Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az okos fogyókúra 5 aranyszabálya

Érdekességek2023. november 28.

Tavasszal pánikszerűen törhet ránk a felismerés, hogy nyakunkon a bikiniszezon, amire még nem állunk készen. Van azonban egy jó hírünk: még nem késő elkezdeni a fogyókúrát, hogy bombaformába hozzuk magunkat! Ehhez ad most segítséget a hévízi NaturMed Hotel Carbona négy szakértője, akik orvosi, gyógytornász, dietetikus és kozmetikai tudásukkal segítenek az okos fogyókúrázásban.

Fotó: 123rf.com1. Tűzzük ki a célt, vállaljuk a nehézségeket!

Első lépésként a legfontosabb, hogy döntsünk fejben: legyen meg bennünk a komoly szándék a fogyásra, és vállaljuk az esetleges kellemetlenségeket is. Már az elejétől tisztáznunk kell magunkban, hogy ez egy lemondásokkal és áldozatokkal járó folyamat. Fogjunk egy papírt, tollat, vagy jegyzeteljünk a telefonunkba, és írjuk fel a kitűzött célokat, írjunk motiváló üzeneteket a „jövőbeli”, fogyókúrázó önmagunknak a nehéz időszakokra! A célt soha ne felejtsük el, a nehézségeken csak így tudunk majd felülkerekedni.

2. Mérjük fel az egészségi állapotunkat!

Amennyiben már megvan bennünk a kellő eltökéltség, a következő lépés az állapotfelmérés. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona orvosa szerint fogyókúra előtt fontos, hogy tisztában legyünk az egészségi állapotunkkal. Tisztáznunk kell a túlsúly okát, amelynek a kalóriatöbblet mellett számos más orvosi vonatkozása is lehet. Az orvosi vizsgálat az életmódváltó anamnézis felvételével kezdődik. Ennek során orvosunk információt kap az ismert betegségeinkről, családi anamnézisünkről, az esetleges rizikótényezőkről, szokásainkról. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melyet EKG vizsgálattal egészítenek ki. A vizsgálat során orvosunkkal egyeztethetjük a célokat és a megvalósításhoz vezető utat is.

3. Alakítsuk ki az étrendünket szakember segítségével!

A megfelelő étrend összeállítása kulcskérdés. Fontos, hogy tartsuk be a tápanyagok helyes arányát: ideális táplálkozás esetén a bevitt kalória mennyiségnek szénhidrátot, fehérjét és zsírt is kell tartalmaznia megfelelő arányban. Ne hagyatkozzunk a megérzéseinkre! Horváthné Fejes Lívia, a Carbona dietetikusa szerint a megfelelő étrend kialakításához mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni. Egy konzultáció alkalmával a szakember javaslatot ad a változtatásokra, azok sorrendjére, mikéntjére, lehetőség szerint az egyén életritmusához és egészségi állapotához igazítva.

Tanácsot kapunk azzal kapcsolatban is, hogy szükség esetén a fogyókúrás étrendet milyen vitaminnal, ásványi anyaggal egészítsük ki. Ha már beszéltünk dietetikussal, az általa meghatározott irányok alapján nyugodtan próbáljunk ki minél több alapanyagot, tippet, trükköt, amiket a különböző diéták ajánlanak. Vegyítsük őket, alakítsunk ki egy saját, személyre szabott módszert.

Ne erőltessünk olyat, ami nem megy, mert úgysem fog eredményre vezetni. Ha van olyan alapanyag, amit nem szeretünk, próbáljuk ki másképp elkészítve, vagy cseréljük le másik alapanyagra. Ha például a kölest kipróbáltuk már köretnek, levesbetétnek, tölteléknek, „rizottónak”, rakott ételbe, kásaként vagy felfújtnak elkészítve, esetleg liszt formájában, és egyik sem vált be, akkor érdemes másik alapanyagot kipróbálni – például a gerslit.


Fotó: 123rf.com

4. Mozogjunk rendszeresen!

Önmagában diétázással is elérhetünk súlycsökkenést, azonban minőségi étrenddel és a megfelelően összeállított mozgásprogrammal lehet a legjobb eredményeket elérni. Nemes Viktória, a Carbona gyógytornásza kiemelte: a szakirodalom ajánlása szerint a fogyókúrát diétával, életmódváltással kell kezdeni.

Ezután 1-2 hét elteltével adaptálódik a szervezetünk, és ezt követően lehet beépíteni a mozgást is a mindennapokba. Miután felmértük az esetleges mozgásszervi problémákat, fontos, hogy a fokozatosság elvét követve illesszük be a mozgást életvitelünkbe, valamint, hogy számunkra ideális körülmények között sportoljunk, legyen az otthon vagy edzőteremben, egyedül vagy csoportban.

Fotó: 123rf.com

5. Egészítsük ki a fogyókúrát a legújabb kozmetikai kezelésekkel!

Érdemes kozmetikai fogyasztó kezeléseket is igénybe vennünk a fogyókúránk alatt. Réder Anita kozmetikusmester a kézi- és gépi kezelések kombinált alkalmazását ajánlja. A gépi kezelések (például a celluloderm, a vacustyler vagy a cryo szauna) mélyebben hatnak, és közvetlenül a zsírsejteket bombázzák.

A manuális kezelések (például a Thalasso terápiás kezelések és pakolások, a cellu contour vagy a kézi nyirokmasszázs) során a bőrbe masszírozva szívódnak fel a hatóanyagok, és így jutnak el a problémás területekre. A kezelések nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlhatóak. Míg a hölgyek általában a cellulit problémájával küzdenek, addig a férfiak esetében az „úszógumi”, azaz a has csípő körüli része kritikusabb. A kozmetikai kezelések mindkét problémára megoldást kínálnak.

5+1 Adjunk időt magunknak, és NE adjuk fel!

Szánjunk időt a változásra! Nem reális elvárás, hogy egyik napról a másikra minden megváltozik, beépül a mindennapokba, és rutinosan folytatjuk a főzést új alapanyagokkal, új módszerekkel. Ha mégis megtörténik a „bűnözés”, az ne vegye el a kedvünket, hiszen semmi visszafordíthatatlan nem történik ilyenkor, maximum egy kicsit tovább fog tartani a folyamat. Ne arra figyeljünk, hogy mit nem lehet, hanem arra, hogy mennyi mindent igen! Higgyük el, egy életmódváltás nem csak lemondásokról szól, rengeteg pozitívummal is jár!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.