Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az őssejtek áttörést hozhatnak

Érdekességek2019. május 23.

Őssejtkutatás (Fotó: 123rf.com)

Az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben a perinatális őssejtkutatással foglalkozó konferencián a regeneratív medicina legnagyobb szakértői vitatták meg az orvostudomány jövőjét: többek között a sebre kenhető és bőrré változó bioanyagról, csontok növesztéséről és eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelésének úttörő eredményeiről is szó esett. A közép-európai régiót a Czeizel Intézet képviselte.

A tengeri csillag a lábát, a gyíkok pedig a farkukat képesek újranöveszteni. Az ember ugyan az elveszett testrészeit képtelen regenerálni, ám bizonyos szövetei képesek a folyamatos megújulásra. Az orvostudomány regeneratív medicina ága már régóta keresi a megoldást, hogy bizonyos betegségek vagy sérülésekből származó szövetkárosodások hatékonyan gyógyíthatók legyenek a szervezet természetes regenerálódásának elősegítésével.

Az őssejttechnológia legújabb áttörő kísérleti eredményeivel a világ egyre közelebb jut ahhoz, hogy eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint az autizmus, az Alzheimer-kór vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek gyógyíthatókká váljanak.

Habár az őssejteknek több fajtája is van, a regeneratív medicina számára a szakemberek állásfoglalása alapján a magzati eredetű, vagy perinatális őssejtek (a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejtek) a legoptimálisabbak, hiszen könnyen hozzáférhetők és egyébként kidobásra kerülnének; egyaránt rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel; nem képeznek teratomát vagy tumor sejteket; gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetők szemben a felnőtt őssejtekkel és a születéskor könnyen eltárolhatók jövőbeni felhasználás céljából.


„Hazánkban az újszülöttek köldökzsinór-őssejtjeinek tárolására jelenleg magán őssejtbankokban van módja a leendő szülőknek, mint például az FH Biobank, amely Európa magasan akkreditált szövetbankjaként hosszú távon gondoskodik arról, hogy a rohamos mértékben fejlődő gyógyászatban a páciensek teljes mértékben részesülhessenek a regeneratív medicina nyújtotta lehetőségekből” – hangsúlyozta Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője, aki szerint az őssejtek megőrzése nem más, mint egyfajta előkészület egy esetlegesen kialakuló betegség minél hatékonyabb kezelésére, illetve gyógyítására. Az őssejtek már most számos betegség kezelésében felhasználhatók, de a jövőben ezek alkalmazhatósága egyre szélesebb körben válik majd lehetővé.

„Jelenleg is számos olyan kutatási program zajlik, amelyek az orvostudomány különböző területén alkalmazzák az őssejtek jótékony hatásait. Ilyen például a szájpadhasadékkal született gyermekek kezelése, ahol a gyermek születéskor gyűjtött őssejtekkel pótolják a hiányzó szövetrészt. De az előzetes kutatási eredmények alapján az autisták közel háromnegyedénél jelentős javulás érhető el az őssejtterápiával és ígéretes a stroke kezelése is” – tette hozzá a szakember, miközben azt is kiemelte, hogy a konferencia egyik fő témája a különböző eredetű fekélyek gyógyítása, vagyis a hámszövet regenerációja. Az őssejtekből ugyanis egy ún. előszövet ugyan előállítható, de nagy kihívást jelent a kutatók számára elérni, hogy azt benőjék az idegek és a vérerek.

„A konferencián számos konkrét esetet mutattak be, ahol az őssejteket sikeresen alkalmazták. Egy férfi személyesen mesélte el balesete történetét, amelynek következtében roncsolódott a húgyhólyagja. Ennek rekonstrukciója saját őssejtjeinek alkalmazásával történt meg.” – mesélte az intézetvezető, aki hozzáfűzte, hogy a regeneratív medicinában körvonalazódó lehetőségeknek köszönhetően akár az orvostudomány legmerészebb álmai is valóra válhatnak: a technológia fejlődésével képessé válhatunk komplex szervek építésére is.

Az őssejtek alkalmazhatósága az orvoslás minden terén nagy lehetőségeket ígér és a jövő gyógyászatának megkérdőjelezhetetlen főszereplője. A születéskor gyűjthető őssejtek tárolása pedig egy lépéssel közelebb juttat minket ahhoz, hogy bármilyen formában felmerülő alkalmazhatóságuk könnyen elérhető legyen számunkra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.