén és a cink, melyek természetes formában (zöldségek, gyümölcsök, méz, propolisz, méhpempő) a szervezetbe juttatva, jobban felszívódnak.

2. Alkalmazzuk a probiotikumokat!

Mivel az emberi immunrendszer mintegy 80%-a a bélrendszer nyálkahártyájában található, a szervezet legnagyobb kiterjedésű immunológiai szervének tekinthető. Probiotikumok – kedvező hatású bélbaktériumok – bevitelével fokozható az immunrendszer védekezőképessége, így hatékonyan megelőzhető, illetve enyhíthető a felső légúti betegségek lefolyása is.

3. Mozogjunk!

A szervezet védekezőképességének fokozására szolgál a rendszeres testmozgás is. Aerob jellegű mozgás javasolt heti 2-3 alkalommal 20-30 perc időtartamban. Minden mozgásforma optimális, különösen amit a szabadban végezhetünk nappali fénynél. A rendszeres mozgás nemcsak a testet, a lelket is felfrissíti. Az érzelmi egyensúly pedig nélkülözhetetlen a betegségek megelőzésében.

Ami még segíthet

Liofilizált légúti betegségeket okozó baktériumokat tartalmazó készítmények: a visszatérő alsó és felső légúti megbetegedések megelőzésére alkalmazhatók gyermekek, illetve felnőttek részére. Erősítik a szervezet természetes védekezőmechanizmusát és ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

– Echinacea purpurea és angustifolia (Bíbor és keskenylevelű kasvirág) gyökerét vagy az egész növényt használják fel, melyekből alkoholos kivonatot készítenek. Gyermekek számára az alkoholmentes forma is kapható.

– Grépfrút a magjában és gyümölcshúsában található bioflavonoidoknak köszönhetően természetes antibiotikumként, vírus- és gombaölő szerként tartják számon. Az alkalmazása – a gyógyszer-metabolizmusban leginkább érintett enzimrendszer gátlása miatt – számos gyógyszerrel (pl. bizonyos vérnyomáscsökkentőkkel és koleszterinszint-csökkentőkkel) együtt kerülendő.

A növényi immunrendszer-serkentők hatékonyan alkalmazhatók a meghűlés első tüneteinek jelentkezésekor, illetve megelőzés céljából.


Megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, elegendő alvással, gyógynövények és/vagy homeopátiás szerek segítségével, illetve a rizikócsoportba tartozók esetében a védőoltás felvételével fokozhatjuk a szervezet ellenálló képességét, így az őszi–téli időszakban gyakori megfázásos és felső légúti megbetegedések megelőzhetővé, illetve könnyebben kezelhetővé válnak.

Dr. Papp Anatt
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.