Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az írás, a szavak ajándéka

Érdekességek2021. június 05.

Az írás, mint a kiteljesedés, a személyiség fejlődése, a felszabadulás forrása, gyengéd és jótékony hatású játék a szavakkal… Ha nem ismerjük ezeket a lehetőségeket benne, és kedvet érzünk hozzá, az írás előnyei felfedezésre várnak. 

Fotó: pixabay.comAmennyiben úgy érezzük, hogy jól tudunk bánni a szavakkal, érdemes belevetni magunkat az írásba. Összegyűjtöttük öt okot, ami miatt hasznunkra válhat, ha hozzákezdünk írni, a magunk örömére. És néhány jó tanácsot is adunk az esetleges szorongás elűzéséhez, a bátortalanság legyőzéséhez, valamint a jó kezdés megvalósításához.

Egy francia felmérés szerint a nők 85%-a szeret írni, bármilyen generációhoz is tartozik. Bensőséges napló, emlékirat, regény, vers – mindegy, ha szárnyalnak a szavak, vagy olykor megszelídülnek és táncolnak a fehér papíron. Kedv az érzelmek kifejezéséhez, az írás öröme, gondolataink megosztásának szükségessége – a cél csak ritkán a híressé válás, sokkal gyakrabban a közlési vágy. 

5 OK, AMIÉRT ÉRDEMES TOLLAT RAGADNUNK

Törődünk a kedélyállapotunkkal

 „Köztem és a világ között, egy ablak. Az írás egy módja annak, hogy kijussak rajta anélkül, hogy betörném. ” – írta találóan egy francia költő. Az érzelmek, szorongás, aggodalmak, sebezhetőség vagy traumák papírra vetése enyhít, felszabadít és enged visszalépni. Mindez segít a feoldódásban, csökkenti a lelki nyomást és javítja a hangulatot, még depresszió esetén is. Ezzel szemben az öröm elbeszélése írásban lehetővé teszi, hogy még jobban profitáljunk belőle, és kifejezzük hálánkat. 

Őszinték vagyunk önmagunkhoz

„Rajtam kívül mások úgy írnak, ahogy beszélnek, én úgy írok, ahogy csendben maradok.”– mondta egy angol írónő. Kimondhatatlan gondolatok, kétségek, szégyenérzet, félelmek, hazugságok, gyűlölet…. Ha nem tudunk ilyen érzéseket szóban kifejezni és átadni másoknak, a „titkok” vagy vallomások közlése írásban könnyebb. A saját írásbeli megnyilvánulások azért is hasznosak, mert őszinték, minden alakoskodás nélkül. Megkönnyebbülést hoznak, lehetővé teszik, hogy szembenézzünk a valósággal, az érzelmek elfojtása nélkül, és elfogadjuk hibáinkat.  

Kevesebb bűntudatot érzünk, és nem emésztjük tovább magunkat.

Fejlesztjük intellektusunkat

„Minden írás merészséget, bátorságot és hatalmas munkát jelent.” – vallotta egy francia író. Akár életünk fontosabb eseményeit írjuk le a naplónkban, akár versen vagy regényen dolgozunk, az írás megköveteli a részletekre való emlékezést, pl. a környezet megfigyelését, a lelkiállapot feltérképezését, az elemzést stb. Igényli, hogy mindezt észben tartva jól válasszuk meg a szavainkat, gazdagítsuk szókincsünket, emlékképek és ötletek után kutassunk. Így az írás feltétlenül hasznos az intellektusunk számára, mert élénkítjük vele az elménket.


Gyógyírt hozunk vele bajainkra

Néhány, kreativitással foglalkozó tanulmány (amelyik pl. egyes, emlőrákban szenvedő nőkről készült, akik kreatív kifejezési műhelyekben vettek részt) kimutatta, hogy az írás előnyökkel járt számukra a fájdalom és az alvás szempontjából. Hasonló kísérletben ugyanez történt asztmás, ízületi gyulladásos vagy fibromyalgiás (állandó fájdalommal küzdő) betegeknél, akiknél a fizikai fájdalom odáig mérséklődött, hogy kevesebbet keresték fel az orvost, illetve csökkenteni lehetett gyógyszeradagjukat

Fotó: pixabay.com

Könnyebben értelmezzük az életünket

Az írás, majd a szöveg félretétele, illetve újraolvasása lehetővé teszi, hogy lepergessük magunk előtt az emlékeket. Általa áttekinthetjük az események időrendjét, és segítséget kapunk ahhoz, hogy emlékezzünk arra, amit elfelejtettünk (vagy esetleg elrejtettünk magunk elől). Arra is lehetőségünk nyílik, hogy visszalépjünk a múltba, megtaláljunk egy jelentést vagy valamilyen logikát az események között (amely akkoriban elkerülte a figyelmünket). Leírt oldalaink mesélnek rólunk, önismeretre tanítanak, továbbá segítenek megtalálni az utunkat, vagy legombolyítani életünk fonalát…

AZ ÍRÁS „KÉZIKÖNYVE”

Hagyjuk abba az üres oldalak feletti gyötrődést, a félelmet, hogy azok üresek is maradnak, vagy hogy nem tudunk jól írni. Az írás olyan szívesség, amit magunknak teszünk – kezdjünk hozzá magabiztosan!

Legyünk elnézőek önmagunkkal szemben

Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró azt vallotta, hogy „ne úgy ítélkezz az írásod felett, mint egy igényes tanár!” Ez a jó tanács, különösen, ha kezdők vagyunk az írás terén, több szempontból is hasznos lehet. Pl. nehéz a stílusunk vagy a mondatszerkesztésünk, és a helyesírásunk sem tökéletes? Egyelőre (kezdéskor) mindegy, csak becsüljük meg a szavainkat úgy, ahogy azok megérdemlik. Ami nem szól az ellen, hogy szövegeinket „pihentessük”, majd olvassuk át, és javítsuk ki őket.

Kényeztessük magunkat

Igényes eszközök az íráshoz, nyugodt sarok a lakásunkban az ihlet pillanataihoz. Amellett nem szükséges rendszeresnek lennünk: az inspiráció jöhet, ahogy „neki tetszik”, és az írásnak nem szabad ”kimért mennyiségű” feladatnak lennie.

Írjunk szabadon, kötöttségek nélkül

A fejlődéshez fantasztikus, képzeletbeli mellékutakon is haladhatunk. Játsszunk a szavakkal, készítsünk feljegyzéseteket, leírásokat, fessünk le helyzeteket, találjunk ki emlékeket vagy fiktív karaktereket, hagyjuk képzeletünket csapongani. Változtassunk a stíluson, műfajon (vers, levél, memoár…), kezdjünk regényt írni. Ne féljünk attól, hogy túlságosan magával ragad az írás, ha kedvünk van hozzá, annál jobban fog menni a jövőben.

Vegyünk részt írói műhelyekben

Szeretnénk a technikát elsajátítani, vagy bepillantást nyerni az írásművészet titkaiba? Lépjünk be íróműhelyekbe, végezzünk írásgyakorlatokat! Ezek a képzések, napjainkban főleg online kurzusok keretében, kiváló szakmabeliek (gyakran neves írók, forgatókönyvírók) vezetésével nagyon ajánlottak, hasznunkra válnak. Többek közt ösztönözhetik kreativitásunkat és javíthatják írásaink minőségét, természetesen a siker kényszere nélkül.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.