Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az őssejtek áttörést hozhatnak

Érdekességek2019. május 23.

Őssejtkutatás (Fotó: 123rf.com)

Az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben a perinatális őssejtkutatással foglalkozó konferencián a regeneratív medicina legnagyobb szakértői vitatták meg az orvostudomány jövőjét: többek között a sebre kenhető és bőrré változó bioanyagról, csontok növesztéséről és eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelésének úttörő eredményeiről is szó esett. A közép-európai régiót a Czeizel Intézet képviselte.

A tengeri csillag a lábát, a gyíkok pedig a farkukat képesek újranöveszteni. Az ember ugyan az elveszett testrészeit képtelen regenerálni, ám bizonyos szövetei képesek a folyamatos megújulásra. Az orvostudomány regeneratív medicina ága már régóta keresi a megoldást, hogy bizonyos betegségek vagy sérülésekből származó szövetkárosodások hatékonyan gyógyíthatók legyenek a szervezet természetes regenerálódásának elősegítésével.

Az őssejttechnológia legújabb áttörő kísérleti eredményeivel a világ egyre közelebb jut ahhoz, hogy eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint az autizmus, az Alzheimer-kór vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek gyógyíthatókká váljanak.

Habár az őssejteknek több fajtája is van, a regeneratív medicina számára a szakemberek állásfoglalása alapján a magzati eredetű, vagy perinatális őssejtek (a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejtek) a legoptimálisabbak, hiszen könnyen hozzáférhetők és egyébként kidobásra kerülnének; egyaránt rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel; nem képeznek teratomát vagy tumor sejteket; gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetők szemben a felnőtt őssejtekkel és a születéskor könnyen eltárolhatók jövőbeni felhasználás céljából.


„Hazánkban az újszülöttek köldökzsinór-őssejtjeinek tárolására jelenleg magán őssejtbankokban van módja a leendő szülőknek, mint például az FH Biobank, amely Európa magasan akkreditált szövetbankjaként hosszú távon gondoskodik arról, hogy a rohamos mértékben fejlődő gyógyászatban a páciensek teljes mértékben részesülhessenek a regeneratív medicina nyújtotta lehetőségekből” – hangsúlyozta Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője, aki szerint az őssejtek megőrzése nem más, mint egyfajta előkészület egy esetlegesen kialakuló betegség minél hatékonyabb kezelésére, illetve gyógyítására. Az őssejtek már most számos betegség kezelésében felhasználhatók, de a jövőben ezek alkalmazhatósága egyre szélesebb körben válik majd lehetővé.

„Jelenleg is számos olyan kutatási program zajlik, amelyek az orvostudomány különböző területén alkalmazzák az őssejtek jótékony hatásait. Ilyen például a szájpadhasadékkal született gyermekek kezelése, ahol a gyermek születéskor gyűjtött őssejtekkel pótolják a hiányzó szövetrészt. De az előzetes kutatási eredmények alapján az autisták közel háromnegyedénél jelentős javulás érhető el az őssejtterápiával és ígéretes a stroke kezelése is” – tette hozzá a szakember, miközben azt is kiemelte, hogy a konferencia egyik fő témája a különböző eredetű fekélyek gyógyítása, vagyis a hámszövet regenerációja. Az őssejtekből ugyanis egy ún. előszövet ugyan előállítható, de nagy kihívást jelent a kutatók számára elérni, hogy azt benőjék az idegek és a vérerek.

„A konferencián számos konkrét esetet mutattak be, ahol az őssejteket sikeresen alkalmazták. Egy férfi személyesen mesélte el balesete történetét, amelynek következtében roncsolódott a húgyhólyagja. Ennek rekonstrukciója saját őssejtjeinek alkalmazásával történt meg.” – mesélte az intézetvezető, aki hozzáfűzte, hogy a regeneratív medicinában körvonalazódó lehetőségeknek köszönhetően akár az orvostudomány legmerészebb álmai is valóra válhatnak: a technológia fejlődésével képessé válhatunk komplex szervek építésére is.

Az őssejtek alkalmazhatósága az orvoslás minden terén nagy lehetőségeket ígér és a jövő gyógyászatának megkérdőjelezhetetlen főszereplője. A születéskor gyűjthető őssejtek tárolása pedig egy lépéssel közelebb juttat minket ahhoz, hogy bármilyen formában felmerülő alkalmazhatóságuk könnyen elérhető legyen számunkra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A biológiai életkor meghatározásával, őssejt-stimulációval és oxigénterápiával növelhető az egészséges élettartam

2025. május 04.



A dohányzás, a túlsúly, az alkohol, a mozgásszegény életmód és a stressz is nagy szerepet játszik az öregedésben. A modern orvostudománynak és a tudatos életmódnak köszönhetően azonban az élettartam kitolható, de nem mindegy, hogy a hosszú életet milyen minőségben éljük le. Magyarországon az egészségesen töltött évek száma a nőknél átlagosan csupán 63, a férfiaknál 61 év, míg a teljes átlagéletkor 75-84 év. A longevity abban segít, hogy az élet nagy része egészségben teljen – hangzott el az EndoLife Longevity Központ nyitóeseményén.

Longevity: hosszú, egészséges élet

A longevity a hosszú és egészséges élet tudatos megőrzésére irányuló törekvés. Nem csupán a várható élettartam meghosszabbítását jelenti, hanem a testi és szellemi frissesség megőrzését is. Az élettartam (lifespan) az ember teljes életéveinek számát jelenti, míg az egészségspan (healthspan) azoknak az éveknek az összessége, amelyeket az egyén krónikus betegségek nélkül, jó életminőségben él.

A longevity program a biológiai életkor – ami a sejtek, a szövetek és a szervek valós életkorát jelöli – meghatározásával, genetikai rizikófaktorok azonosításával, infúziós és vitamin kúrával, a sejtek regenerációját segítő kezeléssel és az őssejteket stimuláló oxigénterápiával igyekszik meghosszabbítani a várható egészséges élettartamot. A székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban helyt kapó EndoLife Longevity Központban alkalmazott eljárásokat nemzetközi, széles körben elfogadott orvosi kutatásokra alapozzák. Az intézményt megnyitó eseménynek a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, ahol gyakorló orvosok, biológusok és táplálkozáskutató szakemberek járták körül a témát.

Stressz, alkohol, traumák és a testmozgás hiánya is gyorsíthatja az öregedést

Rövidíti az életet a dohányzás, a túlsúly, a mentális stressz, és az alkoholfogyasztás. Már egy korty alkohol is bántja a mikrobiomot, ezért egészségmegőrzés szempontjából zéró alkoholtolerancia javasolt. A stressztől a szervezet kifárad, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegséget okozhat. A túlsúly szintén nagy probléma, a hazai lakosság mintegy 60%-a túlsúllyal él, ami a refluxtól egészen a rákos elváltozásokig számos betegség okozója. Emellett az öregedés folyamatát befolyásolhatják a különböző fertőzések is: a COVID például egyértelműen felgyorsította az érintettek biológiai óráját.

Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?

2025. május 04.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem  egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.

A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.

Az észrevétlenül zajló bántalmazás

A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.

Általános reakciók

Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.