Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az orrmandula-gyulladás: a vizsgálatokat időben el kell kezdeni

Érdekességek2020. május 30.

A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.

Fotó: gettyimages.comElőző írásainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról.

Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.
A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.

Legyőzni a hétfejű sárkányt

A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg. A mesében is a sárkány összes fejét le kell vágnia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.

A náthától az orrmandula-duzzanatig

Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik. Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.

Az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.


A hátracsorgó váladék veszélyei

A náthához csatlakozó arcüreggyulladás az orrfolyást követő harmadik hét körül alakul ki, és gyermekkorban nagyon tünetszegény. Fájdalmat nem okoz, csak orrdugulást, és fokozott orrváladékozást. Az orrban és az üregrendszerben termelődő váladék a további szövődmények forrása, hiszen az orrfenék hátrafelé lejt. Kisgyermekek hanyattfekvő testhelyzete még inkább kedvez a hátrafelé terjedésnek. Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő védekezőrendszer, az ún. csillószőrös apparátus is hátrafelé mozgatja a felszínen lévő idegen anyagokat.

Többek között ez a magyarázata annak, hogy az orrüreg hátsó részén lévő fülkürtnyílások hamar bedugulnak, és a fülbetegségek elkezdődnek. A szánkópályaszerűen hátra, lefelé lejtő orrüreg leghátsó részén helyezkedik el az orrmandula. Ez a piciny nyirokszerv – hasonlóan a többi nyirokszervhez, például a torokmandulákhoz – fontos védelmi szerepet játszik a gyulladások tovaterjedésével szemben. Feladata a fertőzések tovaterjedésének megakadályozása, miközben begyűjti a kórokozókat, és önmaga is áldozattá válhat a küzdelemben. A kórokozók összegyűjtése ugyanis csak egy darabig lehetséges, mert telítődve góccá válik. Amikor már nem képes magában tartani a kórokozókat, a benne lévő váladék lecsorog a garatba, és a légvételekkel beporlasztódik a légutakba. Először a hangszalagokat érinti, ezek gyulladása okozza a rekedt hangot, majd a száraz köhögés jelzi, hogy a légcső is hurutossá vált. Tehát az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével bejut a légutakba.

Fotó: 123rf.comAmit a szülő észlel

A gyermek gyakran nyitott szájjal lélegzik, horkolva alszik, szája kiszárad, éjszaka is többször kér inni. Gyakran megfigyelik, hogy hallása gyengébb, figyelmetlen, és főleg éjszaka köhög. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, éjszakai bepisilés is hozzátartozhat a tünetekhez. A nyugtalan alvás miatt nyűgös, nehezen kezelhető gyermek lesz belőle. Ha ez tartósan fennáll, jogosan merül fel a szülőkben az orrmandula kivételének gondolata.

Amit az orvos észlel

A gyermek jellegzetes arckifejezése, orrdugulása, pangó orrváladéka már messziről látható. A jellegzetes tünet önmagában még a panaszok ellenére is kevés ahhoz, hogy műtétet javasoljunk. Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a fülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen.

Óvodások baja

Ez egy olyan bűvös kör, amelyből nem mindig az orrmandula-műtét az egyetlen kiút. Az arcüregek gyulladása, gócos állapota jelentősen hozzájárul a hátracsorgó váladék okozta orrmandula betegséghez. Az előzmények tisztázása, az arcüregek és a középfülek állapotának vizsgálata nélkülözhetetlen. Nagyon fontos a kialakulás sorrendjét követni a vizsgálatokkal és a kezeléssel.

Ami ennél is fontosabb: időben kell elkezdeni. Versenyt kell futni az idővel, különben a banálisnak vélt nátha szövődményei a szemünk előtt alakulnak ki. Ha hetekig, hónapokig várunk a kezeléssel, a visszafelé út már járhatatlanná válik, és a műtét elkerülhetetlen. A teljes gyógyuláshoz szükséges, hogy a kiváltó és fenntartó okokat, főként a gyenge immunitást is kezeljük.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.