Azt a fukar mindenit! Segítség, zsugori vagyok!
Érdekességek2023. szeptember 09.
Zsugori, fukar, fogához veri a garast, vagy csak éppen két fillérért a kecskét is...! Megannyi mondás arra, ha valaki számára túl fontosak az anyagi javak. S milyen rossz annak az embernek, aki ezt a kritikát az arcába kapja valamelyik barátjától. Ha egyáltalán a fukarnak még maradnak őszinte barátai, akik megmondják neki...
A jelenség
Egy könyvárverésen járok. Idős ember érkezik, egy körülbelül 1968-as eredetű, a füleinél cukorspárgával már többször is javított, nem kissé elzsírosodott koszbarna PVC szatyorral. Mackónadrág van rajta, a klasszikus „öregszag” mellett egy erős dohánybűz keveredik. Ahogy ettől a gyomrom. Nem igazán kellemes mellette ülni. Ha az aulában kért volna egy százast kávéra, biztos adok neki. Aztán egy helytörténeti könyv ritkaság következik, a bácsika tartja a tétet. A végén, mikor fizetünk, a mocskos mackónacija zsebébe nyúl, egy köteg húszezresből leszámol több mint félmillát, majd a mesebeli könyvritkaságot a rémes szatyorba csúsztatja. „Megvan végre az első kiadás is” – motyogja, leginkább magának. Más társasága vélhetően rég nincs. (Vagyis a példányból már van odahaza, csak nem az első kiadásból!) És a tragikus lukas zoknijában, késő őszi idő ellenére alföldi papucsban kislattyog a teremből. Ő a fukar archetípusa. Kissé Dickens-i figura. Jellemzője, hogy egyetlen szeretetreméltó dolog van benne: az örökség, amit maga után hagy!
Zsugoriság – ha magadra ismersz!
Zsugori vagy? Sokan ezt mondják? Válaszolj őszintén! Mikor hívtad meg a legjobb barátnődet egy kávéra vagy teára? Akár csak a sarki talponállóba? Ahol te álltad a cehhet? Nem! Ne alkudozz, ha te főzted odahaza, olcsó zacskós teából vagy leértékelt kávéból, az nem számít meghívásnak! Sőt! Tovább megyek – van még legjobb barátod/barátnőd? Vagy csak gyűjtőtársak vannak? Esetleg mások az IQ klubban, az ásvány-bélyeg, vagy informatika szakkörön? A kapcsolataid jórészét kizárólag efféle témában, az interneten intézed? Nos, rossz hírem van: zsugori vagy!
A fukarság háttere: Aki fukar, elsősorban önmagát nem meri adni, kiadni, vagy átadni, ha úgy tetszik. Ezt vetíti át az anyagi javakra – ezért tárgyakat ad vagy már az sem, hiszen a többiek nem érdemlik meg. (Nem érdemlik meg őt!)
Önfelismerő teszt fukaroknak – ha az alábbi állítások többségére igennel felelsz, akkor nem csupán helyes takarékoskodásról, hanem kóros fukarságról van szó!
- Nehezen adsz ki pénzt – már-már vadászol az ingyenes dolgokra, amelyekben végül aztán sokszor csalódsz.
- Ha végre valamire pénzt adsz ki, vagy a legolcsóbbat veszed, amit csak kapni lehet, vagy a leghosszabb garanciával a legdrágábbat, amitől aztán azt várod, hogy halálodig kitartson.
- Gyűjtesz valamit, amire nem sajnálod a pénzt, vagy az időt. (Lehet, hogy tudást gyűjtesz, például diplomákat – az is gyűjtés!) A hobbi lehet költséges, vagy helyigényes is.
- Nem hívsz meg másokat magadhoz, vagy presszóban-étteremben erre-arra.
- Nem, vagy nehezen vásárolsz ajándékot, inkább készítesz valami jelentőségteljes apróságot, vagy vándoroltatod a hozzád befutó tárgyakat.
- Mély késztetésed van arra, hogy a dolgokat ára/haszna oldalról vizsgáld.
- Gyermekkorodban gyakran érezted úgy, hogy nem jut elegendő valamiből. (Lehet, hogy tényleg nem jutott, vagy csak te érezted úgy.)
- Az olcsóbbikat választod. Ha másvalakinek lesz, akkor pláne!
- Tele van a kamra valamiféle „gazdaságos” csomagolású dologgal, tartós élelmiszerrel.
- Törzsvendég vagy a turikban, ott is a leárazott polcot nézed! (Majd én megvarrom!)
- Nehezen válsz meg a régi tárgyaktól, mint mobiltelefon, laptop, vagy akár egy régi, kényelmes táska, vagy cipő.
- A szükséges kiadásokat is többször meggondolod, forintra pontosan tudod, mennyibe kerül egy köbméter gáz, vagy a mobilod percdíja, vagy a zsemle a sarki boltban.
- Vagy mindig van megtakarított pénzed (esetleg többféle biztosításod), vagy mindig éppen akkor történik veled valami, amikor beérkezik hozzád egy nagyobb összeg, ami aztán szépen ugyanazon a rémes anyagi szinten tart.
- Étterembe is szendvicset viszel, csak hogy ne kelljen költened.
Szabadulj meg a kóros spórolástól!
Beszélj róla! A kóros spórolás az önsorsrontás sajátos formája, melyben nagyon sok ember szenved. Egy különleges életválság, mely nem is olyan hosszútávon egzisztenciális krízishez vezet, hiszen az illető képtelen lesz saját magát értékén kezelni. Másfelől szociális elszigetelődéshez vezet, melyben kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy igazolja antiszociális magatartását: nekik sincs szükségük rám, nekem sincs rájuk. „A barátságok túl sokba kerülnek, pláne, ha vendégséggel járnak!” A túlzásba vitt spórolás nem vonatkozik azokra az élethelyzetekre, amiket a legtöbb ember átél – amikor össze kell húzni a nadrágszíjat. Akkor kell vele mélyebb szinten foglalkozni, ha egész életünket áthatja az önértékelés krízise és a pénzügyek, anyagi javak túlértékelésének problémaköre.
Játékos terápia – kipróbálásra!
Cseréljük ki a negatív állításokat! Az alábbiakhoz hasonlóan érjük tetten cselekedeteinkben a kicsinyességet, és helyettesítsük más kifejezésekkel, építsünk az életünkbe olyan programokat, amelyek szociális kapcsolatainkat helyre teszik.
Példák: Ez a csoki túl drága, nem vehetem meg magamnak. Helyette: A kedvenc csokimat veszem meg – legfeljebb kevesebbszer eszem csokit, az úgy is egészséges!
Ne a gyorsétteremben találkozzunk, nem adok ki annyit egy pocsék szendvicsre! – helyette: Találkozzunk inkább egy egészséges étteremben, ahol egészségesebben és olcsóbban jóllakunk! Meghívlak!
A gyakorlás nem lesz egyszerű, de hosszabb távon meghozza gyümölcsét. Aki nem tud kiszabadulni a csapdából, érdemes kineziológushoz vagy pszichológushoz fordulnia.
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu
