Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az immunrendszer és az élőflóra

Érdekességek2019. november 13.

Fotó: 123rf.com

Szervezetünk tökéletes egységként működő, bonyolult kémiai-biológiai folyamatok összessége.

A csecsemők születésükkor fejletlen ellenálló rendszerrel rendelkeznek. Kilenc hónapon át az anyai immunrendszer védi őket az anyaméhben. A születésükkor találkoznak először a külvilággal. Az immunrendszerük folyamatosan fejlődik, alakul a világgal, és a világban előforduló ágensekkel történő találkozások során. 

Egy felnőtt emberrel együtt élő flóra kb. 1-2 kg között van, és a flóra sejtjeinek száma pedig meghaladja a felnőtt emberi testet alkotó sejtek számát. Vagyis saját szervezetünk sejtjeinek száma kisebb, mint a bennünk, velünk élő flóra sejtjeinek száma.

A velünk együtt élő flóra nagyon vegyes képet mutat. Vannak velünk együtt élő gombák, baktériumok, vírusok, egysejtű, és több sejtű élősködők. Nem kell megijedni, egészséges esetben a velünk élő flóra egyensúlyban van, a „jók” az erősebbek és nem engedik elszaporodni, és betegséget okozni a „rossz”-akat.

Az egyensúlyt biztosítja a szervezetünk működése, többek között a megfelelő kémhatás, pH-érték, úgy a bőrünkön, mint a nyálkahártyáinkon, vagy a bélrendszerünkben. A megfelelő kémhatást a szervezetünkben termelődő enzimek, váladékok befolyásolják, mint a nyál, verejték, emésztőenzimek, epesavak.


Az emésztőrendszerünk, bélrendszerünk kémhatását az étkezésünkkel is befolyásoljuk, de egészséges esetben a termelődő gyomorsav, és más testnedvek a megfelelő szintre állítják a pH-t. A bélrendszerünkben élő baktériumok, amelyek az emésztésünkben elengedhetetlen szerepet töltenek be, ugyancsak hozzájárulnak a megfelelő kémhatás kialakításához. 

Dr. Sánta Zsuzsanna
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.