Az önismeret útja
Érdekességek2023. augusztus 31.
Ismerd meg önmagad, és megismered az egész világot! Sokszor halljuk, olvassuk ezt a klasszikus és már-már elcsépelt bölcsességet. De mi áll az üzenet mögött? És hogyan tudjuk megvalósítani azt?
Sokféle tevékenységgel ki tudjuk tölteni az életünket, de vajon melyek a legcélravezetőbbek? Melyekkel érhetjük el a céljainkat? Ezek a kérdések viszont újabbakat vetnek fel: Vajon milyen céljaink vannak? És azok a megfelelő célok? Vagy lehetne jobbakat kreálni helyettük?
Nos, ezekkel a kérdésekkel máris belevetettük magunkat az önmegismerés, önfejlesztés egyik fontos témakörébe, a célok tisztázásának, meghatározásának témájába.
Ha megismerjük a céljainkat és az elavult, lejárt szavatosságú célok helyett újabbakat, inspirálóbbakat tűzünk ki, akkor máris új erőre kap az életünk! Megfigyelhetjük, hogy a hétköznapi belső akarás, erőlködés mellett, a belülről táplálkozó saját céljaink hatalmas energiát adnak a megvalósításukhoz és sokszor nem is kell erőlködnünk, mert minden megy magától! Ez az, amikor egy vágy a szívből táplálkozik és ezért minden út nyitva áll előtte. Az ilyen vágyakból megfogalmazott célok mindig zöld utat kapnak az életben, szemben az egónkból akart célokkal.
A helyes út
Ebből láthatjuk, hogy mennyire fontos a helyes célok felismerése és itt a helyes szónak nem valamifajta erkölcsi, ideológiai jelentése van, hanem szó szerint vehetjük:
Helyes az, ami a helyén van! Akkor van helyén, ha ott és akkor történik meg, amikor történnie kell! Nem előbb, nem később, de pontosan úgy, ahogy annak lennie kell!
Ezt hívhatjuk eleve elrendeltségnek vagy sorsnak is, a lényeg az, hogy aki ettől a meghatározott úttól el akar térni, az a tapasztalat szerint csak igen nagy erőbefektetéssel és csak időlegesen tudja megtenni azt! Mihelyst nem figyel az illető vagy elfárad az erőlködésben, az élet visszatér a maga nyomvonalába és végül mégiscsak minden úgy lesz, ahogy lennie kell! Így tehát a bölcs ember nem harcol, nem küzd az élete által kiszabott út ellen, hanem azon igyekszik, hogy harmóniába legyen az úttal!
Hol van akkor a szabad akarat?
Szabad akaratunk a meghatározott nyomvonalon belül van, hogy azt milyen módon kívánjuk megélni. Lehet szenvedni egy életúttól, lehet menekülni előle, lehet elfordulni és csukott szemmel járni, de aki komolyan veszi az élete adta tanulnivalót, az az ember elkezdi figyelni az események összefüggéseit önmagával és megtalálja a belső utat. 100%-os szabad akaratunk önmagunk lelki fejlődésében van. Nap mint nap eldönthetjük, hogy hajlandóak vagyunk-e szembenézni saját személyiségünkkel, tévedéseinkkel, hazugságainkkal, múltbéli fájdalmainkkal vagy a nem-tudás terhével.
Az önismeret útja
Aki vállalja ezt a szembesülést, az már rálépett az önismeret útjára. Meg van a hajlandósága és elszántsága a változásra, nem fél a megújulástól, mert tudja, ez csak jót és igazat hozhat az életébe. Az őszinteség által folyamatos tisztulás, gyógyulás és rendeződés kíséri az úton járót. Azonban a belső elszántság mellett, még szükség van néhány dologra a töretlen fejlődéshez:
Megfelelő filozófiai háttér
Minden folyamat, tevékenység eredményességét meghatározza az a közeg, amelyben az folyik. Az önmegismerés folyamata bennünk folyik, így a saját elképzelésünk a célról, az útról és az odaérés eszközeiről, meghatározó lehet: elbukhatunk, vagy felemelkedhetünk általuk. Egy jó filozófia, gondolkodás, példázatok tömege segítheti az önmegismerőt, hogy hamarabb átlásson összefüggéseket, könnyebben befogadja a változást.
Míg egy rossz filozófiai környezet, nem segítő kapaszkodót nyújt, hanem bezár, mint egy korlát! Gondoljunk csak bele a dédapáinktól ránk maradt mondásokra: Hamarabb utolérik a hazug…, Amilyen az adjon Isten…, Lassan járj, tovább érsz! – ezeknek a mondásoknak a saját életünkben is megláthatjuk a hasznát, ha a megfelelő helyzetben alkalmazzuk őket!
De én nem szívesen hallgatnék erre az atyai jó tanácsra:
- Jobb félni, mint megijedni! – hiszen sem félni nem jó, sem megijedni. Sokkal biztosabb eredményt érhetünk el, ha feldolgozzuk a félelmeinket, megszabadulunk a rettegés gyökerétől!
- Olyan az alma, amilyen a fája! – bár gyerekkorban felvesszük szüleink viselkedésmintáit, de pontosan az önismerettel szabadulhatunk meg azoktól és találhatjuk meg igazi önmagunkat!
- A vér nem válik vízzé! – mintha nem hinnénk a gyökeres változásban. Akkor talán neki se kezdjünk az önmegvalósításnak!
Ugyanígy, a múltból jövő nagy filozófiák és vallási tanok közül is sok, inkább alibit biztosít a félő egónak, hogy elkerülhesse az önmagával szembesülést. Érdemes tehát, megtalálnunk azt a filozófiát, összefüggésrendszert, amely a valóság megismerésére, az őszinteség fenntartására és a végső megvalósulásra ösztönöz!
Önismereti gyakorlatok
A természetes fejlődés folyamata annyira lassú és döcögős, hogy arra bízni a fejlődésünket szinte olyan, mintha egy csiga hátán utazva szeretnénk megkerülni a Földet! Ezt felismerve kezdték el kutatni a jógik és más önmegvalósítók azokat a technikákat, amelyekkel a fejlődés folyamata felgyorsíthatóvá és kézben tarthatóvá vált. Ősidők óta a mai napig is folyik ez a fejlesztő, újító munka, melynek eredményeképpen ma már annyi féle út és irányzat kínálja a lelki fejlődés lehetőségét, hogy szinte lehetetlen megtalálni köztük a számunkra megfelelőt!
De szerintem itt érdemes visszatérni a talán legfontosabb alapokhoz, vagyis hogy pontosan mi is a cél? Ha tudod, felismerted a célodat, akkor az szinte már adja az eléréséhez megfelelő utat. Ha az önmegismerés a célod, akkor ne egy spirituális vagy vallási gyakorlatrendszerrel próbáld megvalósítani azt, mert azok többnyire az Istennel való kapcsolattartásban és egyé válásban tudnak Neked segíteni. Keress olyan rendszert, amely gyakorlatai a személyiséged megismerésére, a problémáid megoldására és a tiszta látásmód elérésére alkalmasak.
A személyiséged megismerésének igazán hatékony eszközei azok az önismereti meditációk, amelyek a benned levő érzések, gondolatok, motivációk gyökerének megismerésére, valamint a vágyak és félelmek feloldására alkalmasak. Célzottan foglalkoznak a hétköznapi emberi konfliktusok kezelésével, párkapcsolati és megélhetési problémák megoldásával, hiszen ezeken a kapcsolatainkon keresztül éljük meg magunkat nap mint nap.
Az önértékelés, önbecsülés, magabiztosság mind fejleszthető, a megfelelő lelki gyakorlattal el lehet érni a belső érettséget, felnőtté válást és az őszinte felelősségvállalást önmagunkért. És az unalomig ismételt önelfogadás és szeretet se maradjon egy elérhetetlen fogalom kategóriájában, hiszen erre is léteznek olyan belső gyakorlatok, amelyekkel megtanulható minden hiányzó lelki cselekvés!
Külső segítők
Évezredek óta ismert és elfogadott felállás a Mester-tanítvány kapcsolat, ahol a bölcsebb tanítja a kezdő útonjárót. Ez már néha annyira belénk ivódott, hogy az ember neki se mer kezdeni egy út felfedezésének egyedül, vagy egyenesen azt hiszi, hogy az út a Mester megtalálásáról szól! Ezt a tévképzetet is le kell vetkőzni! Mivel, a saját útját úgyis mindenkinek magának kell bejárnia és a belső falak ledöntésében, a ragaszkodások elengedésében és az őszinteség növelésében csak magunkra számíthatunk, így egy külső segítő hatásköre a filozófia és a technikák megtanítására, valamint időnként egy kis útmutatásra terjed ki.
A tanítási szakasz nem tart örökké, mert egy bizonyos szinten már önmagát is képes tanítani a gyakorló! Innen már csak néha kell egy kis igazítás, hogy az önálltatás és megszokás csapdájába bele ne essen a tanítvány, de ezt a külső behatást, kritika formájában az életünk is szívesen megteszi. Így idővel, megszűnik a kötöttség a Mesterhez, önálló útra kelhet a tanítvány.
A Mester nem feltétlenül egy öreg szakállas ferdeszemű jógi, lehet fiatal, távoli vagy családtag, de akár egy könyv vagy egy hely is betöltheti ezt a szerepet! Hogy miért taníthat bármi is a világban? Mert a külső tanítók a bennünk élő tanítót testesítik meg, belőle táplálkoznak és amikor megtaláljuk a saját Bölcsünket, akkor már egy kicsit mi is bölcsekké váltunk.
forrás: Harmonet.hu
