Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az orvos, a gyógyszerész, az internet és a szomszédasszony

Érdekességek2023. november 24.

Fotó: 123rf.com

Honnan szerzi be információit egy-egy új készítményről vagy egyéb egészségügyi tudnivalóról? Biztos, hogy mindig a leghitelesebb utat választja? A szakemberre hallgat, vagy a szomszédra?

Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja be, hogy kire hallgat a gyógyszerszedést illetően! Sok mindenkire?! Ehhez még közrejátszik a hangulat, a reklámok, a média, a tapasztalat, na és az internet. Jó esetben a vényköteles gyógyszerek alkalmazását az orvos/gyógyszerész utasításai szerint végzik a betegek.

Legalábbis kezdetben. Felmérések viszont sajnos azt mutatják, hogy a krónikus betegek fele a terápia első évének végére már nem szedi a gyógyszerét, vagy nem úgy, ahogyan azt kellene. Pedig a gyógyszer nem egy darab keksz, hogy akkor vegyük be, amikor akarjuk, amikor eszünkbe jut, és annyit, amennyi jólesik vagy amennyit éppen gondolunk.

Az alapellátásban a gyógyszeres kezelések fele (!) nem jár „egészségnyereséggel”, tehát nem gyógyul tőle a beteg. És ez még a jobbik eset, mert sokszor éppenséggel kárt okoz (mellékhatás, interakció, allergia stb.) Ez több mint 200 milliárd forint veszteség évente, amit hol az állam, hol a beteg fizet ki értelmetlenül.

Mindez azért, mert a páciens
• nem szakembertől tájékozódik,
• nem úgy szedi a gyógyszert, ahogyan azt előírják,
• önhatalmúan egyéb gyógyszereket is szed a többi mellé,
• gyógyterméket, étrend-kiegészítőket és egyéb házikészítményeket is alkalmaz a kezelőorvos tudta nélkül.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiemelt szempontja, hogy ebben a témában, amit szaknyelven adherenciának neveznek, minél hatékonyabban világosítsa fel a betegeket.


Fotó: 123rf.com

Együttműködés
A gyógyulásuk érdekében a betegeknek követniük kellene az orvos és a gyógyszerész utasításait, tanácsait. Sajnos a krónikus betegek 50%-a a terápia első évének végére már nem szedi a gyógyszerét, vagy nem az előírásoknak megfelelően. Sokszor úgy szednek egyéb szereket, hogy azt nem közlik a szakemberrel. A gyógyszerészek ún. „adherenciaprogramja” segíti a betegeket, hogy a gyógyszeralkalmazás megfelelő legyen, és abból ne alakuljon ki további egészségromlás, különösen ne a betegek hiányos információi miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)