Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az influenza tünetei és felismerése

Érdekességek2021. január 03.

Fotó: 123rf.com

Az influenza tünetei – főként csecsemőkorban – súlyosan érintik a gyermekeket, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. A fertőzés a közösségbe járó (óvoda, iskola) gyermekek között terjed leggyorsabban: influenzajárvány idején 3 gyermek közül 1 biztosan megfertőződik.

Összehasonlításképpen, a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül.

Megfigyelték, hogy más gyermekes családhoz viszonyítva azok a családok, ahol iskoláskorú gyerek is van, kétszeresen ki vannak téve az influenza veszélyének. Azokban a családokban, ahol a gyerek influenza vírussal fertőződik, 36 százalékban a gyerek legalább egy családtagját továbbfertőzi.

A tünetek felismerése
Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében.

Az influenzát hirtelen fellépő magas láz, köhögés, végtagokban és a hátban érezhető fájdalom, fejfájás és 2-3 hétig tartó kimerültség tünetei jellemzi. A gyermekeknél további tünetként orrfolyás, hányinger és hányás, valamint hasmenés jelentkezhet.

Ezzel szemben a megfázás fokozatosan jelentkezik, jellemzője a kaparó vagy gyulladásos torok, orrfolyás, tüsszentés, köhögés és néhány esetben 38C-fok alatti láz.


Diagnózis

A helytelen diagnózis azt eredményezheti, hogy az influenzás gyermekek nem kapják meg a szükséges kezelést, a betegség tovább tart, a gyermekek fertőzik környezetüket és magas a szövődmények kialakulásának kockázata. Az 5 év alatti gyermekeknél nehéz az influenzafertőzést diagnosztizálni, hiszen a kis betegek nem tudják elmondani panaszaikat. Ezeknél a gyermekeknél az influenza könnyen összekeverhető más légzőszervi fertőzésekkel (pl.: RSV), mivel a betegség kezdeti tünete az influenzához hasonló magas láz, és légzőszervi panaszok. Az RSV fertőzés ideje alatt fennálló nehéz légzés túlsúlya – amely nem az influenza tünete – elősegítheti a helyes diagnózist. Alapvető fontosságú, hogy a szülők az első jeleket követő 48 órán belül orvoshoz vigyék gyermeküket.

RSV-fertőzés

Egy kis náthába nem lehet belehalni: meggyötör, de aztán ahogy jött, úgy megy is – gyakori vélekedés ősszel-télen. Így is van ez a felnőtteknél. Ám az újszülöttekre, csecsemőkre nézve életveszélyes is lehet az RS-vírus fertőzése. >>> Tovább >>>

Szövődmények

Az influenza gyermekkorban lehangoló és fájdalmas betegség, amely súlyos szövődményekhez vezethet. A gyermekkori influenzafertőzés olyan légzőszervi betegségek kialakulásához vezethet, mint a hörghurut, a tüdőgyulladás, vagy az asztma. Az influenza szövődményeként felléphet középfülgyulladás is, amely több mint 24 százalékban előfordul a vírussal fertőzött gyermekeknél. A középfülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet. Aggasztó az influenzával összefüggő szövődmények gyakorisága. Alapvető fontosságú az influenza helyes diagnosztizálása és kezelése, a legrövidebb időn belül.

A szülők alábecsülik az influenzafertőzést

A gyermekek minden életkorban ki vannak téve az influenzafertőzés kockázatának és a szövődmények kialakulásának, melyek akár tartósan befolyásolhatják későbbi fejlődésüket és egészségüket. Általánosságba véve elmondható, hogy sajnos az influenza egészségkárosító hatásait a veszély mértékéhez viszonyítva a szülők lebecsülik: az édesanyák egyharmada nincs tudatában annak, hogy az influenzával fertőzött gyermekeknél milyen szövődmények léphetnek fel.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.