Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az utazás mint veszélyforrás?

Érdekességek2017. október 04.

Nemzetközi adatok szerint az utazók több mint 40%-a tapasztal különböző egészségügyi problémákat az utazása során.

A problémák lehetnek egyrészt az utazással együtt járó, azzal összefüggésbe hozható megbetegedések, mint

Másrészt az utazás indukálta betegségek, pl.

A nyaraló, utazó egyént viszont az érdekli, hogy semmilyen egészségügyi panasz, probléma ne árnyékolja be napjait. Persze az utazás körül fellépő majd mindegyik betegség megelőzhető a megfelelő felvilágosítással, óvintézkedéssel.

Száj-, szájüregi problémák

Afta

Amit az emberek méltatlanul elhanyagolnak, az az utazó által is legkönnyebben gyógyítható szájüregi herpesz, afta. Tulajdonképpen a kellemetlenséget a nem megfelelő szájhigiénia és a használt evőeszközök tisztátalansága okozza, de az utazás közbeni stressz az állapotot súlyosbítja. Egyes vélemények szerint a csökkent immunállapot, a gluténérzékenység és a vitaminhiány is felelőssé tehető a jelenségért.

Fekélyes, fehér folt a szájnyálkahártyán, körülötte vörhenyes terület


Herpesz
Kórokozója a herpes simplex vírus HSV1 variációja, és mivel a vírus emberi testnedvekkel terjed (rosszul elmosott vagy el sem mosott pohár), fel kell hívni a figyelmet az étkezési higiénia utazás közbeni fokozott betartására. Ilyen részletek az egyszer használatos papírpohár alkalmazása, a megfelelő színvonalú étkezőhely kiválasztása stb.
A nyár, a napozás, az erős napsugárzás, sőt, a stressz okozta másik gyakori probléma – főleg azok számára, akik erre érzékenyek – az ajakherpesz kórokozója, szintén a herpes simplex vírus HSV1 variációja, amely hosszabb-rövidebb ideig szunnyadhat a szervezetben, majd egyszer csak kiújul. Az egyénnek, aki erre hajlamos, célszerű végiggondolni, melyek azok a szituációk, amelyek, „kihozzák” a herpeszt, mert így könnyebben védekezhet ellene.

Bizsergés, viszketés az ajkon, majd fehér, apró hólyagocskák, amelyek ijesztően tudnak kifakadni.

Miután a hólyagosodás lezajlott, a vírus látens állapotban marad a fertőzött területen. A vírus időről időre újra működésbe lép, szaporodni kezd, és az idegrostokon eljut a bőrhöz, majd ott hólyagokat kelt ugyanazon a bőrterületen, ahol korábban. A vírus olykor megjelenhet a bőrön vagy a nyálkahártyákon akkor is, amikor ott hólyag nem mutatkozik.
Ha a megelőzés nem sikeres, akkor a gyógyszeres vagy a helyi kezelés lehet eredményes.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”