Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az omega egészségünk alfája?

Érdekességek2018. november 05.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség, mely itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?  

„Az egészség nem feltétlenül magától értetődő, és nem csak az a kötelességed, hogy elérd, de az is, hogy megőrizd.”

Rengeteget hallunk, olvashatunk az un. „egészséges táplálkozásról”, mégis egyre több a túlsúlyos, rossz kedvű, beteg ember. Nem csak azért, mert nem tartjuk be a – sokszor egymásnak is ellentmondó – étkezési tanácsokat, de táplálékunk minősége is fokozatosan gyengül. Ha nem csak húson és szénhidráton élsz, rendszeresen fogyasztasz friss zöldségeket és gyümölcsöket, méltán gondolhatod, hogy ezzel mindent megtettél egészséged érdekében. Sajnos nem így van!

 

 


A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanulmánya szerint 5-10-szer annyi zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanod naponta, mint a szüleidnek a 60-as években, ennyivel csökkent ugyanis élelmiszernövényeink tápanyagtartalma az elmúlt időszakban. Emelkedett viszont a környezetet szennyező vegyi anyagok használata, s ez az emberi szervezetre is hatalmas feladatokat ró. Folyamatosan pótolni kell a vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, nyomelemeket, hogy a mennyiségi túl-, ám de minőségileg alultápláltságot ellensúlyozni lehessen. Ehhez segítenek hozzá a minőségi táplálék-kiegészítők, amelyekkel elérhetjük, hogy azt pótolja, ami legjobban hiányzik a szervezetből, és amit a mai élelmiszerekkel nem tudunk bevinni, vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Az egészséges élethez feltétlenül szükségesek az esszenciális zsírsavak is. Alapvető igénye van rá a szervezetnek, nélkülük tényleg nincs egészség Hallottál már róluk? Az egészség itt kezdődik, velük, általuk. Ez az alfa. S hogy hogyan lesz ebből omega?


Annak ellenére, hogy az emberi szervezet nem tud működni az esszenciális omega-3 és omega-6 zsírsavak nélkül, előállításukra nem képes, ezért táplálkozással, ill. táplálék-kiegészítőkkel szükséges ezeket napi szinten pótolni. Általános egészségi állapotunk nagymértékben függ rendszeres, megfelelő arányú fogyasztásuktól. Ezek a zsírsavak hozzájárulhatnak a test regenerációjához, az energiaszint magasan tartásához, az immunrendszer működéséhez, a zsírszövet csökkenéséhez és segítik az izomszövet növekedését, a porcok és ízületek kapcsolódását. Elengedhetetlenek az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez, és különböző hormonális folyamatokhoz. Tudni kell, ha hiányunk van omega-3-ból, az sok-sok betegség alapjául szolgálhat!

Az omega-zsírsavak előnyei közül a gyulladások csökkentését emelik ki a legtöbbször. Csökkenthetik a triglicerid szintet, és jelentősen mérsékelhetik a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét is. Az esszenciális zsírsavak csökkenthetik a vérnyomást, rugalmasabbá tehetik az érfalakat és hígíthatják is a vért.

Szervezetünkben az omega-3 zsírsavakhoz tartozó EPA és DHA zsírsavakból gyulladáscsökkentő, míg az omega-6 zsírsavak túlfogyasztásából eredően gyulladást fokozó hatású hormonszerű anyagok keletkeznek folyamatosan. Az egyensúlyt csak a megfelelő zsírsav-arány kialakításával lehet elérni.

A disznózsír még akkor sem halolaj, ha a röfit a norvég partoknál "halásszák ki" a tengerből! 

Az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1, de legfeljebb 1:4! Magyarországon ez az arány sokkal rosszabb, kb. 20-30x annyi omega-6 van táplálkozásunkban, mint omega-3. Ez nem meglepő, hiszen rengeteg állati zsíradékot fogyasztunk, amelyek hemzsegnek omega-6-zsírsavakban, míg az omega-3 megfelelő forrásait (EPA és DHA) csak alig fogyasztjuk, hiszen az csakis sós vízi halakban és tengeri „herkentyűkben” fordul elő.

Ha egészségesen akarunk élni, törekedni kell a megfelelő zsírsavarány kialakítására. Feltétlenül csökkenteni kell az omega-6 zsírsavak bevitelét, ilyen például a legtöbb takarmányozott állat zsírja. Olajos magvak közül ajánlható kesudió, dió, lenmag, mandula, törökmogyoró és makadámiadió, a többi olajos magban rengeteg az omega-6.
Megfelelő omega-3 bevitelről (EPA és DHA) leginkább tisztított halolaj szedésével vagy zsírosabb tengeri halak fogyasztásával tudunk gondoskodni. Ha táplálékkiegészítőként fogyasztjuk, a halolaj vásárlásakor nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű terméket válasszunk, meg kell győződni, hogy az olaj nem avas, nem oxidálódott. Fontos tudni, hogy az oxidálódott halolaj „berozsdásítja”, tönkreteszi a sejtfalakat, csökkenti a szervezet antioxidáns szintjét, ezzel egészségre ártalmas folyamatok beindulását generálja a szervezetben. A kapszulázott termékben nem lehet érzékelni az avas olaj rossz ízét és „bűzét”, ezért fontos, hogy egy termék a megfelelő totox index-szel rendelkezzen (26 alatti), illetve hogy megszagolható, kóstolható legyen (folyékony formula, nem kapszula).


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.