Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az olvasás kultúrája napjainkban

Érdekességek2018. szeptember 03.

A mai rohanó világban a legcsodálatosabb ajándék számunkra, a lehetőség, hogy agyunk kikapcsolódhasson és eközben élményekhez, új információkhoz jusson, az olvasás. Ennek szeretetét nem lehet erőltetni senkivel, hisz ez olyan, mint a levegővétel, vagy épp az evés, ivás. Szomjazzuk az információt és minden olvasás alkalmával magunkba is szívunk belőle bőven, miközben agyunk arra az egy tevékenységre összpontosít. De hogyan is olvasunk manapság?  

Könyvek az elektronikus világban

Érdekes volt számomra, amikor először vettem kezembe az új e-book szerkezetemet. Több könyvet tudtam vinni magammal egyszerre, ami nagyszerű annak, aki hosszabb útra készül, és lehetősége nyílik több könyvet kiolvasni, így nem kell cipelnie a köteteket. A praktikussága ellenére az élmény számomra nem volt azonos, ugyanis amikor a könyvem vége felé járok, már megtervezem mi lesz a következő, amit olvasni fogok. Egészen más ráhangolódni az új témára legyen az ezotéria vagy épp egy regény, hogy a kezembe veszem, és szinte magával ragadja a képzeletem a könyv illatos lapja.

Miért jó mégis online maradni?

A válasz gyorsaságban rejlik. Hiszen ahhoz, hogy a lendületünk megmaradjon tartanunk kell a lépést a világunkkal, ami állandóan változik. Információra pedig folyamatosan szükségünk van. Amennyiben csak egy apró dolgot szeretnék kiemelni, sokan naponta megnézzük a horoszkópunkat, hogy megtudjuk aznap mire számíthatunk, vagy épp az időjárást, hogy mit vegyünk fel mielőtt elindulunk.
Munkánkhoz, tanulmányainkhoz is hasznos segítség. Sőt lelki fejlődésünkhöz is rengeteg építő jellegű olvasmányt, cikket találhatunk.


Az olvasás szeretetét sokan szüleinktől kaptuk, valójában nem is tudatosan, de azzal, hogy a történeteket maguk olvasták fel esténként, irányt adtak a jövőre nézve. Biztonságot, és egy saját kis világot teremtve, amivel kizárható minden, ami valós. A mesékből aztán a regények világába csöppenhettünk, és a kötelező olvasmányok kihívásaival nézhetünk szembe. Néhány évvel ezelőtt, egy költészetnapi műsor meghívott szereplőjeként a közönség soraiban ülő tizenévesekkel kommunikáltam, hogy ki mit olvas éppen. Nagyon sokan tették fel a kezüket, aminek nagyon örültem, mert a köztudatban az él, hogy a mai fiatalok nem olvasnak. Azonban a kérdésemre néhányan a kötelező olvasmányuk címét adták válaszul.  - Jó-jó! – mondtam – Hát azt kötelező! – viszont a körünkben lévő irodalom tanárnő helyre tette bennem a dolgot. A gyerekek nagy része nem veszi a kezébe a kötelező olvasmányokat, mivel annak nyelvezete már nehezen emészthető számukra, vagy éppen nem is fiataloknak való. Dicséretes, ha ezek után mégis elolvassák.

Divat az olvasás!

Mi sem bizonyítja jobban, mint a fotók egy-egy képmegosztó portálon. Számos olyan fotó készül és kerül megosztásra, ami valamilyen kellemes helyszínen készült az éppen aktuálisan olvasott könyvünkről és a nélkülözhetetlen bögre kávénkról. Vajon a kettő miért is kerül oly sokszor egy képre? Talán azért, mert este ágyunkban is kései órákig olvasunk, és másnap kávéval próbáljuk éberségre bírni magunkat? Vagy a kávé élvezetét kötjük össze a másik élményhez, ami teljes kikapcsolódást nyújt számunkra? Egy biztos, amíg van olvasó addig az íróknak is van miért írni, ez a tökéletes szimbiózis. Az olvasás luxusát pedig mindenki megérdemli.
 
Kádár Valéria


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.