Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

Érdekességek2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 


3. Ajánlott orvosi vizsgálat

Mielőtt belekezdenénk egy sporttevékenységbe vagy bármely más, rendszeres testmozgásba, tanácsos konzultálni kezelőorvosunkkal, aki megállapítja, nincs-e ellenjavallat számunkra a választott sport/mozgásforma esetében. Férfiaknál 35 év fölött, nőknél 45 év fölött az orvos egészségi állapotunktól függően különféle vizsgálatokat ír elő, beleértve pl. az EKG-t és a stressz-tesztet is, a szív rendellenességeinek kiszűrése érdekében. Egyébként a magas kockázatú sportokhoz (pl. mechanikus sportok, hegymászás, búvárkodás, barlangászat stb.) a sportszövetségek által felhatalmazott orvosnak kell kiállítania igazolást.

Fotó: gettyimages.com

4. Reális célok felállítása

Amennyiben elhatározzuk, hogy valamilyen sporttevékenységbe kezdünk, hagyjunk elegendő időt a haladásra, saját ritmusunk szerint, ésszerű célok felállítása mellett. Ne akarjunk maratoni futáson vagy kerékpárversenyen részt venni mindössze néhány hónap után! Az ideális az olyan tevékenységek kombinálása, amelyek lehetővé teszik az összes szív- és légzési kapacitás fejlesztését. Pl. az erő-állóképességi sportok (biciklizés, futás, kocogás stb.) elősegítik a szívtérfogat növekedését, szabályozzák a pulzusszámot. 

Edzés során vagy bármely fizikai aktivitás gyakorlásakor rendkívül fontos, hogy értelmet adjunk a mozgásnak, tudatosítsuk magunkban, miért végezzük, vizualizáljuk az agyunkban, hogy azután azt „előhívhassuk”. Amellett sportolás/testmozgás/tornaóra közben koncentrálnunk kell a gyakorlatra, össze kell hangolnunk a mozgást a légzéssel. A választott mozgásformát hetente egyszer vagy kétszer kombinálhatjuk olyan sporttevékenységekkel, amelyek erősítik az izomzatot, lágyítják az ízületeket  vagy fejlesztik az egyensúlyérzéket,

5. Kedvünkre való választás

Vannak, akik „enyhébb” testmozgást választanak (pl. jóga, Pilates), míg másokat inkább a gyaloglás, úszás, evezés, asztalitenisz vonz… Ha jó az egészségi állapotunk, mindegyik hasznos lehet, és főképp az számít, hogy örömünket leljük benne. Csapatban, sportklubban, egyesületben játszani, sportolni lehetővé teszi, hogy megosszuk a mozgás örömét másokkal, összetartsunk, javítsunk hangulatunkon.

Ez gyakran további motivációt jelent, és lehetőséget ad új kapcsolatok létesítésére, pozitív visszahatások felfedezésére. De végezhetjük a testmozgást egyedül, barátokkal vagy a párunkkal is – mindenképp értékes percek ezek, hiszen ha kedvvel járunk az edzésekre vagy bárhová mozogni, azok pozitív érzelmeket váltanak ki. A felmérések azt mutatják, hogy pl. a közös edzések a pároknál – az otthoni megszokástól, kötelezettségektől való elszakadás miatt – gyakran erősítik a kapcsolatot. 

Amellett a testmozgás semmiképpen ne okozzon nekünk „szenvedést”!  Ha pl. kissé megfájdul a lábunk, vagy izomlázunk van másnap, ne hagyjuk abba a választott fizikai aktivitást. Komolyabb problémák esetén inkább konzultáljunk orvosunkkal. A sport/kellemes testmozgás célja – az egészségünkre gyakorolt jótékony hatások mellett – az is, hogy egyszerűen jól érezzük magunkat. A könnyű torna, séta, túrázás saját ritmusunk szerint jó közérzetet biztosít, és lehetővé teszi, hogy értékeljük környezetünket. Amikor csak lehet, profitáljunk a természetből, telítődjünk oxigénnel, és így feltöltődve váljunk befogadókká mindazzal kapcsolatban, ami körülvesz minket a mindennapokban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ültessünk lepkecsalogató virágoskertet!

2025. június 02.

Ha nem csak gyönyörű, de pillangókkal teli kertet szeretnék, akkor nagyon egyszerű dolgunk van: ültessünk olyan virágokat, amiket szeretnek. A palántanevelés időszakán már túl vagyunk, de kifejlett palántákat még vehetünk a kertészetekben, illetve legközelebb ennek tudatában tervezhetjük meg a kertünket.

A természet egyik legszebb teremténye a pillangó. Ahhoz, hogy a kertünkbe "szokjanak", meg kell nekik teremteni a számukra legjobb életkörülményeket.

A pillangók, ahol jól érzik magukat, oda teszik le a petéiket, ahol sok virág áll rendelkezésükre. Amikor a petékből kifejlett hernyók lesznek, akkor ugyanis rengeteg táplálékra, nektárra van szükségük. Ezért nektárban gazdag virágokkal teli kertünkkel tökéletes helyet biztosítunk nekik.

A másik fontos szempont, hogy a pillangók biztonságba érezzék magukat, ezért érdemes olyan helyre is virágot tennünk, ahova a madarak nehezen tudnak eljutni. Erre a célra szoktak építeni pillangóházakat, ezekbe olyan réseket tesznek, ahol a pillangó be tud repülni, a madár viszont nem. De ha találunk egy békésebb helyett, akkor pillangóház nélkül is oda fognak repkedni.

A pillangó hálás lény, hírét adja kertünkről a többi lepkének, és ők is odajönnek, hogy letegyék petéiket.

A pillangókat vonzó virágok a teljesség igénye nélkül: a jószagú cickafark, aranyos izsópfű, festő pipitér, gumós selyemkóró, csokoládévirág, ribizlivirág, nagyvirágú menyecskeszem, sárga kasvirág, kokárdavirág, magas lila őszirózsa, kékszakáll, korai napszemvirág, kék szamárkenyér, méhbalzsam, indiánfű, kerti macskamenta, kúpvirág, vasfű, barátcserje, és a kis kékszárú prérifű.

Ezekből válogathatunk akkor is, ha csak pár balkonládányi helyünk van vagy egy egész kert áll a rendelkezésünkre, hogy virággal borítsuk be, és várjuk, hogy a pillangók meglátogassanak minket.

10 elterjedt fogyókúrás tévhit

2025. június 02.

Van, aki a szénhidrátmentes diétában bízik vakon, van, aki a biotermékekben látja egészségének és karcsúságának zálogát, és vannak, akik a diabetikus, vagy light termékeket nassolva próbálják elérni a vágyott kilókat. Vajon sikerülhet ezekkel a módszerekkel?
Tudatosság és aktivitás.

Nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, főként ha testsúlycsökkentésről, életmódváltásról van szó. Ha elkezdi, rengeteg kitartásra és akaraterőre lesz szüksége.

A tévhitek és hiedelmek száma szinte végtelen, ha fogyókúráról, diétáról van szó…

1. tévhit: Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek.

Tény: Ez az egyik legalapvetőbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezik a diéta fogalmát. Nincs egészségtelen élelmiszer, csak rosszul összeállított étrend, ahol minden az arányokon és mennyiségeken múlik. Ma a legális kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek egyikéről sem lehet azt állítani, hogy egészségtelen, vagy éppen szuperegészséges lenne. A táplálkozástudomány egyik legfontosabb tétele, hogy nincs olyan tápanyag, amely káros lenne az egészségre (kivétel az alkohol gyermekkorban), ha az mértékkel kerül a szervezetbe. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy túlzott felvételük esetén előbb-utóbb az egészség rovására mehet az egyoldalú vagy/és mértéktelen táplálkozás. Pl. a zsiradékok nem egészségtelenebbek a zöldségeknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben előfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

2. tévhit: A helyes étrendben kizárólag növényi olajok szerepelhetnek.

Tény: 100 g növényi eredetű olaj (napraforgó-, tökmag-, szójaolaj stb.) energiaértéke megegyezik 100 g állati eredetű zsír energiaértékével (3757 kJ, 898 kcal), azaz ugyanannyi kalóriát jelentenek, viszont a növényi zsiradékok zsírsavösszetétele kedvezőbb, különösen a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.

3. tévhit: Semmi szénhidrát!

Tény: Sokan úgy gondolják, hogy az a legjobb, ha a szénhidrátfogyasztásukat csökkentik le. Azonban a szénhidrátok között van az összetett szénhidrátok csoportja, amelynek kihagyása az étrendből nagy hiba! A megfigyelések szerint, a nagy cukortartalmú étrendet tartó személyeknek kisebb a zsírfelvételük. Az egészséges táplálkozás kapcsán – főként testtömegcsökkentés esetén – célszerű a cukorfogyasztást korlátozni, azonban önmagában ettől még nem lesz mindenben egészséges a táplálkozásuk. A cukrot sokan támadják, valójában a hozzáadott cukor mennyiségét érdemes minimalizálni, mert ennek az elfogyasztott mennyisége optimális testtömegűek esetében se haladja meg az összenergia 10%át (ami egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben legfeljebb napi 50 g cukrot jelent).

Milyen étrend kiegészítők lehetnek hasznosak reumatológiai betegségekben?

2025. június 01.

A reumatológiai betegségek egy életen át tartó gondozást igényelnek, így a betegek többnyire igyekeznek alaposan tájékozódni a tüneteiket csökkentő, a jó állapotot fenntartó lehetőségekről. Dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont reumatológusa arról számolt be, hogy sokan érdeklődnek az étrend kiegészítők felől is, amelyekkel kapcsolatban azonban nem árt a körültekintés.

A páciensek jelentős része vásárol étrend kiegészítőket

Amerikai felmérések szerint a reumatikus betegségekkel élők jelentős hányada próbálkozik étrend kiegészítőkkel. A fibromyalgiások 6-10%-a, a Sjörgen szindrómások 8-10%-a, a rheumatoid arthritis-es (RA) betegek 8-10%-a vásárolt már ilyen terméket. De vajon hatékonyak és biztonságosak-e ezek a készítmények? A legtöbb tanulmány az RA és az ostheoarthritis tekintetében készült, és az evidencia szintjük a legjobb esetben is közepesnek mondható.    
– Az étrend kiegészítők szedésével kapcsolatban ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a betegek el is feledkeznek arról, hogy erről beszámoljanak az anamnézis felvételkor. Holott ezt nem azért szeretnénk tudni, hogy lebeszéljük őket bármiről, még ha sok esetben ez is lenne a szükséges, inkább arról van szó, hogy egyes anyagok kölcsönhatásba léphetnek a rendelt gyógyszerekkel és ezt számításba kell venni. Az egyetlen olyan tényező, amiről viszont mindenkit érdemes lebeszélni, az internetről, ellenőrizetlen helyről, esetleg megbízhatatlan forrásból ismeretlen táplálék kiegészítők rendelése és beszedése. A legkisebb rossz, ami ebből következhet, hogy sok pénzt ad valaki egy hatástalan szerért, a legrosszabb pedig, hogy olyasvalamit szed, amiről senki sem tudja, hogy pontosan mit tartalmaz – hangsúlyozza Csengei doktor.

Melyek az esszenciális tápanyagok?

A vitaminokról és ásványi anyagokról általánosságban elmondható, hogy a szedésük csak akkor szükséges, ha valaki valamely anyagból hiányt szenved. Az RA-betegekről pedig tényszerűen elmondható, hogy közel ötödük hiányt szenved. Ennek fő oka az, hogy a tünetek közé tartozó fájdalom, hányinger, kimerültség hatással vannak az étkezési szokásaikra, ami miatt egyszerűen nem visznek be elég vitamint a szervezetükbe. Ezért az alábbi étrend kiegészítők szedését érdemes megfontolni és erről egyeztetni a reumatológussal:

D-vitamin: ezt a hormon-szerű vitamint általában szükséges pótolni az rheumatoid arthritis, a lupus, a Sjörgen szindróma, a fibromyalgia, a szisztémás sclerosis, a Bechterew-kór esetén, már csak azért is, mert a kezelésben használt kortikoszteroidok szintén D-vitamin hiányhoz vezethetnek. A vitamin konkrét hatásairól, így például a fájdalomcsökkenésről még folynak a kutatások, de abban megegyeznek a vélemények, hogy ez az anyag segít a csontokat érintő betegségek megelőzésében. Ahhoz, hogy biztos lehessenek a beteg és az orvos is a D-vitamin szintjében, érdemes egy vérvizsgálattal ellenőrizni azt.