Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Az omega egészségünk alfája?

Érdekességek2018. november 05.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség, mely itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?  

„Az egészség nem feltétlenül magától értetődő, és nem csak az a kötelességed, hogy elérd, de az is, hogy megőrizd.”

Rengeteget hallunk, olvashatunk az un. „egészséges táplálkozásról”, mégis egyre több a túlsúlyos, rossz kedvű, beteg ember. Nem csak azért, mert nem tartjuk be a – sokszor egymásnak is ellentmondó – étkezési tanácsokat, de táplálékunk minősége is fokozatosan gyengül. Ha nem csak húson és szénhidráton élsz, rendszeresen fogyasztasz friss zöldségeket és gyümölcsöket, méltán gondolhatod, hogy ezzel mindent megtettél egészséged érdekében. Sajnos nem így van!

 

 


A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanulmánya szerint 5-10-szer annyi zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanod naponta, mint a szüleidnek a 60-as években, ennyivel csökkent ugyanis élelmiszernövényeink tápanyagtartalma az elmúlt időszakban. Emelkedett viszont a környezetet szennyező vegyi anyagok használata, s ez az emberi szervezetre is hatalmas feladatokat ró. Folyamatosan pótolni kell a vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, nyomelemeket, hogy a mennyiségi túl-, ám de minőségileg alultápláltságot ellensúlyozni lehessen. Ehhez segítenek hozzá a minőségi táplálék-kiegészítők, amelyekkel elérhetjük, hogy azt pótolja, ami legjobban hiányzik a szervezetből, és amit a mai élelmiszerekkel nem tudunk bevinni, vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség Hallottál már róluk? Az egészség itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?


Annak ellenére, hogy az emberi szervezet nem tud működni az esszenciális omega-3 és omega-6 zsírsavak nélkül, előállításukra nem képes, ezért táplálkozással, ill. táplálék-kiegészítőkkel szükséges ezeket napi szinten pótolni. Általános egészségi állapotunk nagymértékben függ rendszeres, megfelelő arányú fogyasztásuktól. Ezek a zsírsavak hozzájárulhatnak a test regenerációjához, az energiaszint magasan tartásához, az immunrendszer működéséhez, a zsírszövet csökkenéséhez és segítik az izomszövet növekedését, a porcok és ízületek kapcsolódását. Elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez, és különböző hormonális folyamatokhoz. Tudni kell, ha hiányunk van omega-3-ból, az sok-sok betegség alapjául szolgálhat!

Az omega-zsírsavak előnyei közül a gyulladások csökkentését emelik ki a legtöbbször. Csökkenthetik a triglicerid szintet, és jelentősen mérsékelhetik a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét is. Az esszenciális zsírsavak csökkenthetik a vérnyomást, rugalmasabbá tehetik az érfalakat és hígíthatják is a vért.

Szervezetünkben az omega-3 zsírsavakhoz tartozó EPA és DHA zsírsavakból gyulladáscsökkentő, míg az omega-6 zsírsavak túlfogyasztásából eredően gyulladást fokozó hatású hormonszerű anyagok keletkeznek folyamatosan. Az egyensúlyt csak a megfelelő zsírsav-arány kialakításával lehet elérni.

A disznózsír még akkor sem halolaj, ha a röfit a norvég partoknál "halásszák ki" a tengerből! 

Az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1, de legfeljebb 1:4! Magyarországon ez az arány sokkal rosszabb, kb. 20-30x annyi omega-6 van táplálkozásunkban, mint omega-3. Ez nem meglepő, hiszen rengeteg állati zsíradékot fogyasztunk, amelyek hemzsegnek omega-6-zsírsavakban, míg az omega-3 megfelelő forrásait (EPA és DHA) csak alig fogyasztjuk, hiszen az csakis sós vízi halakban és tengeri „herkentyűkben” fordul elő.

Ha egészségesen akarunk élni, törekedni kell a megfelelő zsírsavarány kialakítására. Feltétlenül csökkenteni kell az omega-6 zsírsavak bevitelét, ilyen például a legtöbb takarmányozott állat zsírja. Olajos magvak közül ajánlható kesudió, dió, lenmag, mandula, törökmogyoró és makadámiadió, a többi olajos magban rengeteg az omega-6.
Megfelelő omega-3 bevitelről (EPA és DHA) leginkább tisztított halolaj szedésével vagy zsírosabb tengeri halak fogyasztásával tudunk gondoskodni. Ha táplálékkiegészítőként fogyasztjuk, a halolaj vásárlásakor nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű terméket válasszunk, meg kell győződni, hogy az olaj nem avas, nem oxidálódott. Fontos tudni, hogy az oxidálódott halolaj „berozsdásítja”, tönkreteszi a sejtfalakat, csökkenti a szervezet antioxidáns szintjét, ezzel egészségre ártalmas folyamatok beindulását generálja a szervezetben. A kapszulázott termékben nem lehet érzékelni az avas olaj rossz ízét és „bűzét”, ezért fontos, hogy egy termék a megfelelő totox index-szel rendelkezzen (26 alatti), illetve hogy megszagolható, kóstolható legyen (folyékony formula, nem kapszula).


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.