Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Az omega egészségünk alfája?

Érdekességek2018. november 05.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség, mely itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?  

„Az egészség nem feltétlenül magától értetődő, és nem csak az a kötelességed, hogy elérd, de az is, hogy megőrizd.”

Rengeteget hallunk, olvashatunk az un. „egészséges táplálkozásról”, mégis egyre több a túlsúlyos, rossz kedvű, beteg ember. Nem csak azért, mert nem tartjuk be a – sokszor egymásnak is ellentmondó – étkezési tanácsokat, de táplálékunk minősége is fokozatosan gyengül. Ha nem csak húson és szénhidráton élsz, rendszeresen fogyasztasz friss zöldségeket és gyümölcsöket, méltán gondolhatod, hogy ezzel mindent megtettél egészséged érdekében. Sajnos nem így van!

 

 


A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanulmánya szerint 5-10-szer annyi zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanod naponta, mint a szüleidnek a 60-as években, ennyivel csökkent ugyanis élelmiszernövényeink tápanyagtartalma az elmúlt időszakban. Emelkedett viszont a környezetet szennyező vegyi anyagok használata, s ez az emberi szervezetre is hatalmas feladatokat ró. Folyamatosan pótolni kell a vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, nyomelemeket, hogy a mennyiségi túl-, ám de minőségileg alultápláltságot ellensúlyozni lehessen. Ehhez segítenek hozzá a minőségi táplálék-kiegészítők, amelyekkel elérhetjük, hogy azt pótolja, ami legjobban hiányzik a szervezetből, és amit a mai élelmiszerekkel nem tudunk bevinni, vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség Hallottál már róluk? Az egészség itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?


Annak ellenére, hogy az emberi szervezet nem tud működni az esszenciális omega-3 és omega-6 zsírsavak nélkül, előállításukra nem képes, ezért táplálkozással, ill. táplálék-kiegészítőkkel szükséges ezeket napi szinten pótolni. Általános egészségi állapotunk nagymértékben függ rendszeres, megfelelő arányú fogyasztásuktól. Ezek a zsírsavak hozzájárulhatnak a test regenerációjához, az energiaszint magasan tartásához, az immunrendszer működéséhez, a zsírszövet csökkenéséhez és segítik az izomszövet növekedését, a porcok és ízületek kapcsolódását. Elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez, és különböző hormonális folyamatokhoz. Tudni kell, ha hiányunk van omega-3-ból, az sok-sok betegség alapjául szolgálhat!

Az omega-zsírsavak előnyei közül a gyulladások csökkentését emelik ki a legtöbbször. Csökkenthetik a triglicerid szintet, és jelentősen mérsékelhetik a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét is. Az esszenciális zsírsavak csökkenthetik a vérnyomást, rugalmasabbá tehetik az érfalakat és hígíthatják is a vért.

Szervezetünkben az omega-3 zsírsavakhoz tartozó EPA és DHA zsírsavakból gyulladáscsökkentő, míg az omega-6 zsírsavak túlfogyasztásából eredően gyulladást fokozó hatású hormonszerű anyagok keletkeznek folyamatosan. Az egyensúlyt csak a megfelelő zsírsav-arány kialakításával lehet elérni.

A disznózsír még akkor sem halolaj, ha a röfit a norvég partoknál "halásszák ki" a tengerből! 

Az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1, de legfeljebb 1:4! Magyarországon ez az arány sokkal rosszabb, kb. 20-30x annyi omega-6 van táplálkozásunkban, mint omega-3. Ez nem meglepő, hiszen rengeteg állati zsíradékot fogyasztunk, amelyek hemzsegnek omega-6-zsírsavakban, míg az omega-3 megfelelő forrásait (EPA és DHA) csak alig fogyasztjuk, hiszen az csakis sós vízi halakban és tengeri „herkentyűkben” fordul elő.

Ha egészségesen akarunk élni, törekedni kell a megfelelő zsírsavarány kialakítására. Feltétlenül csökkenteni kell az omega-6 zsírsavak bevitelét, ilyen például a legtöbb takarmányozott állat zsírja. Olajos magvak közül ajánlható kesudió, dió, lenmag, mandula, törökmogyoró és makadámiadió, a többi olajos magban rengeteg az omega-6.
Megfelelő omega-3 bevitelről (EPA és DHA) leginkább tisztított halolaj szedésével vagy zsírosabb tengeri halak fogyasztásával tudunk gondoskodni. Ha táplálékkiegészítőként fogyasztjuk, a halolaj vásárlásakor nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű terméket válasszunk, meg kell győződni, hogy az olaj nem avas, nem oxidálódott. Fontos tudni, hogy az oxidálódott halolaj „berozsdásítja”, tönkreteszi a sejtfalakat, csökkenti a szervezet antioxidáns szintjét, ezzel egészségre ártalmas folyamatok beindulását generálja a szervezetben. A kapszulázott termékben nem lehet érzékelni az avas olaj rossz ízét és „bűzét”, ezért fontos, hogy egy termék a megfelelő totox index-szel rendelkezzen (26 alatti), illetve hogy megszagolható, kóstolható legyen (folyékony formula, nem kapszula).


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.