Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ittas vezetés veszélyeire hívják fel a figyelmet

Érdekességek2020. szeptember 30.

Fotó: pixabay.com

Az ittas vezetés veszélyeire hívja fel idén a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága a Biztonság hete kezdeményezéssel, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt online rendeznek meg szeptember 14. és 19. között.

A Mabisz közleményében azt írta, hogy Európában a közúti balesetek mintegy negyedét alkoholfogyasztás okozza.

Magyarországon az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal, az ittasan okozott balesetek aránya 9,6-ról 8,4 százalékra csökkent. A halálos balesetek aránya a 2015-ös 4,5 százalékról 2019-re 3,3 százalékra javult. Tavaly 1394 ittasan okozott baleset történt, ebből 47 halálos volt.

Idén a korábbi évek javuló tendenciája nem folytatódott: a koronavírus-járvány okozta gépjárműforgalom mérséklődésével arányosan csökkent a közúti közlekedési balesetek száma, az ittasan okozott balesetek száma viszont lényegében nem változott – 899 volt a tavalyi 925-tel szemben -, így arányaiban 16,3 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest .


A Biztonság hete célja, hogy akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. A programokhoz az évek során 27 partnerszervezet csatlakozott, hogy felhívják a figyelmet többi között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra és a munkahelyi balesetek megelőzésére. Az elmúlt három évben az országos rendezvénysorozaton mintegy ötvenezer gyerek vett részt.

A Mabisz idén a 9-14 éves korosztály figyelmét képregénnyel hívja fel a fiatalok buli utáni ittas vezetésének kockázataira, a középiskolásoknak pedig Biztonság Kerék – Forgasd ki a jövőd! nevű online társasjátékkal készült a biztosítási ismeretek és az önismeret fejlesztéséért – olvasható a közleményben.

A képregény a www.mabisz.hu/oktatasi-segedletek oldalon, a társasjáték a www.biztonsagkerek.hu honlapon érhető el.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.