Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az irritábilis bélszindróma - Korgó-morgó has

Érdekességek2017. december 18.

Az irritábilis bélszindrómáról
A túlérzékeny, irritábilis bél szindróma (IBS) igen gyakori, bár sokszor nem felismert betegség. Tünetei nagy változatosságot mutatnak: lehet puffadás, teltségérzés, gázok, émelygés stb. Egyes statisztikák szerint a hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja!

A tünetek igen változatosak: teltségérzés, puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés, fájdalom, amely lehet enyhe, egész hasat betöltő, de görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés vagy akár a kettő váltakozása.

Látható, hogy a tünetek mindenféle hasi betegség tüneteit utánozhatják és igen változatos formában jelenhetnek meg. Éppen ezért az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor-bél rendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia.

Ha túlérzékeny a vastagbél

A túlérzékeny vastagbél ugyanis egyértelműen funkcionális eredetű betegség, azaz a hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet – a legfinomabb eszközökkel, akár szövettani vizsgálatokkal sem – kimutatni.

A betegség hátterében, mai tudásunk szerint, a gyomor-bél rendszer érzés- és mozgászavara áll. Az érzészavar azt jelenti, hogy a hasban, főként a vastagbelekben található nyomás- és fájdalomérző idegvégződések (úgynevezett receptorok) ingerküszöbe jelentős mértékben lecsökkent, amit számos tudományos kísérlet egyértelműen bebizonyított. Így a beteg olyan ingereket is megérez, sőt fájdalomként él meg, ami más –normális– ember számára nem érzékelhető vagy legalábbis amely nem tudatosul benne. Ilyen például a belekben képződő gázok feszítése, a jelentős mértékű – és sok kellemetlen panaszt okozó – haspuffadás.


A gyomor és a belek mozgászavara

Az irritábilis bél szindróma másik oka pedig a gyomor és a belek mozgászavara. A gyomor esetében ez azt jelenti, hogy fala nem tud kellőképpen ellazulni, ezért a beteg már kis mennyiségű étel vagy akár egy pohár víz elfogyasztása után teltséget érez. Máskor a belek mozgása sem kellőképpen összerendezett. Gyakoribbak a helyi körkörös összehúzódások, ami görcsös fájdalmat okoz. Ez a görcs (kólika) a has bármely pontján jelentkezhet. Ezért se olyan könnyű az IBS diagnózisát felállítani, mert szinte valamennyi emésztőrendszeri betegség tüneteit utánozhatja, a fekélytől az epekőbetegségen át egészen a vakbélgyulladásig.

Előfordul, hogy a bélfal egy szakasza tartósan összehúzódik, s ez is fájdalommal jár, és a béltartalom előrehaladása is akadályozott, vagyis székrekedés jelentkezik. Máskor a bélfal előrehaladó, ún. perisztaltikus mozgása fokozódik, ami hasmenéshez vezet.

Az irritabilis bél szindróma terápiája

Az irritabilis bél szindróma terápiája komplex, melynek gyógyszeres beállítása szakorvos feladata, és általában hosszas kezelést igényel. A diétát illetően ma már nem vagyunk olyan szigorúak, mint régen. Az vitathatatlan, hogy a kevesebb, gyakoribb étkezés jobban kíméli a túlérzékeny beleket. Nyilván a fűszerek, a nehéz, zsíros ételek sem éppen az IBS-diéta elengedhetetlen részei. Egyesek a pszichológiai megközelítést, a stresszhatás csökkenését a terápia fontos, nélkülözhetetlen lépésének tartják.

dr. Valló Ágnes


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 módszer ahhoz, hogy az aktív életmód hosszú távon fenntartható legyen

2025. április 19.

Sokszor előfordul, hogy egy lendületesen induló életmódváltás rövid időn belül kifullad. Az első hetekben még motiváltak vagyunk, rendszeresen edzünk, odafigyelünk az étkezésre, aztán jönnek a kifogások: nincs elég időnk, fáradtak vagyunk, vagy egyszerűen csak elmarad a kezdeti lelkesedés. Az aktív életmód azonban nem kell, hogy kampányszerű legyen - a mozgást úgy is beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy az aktív életmód hosszú távon is fenntartható maradjon. Lássuk, hogyan!

1. Tűzzünk ki reális és személyre szabott célokat

Az egyik leggyakoribb hiba, amit az életmódváltás során elkövethetünk az, hogy túlságosan nagy elvárásokkal vágunk bele. Heti öt edzés, drasztikus étrendváltás, napi 20 ezer lépés – ezek kétségtelenül jól hangzó célok, de ha mindent egyszerre akarunk megvalósítani, az könnyen kudarchoz vezethet.

Ahelyett tehát, hogy irreális elvárásokat állítanánk fel magunkkal szemben, kezdjük kicsiben: ha eddig egyáltalán nem sportoltunk, már heti két edzés is hatalmas előrelépés, majd ahogy ez a megszokott rutin részévé válik, fokozatosan emelhetjük a tétet. A célunk tehát legyen motiváló, de megvalósítható – így nemcsak a lelkesedés marad meg, hanem még sikerélményekre is számíthatunk.

2. Nyújtsunk szervezetünknek extra támogatást

Az aktív életmód elengedhetetlen része a mozgás, ehhez azonban energiára is szükségünk van – ezt egy kiegyensúlyozott diéta segítségével adhatjuk meg a szervezetünknek. Ha időnként elcsábulunk, egy pizza vagy egy hamburger még nem a világ vége, de törekedjünk egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és jó minőségű szénhidrátokban gazdag étrend kialakítására – a cél nem a koplalás, hanem a test tudatos táplálása.

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

2025. április 19.



A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.

Már az idegeire megy a fülzúgás? Ne halogassa a megoldást!

2025. április 18.

A fülzúgás, vagy tinnitus, egy olyan rejtélyes tünet, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszú távon megkeserítheti a mindennapokat. Egyesek számára csupán egy halk ciripelés vagy zúgás, másoknak azonban folyamatos és zavaró hangélmény, amely akadályozhatja a koncentrációt, megnehezítheti az alvást, sőt, akár szorongást vagy depressziót is okozhat. De vajon mi állhat a háttérben és mit lehet tenni ellene? Dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa segít eligazodni a témában.

Kik a leginkább érintettek?

A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, – például építkezéseken, koncerthelyszíneken vagy ipari létesítményekben – fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik ezt a tünetet. A belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran szerepel a kiváltó tényezők között. A nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások szintén összefügghetnek a fülzúgással. A fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig súlyosbíthatja a panaszokat.

A fülzsírdugó is lehet a kiváltó ok

Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót.

Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt vagy ha zavaró mértékűvé válik, mindenképpen ajánlott fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása érdekében az orvos először a kórtörténetet veszi fel, és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során alaposan ellenőrzi a fület, a fejet és a nyakat. Az audiometriai vizsgálatok segítségével kideríthető, hogy a halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.