Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Az internet javítja az idősek életminőségét

Érdekességek2019. április 04.

Az internethasználat enyhíti az idősek magányát, hátráltatja az egészségromlást, a demencia kialakulását és javítja biztonságérzetüket – jelentette ki Jeneiné Rubovszky Csilla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Innovatív digitális idősügyi programjának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa.

A számítógép-használat erősítette az idősek családi kapcsolatait (Fotó: 123rf)A biztonságos internethasználat világnapja alkalmából ismertette annak a programnak a tapasztalatait, amelynek keretében 480 településen 5 ezer idős embernek biztosított a kormányzat laptopot, internet-hozzáférést, illetve informatikai oktatást.

A magyar lakosság 19 százaléka 65 éves múlt és az előrejelzések szerint 2030-ra már minden negyedik honfitársunk lesz idősebb 65-nél, a 80 éven felüliek száma pedig meghaladja majd a 600 ezret.

Ebben a helyzetben döntött a kormányzat a program elindításáról, illetve 2017 márciusától osztották ki, főleg elszigetelt településen élő olyan idősek számára a számítógépeket, akik izoláltan élnek saját otthonukban. Elhangzott, hogy 116 diszpécserközpontot is létrehoztak az idősek digitális tevékenységének támogatása érdekében – ismertette.

A Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint, a számítógép-használat erősítette az idősek családi kapcsolatait, javította a szubjektív egészségérzetet és a biztonságérzetet is.

A programban résztvevők 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy segítette az életét a program és másoknak is ajánlaná. Miközben korábban 86 százalékuk soha nem találkozott az internettel, mára 98 százalékuk heti szinten 56 százalékuk pedig minden nap használja.


Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője hangsúlyozta, a rendőrség kiemelt figyelmet fordít az idős korosztály védelmére, a többi közt kortárs segítő programok, illetve az internet segítségével bűnmegelőzési skype-konferenciák keretében. E korosztály számára fokozottan veszélyt jelentenek a közösségi portálokon megjelenő, illetve az adathalász csalók, ezért a rendőrség is fontosnak tartja az idősek online biztonságának növelését. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.