Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az olvasás kultúrája napjainkban

Érdekességek2018. szeptember 03.

A mai rohanó világban a legcsodálatosabb ajándék számunkra, a lehetőség, hogy agyunk kikapcsolódhasson és eközben élményekhez, új információkhoz jusson, az olvasás. Ennek szeretetét nem lehet erőltetni senkivel, hisz ez olyan, mint a levegővétel, vagy épp az evés, ivás. Szomjazzuk az információt és minden olvasás alkalmával magunkba is szívunk belőle bőven, miközben agyunk arra az egy tevékenységre összpontosít. De hogyan is olvasunk manapság?  

Könyvek az elektronikus világban

Érdekes volt számomra, amikor először vettem kezembe az új e-book szerkezetemet. Több könyvet tudtam vinni magammal egyszerre, ami nagyszerű annak, aki hosszabb útra készül, és lehetősége nyílik több könyvet kiolvasni, így nem kell cipelnie a köteteket. A praktikussága ellenére az élmény számomra nem volt azonos, ugyanis amikor a könyvem vége felé járok, már megtervezem mi lesz a következő, amit olvasni fogok. Egészen más ráhangolódni az új témára legyen az ezotéria vagy épp egy regény, hogy a kezembe veszem, és szinte magával ragadja a képzeletem a könyv illatos lapja.

Miért jó mégis online maradni?

A válasz gyorsaságban rejlik. Hiszen ahhoz, hogy a lendületünk megmaradjon tartanunk kell a lépést a világunkkal, ami állandóan változik. Információra pedig folyamatosan szükségünk van. Amennyiben csak egy apró dolgot szeretnék kiemelni, sokan naponta megnézzük a horoszkópunkat, hogy megtudjuk aznap mire számíthatunk, vagy épp az időjárást, hogy mit vegyünk fel mielőtt elindulunk.
Munkánkhoz, tanulmányainkhoz is hasznos segítség. Sőt lelki fejlődésünkhöz is rengeteg építő jellegű olvasmányt, cikket találhatunk.


Az olvasás szeretetét sokan szüleinktől kaptuk, valójában nem is tudatosan, de azzal, hogy a történeteket maguk olvasták fel esténként, irányt adtak a jövőre nézve. Biztonságot, és egy saját kis világot teremtve, amivel kizárható minden, ami valós. A mesékből aztán a regények világába csöppenhettünk, és a kötelező olvasmányok kihívásaival nézhetünk szembe. Néhány évvel ezelőtt, egy költészetnapi műsor meghívott szereplőjeként a közönség soraiban ülő tizenévesekkel kommunikáltam, hogy ki mit olvas éppen. Nagyon sokan tették fel a kezüket, aminek nagyon örültem, mert a köztudatban az él, hogy a mai fiatalok nem olvasnak. Azonban a kérdésemre néhányan a kötelező olvasmányuk címét adták válaszul.  - Jó-jó! – mondtam – Hát azt kötelező! – viszont a körünkben lévő irodalom tanárnő helyre tette bennem a dolgot. A gyerekek nagy része nem veszi a kezébe a kötelező olvasmányokat, mivel annak nyelvezete már nehezen emészthető számukra, vagy éppen nem is fiataloknak való. Dicséretes, ha ezek után mégis elolvassák.

Divat az olvasás!

Mi sem bizonyítja jobban, mint a fotók egy-egy képmegosztó portálon. Számos olyan fotó készül és kerül megosztásra, ami valamilyen kellemes helyszínen készült az éppen aktuálisan olvasott könyvünkről és a nélkülözhetetlen bögre kávénkról. Vajon a kettő miért is kerül oly sokszor egy képre? Talán azért, mert este ágyunkban is kései órákig olvasunk, és másnap kávéval próbáljuk éberségre bírni magunkat? Vagy a kávé élvezetét kötjük össze a másik élményhez, ami teljes kikapcsolódást nyújt számunkra? Egy biztos, amíg van olvasó addig az íróknak is van miért írni, ez a tökéletes szimbiózis. Az olvasás luxusát pedig mindenki megérdemli.
 
Kádár Valéria


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.