Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ókor immunrendszer-erősítője: a fokhagyma

Érdekességek2024. február 16.

A fokhagyma (Allium sativum) fogyasztásának már az ókorban különleges jelentőséget tulajdonítottak.

Fotó: pixabay.comTöbb ezer éves tapasztalat

Az első javallatot i. e. 5000 körül vésték a sumér ékírásos agyagtáblákba. Egy i. e. 1500-ban írt papiruszra az egyiptomi tudósok az illatos gumó 22-féle orvosi alkalmazását jegyezték fel. A növényt Tutanhamon sírjában is megtalálták. A piramist építő munkások azért bírták a nagy igénybevételt, mert táplálékuk egyik legfontosabb összetevője a fokhagyma volt. A görög atléták és a görög katonák is fokhagymával javították erőnlétüket, Homérosz Odüsszeiájában pedig fokhagymától nyertek erőt Kirké boszorkányságai ellen.

A fokhagyma származási területe – sok más pikáns fűszerféléhez hasonlóan – a mai Irán, illetve Afganisztán; más feljegyzések szerint a növény Kirgízia sztyeppjeiről származik. Fogyasztása Japánban és Kínában ősidők óta ismert. Kínában ma is az egyik legfontosabb gyógynövény. 

Összetétele, hatóanyaga

Tápértéke jelentős: szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, B1– és B2-vitamint tartalmaz. Több mint kétszázféle biológiailag aktív anyag – vitamin, ásványi anyag, aminosav és enzim – található a fokhagymában. Egyik legfontosabb hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), mely közismerten antibiotikus hatású. Mára az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált. 

A fokhagyma hatóanyagai egyaránt sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel, ezenkívül serkentik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, tisztítják az érfalat, valamint erősítik az immunrendszert, normalizálják a szapora szívműködést. kiem


Fotó: pixabay.com

Gyógyhatása

A régi időkben gyógyszer hiányában baktérium, vírus és gomba okozta fertőzéses betegségeket, még a tífuszt és a kolerát is fokhagymával gyógyították.

A meghűléses betegségek kezelésében is nagy szerepe van a népi gyógyászatban. Asztma, köhögés, szamárköhögés, hörghurut esetében a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására. Óvakodjanak továbbá a fokhagymától azok is, akik gyulladásos betegségben szenvednek.

A korszerű orvostudomány elismeri, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést. A fokhagyma nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakódását a vérben, hanem képes a már lerakódott masszát feloldani, csökkenteni a vér koleszterinszintjét. A fokhagyma két hónap alatt érezhetően csökkentheti a vérzsírszintet. Nem szabad azonban túlzásba vinni a fogyasztását, mert az LDL-szint mellett a HDL-szint is csökkenhet, ami szívelégtelenséghez vezethet.

Fotó: pixabay.com

A fokhagyma fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.

Bizonyított

Kutatók úgy találták, hogy a fokhagyma baktericid hatása számottevő: egy közepes méretű gerezd 100 000 penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű. A fertőzés típusától függően a szájon át szedhető penicillindózisok 600 000–1,2 millióig terjednek. Ezzel 6–12 fokhagymagerezd egyenértékű.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.