Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szájüregi HPV növelik a garat és gége tumorok kockázatát?

Érdekességek2019. október 29.

Tudta, hogy a szájüregi HPV fertőzések növelik a garat és gége tumorok kifejlődésének a kockázatát?

Fotó: 123rf.comA szájüregi daganatokról általánosan ismert tény, hogy kialakulásukban a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás a fő rizikófaktor. Az utóbbi években a fenti állítás mellett a HPV fertőzés oki szerepe is egyre gyakrabban megjelenik, ugyanis növekvő számban igazolódnak HPV (Humán Papilloma Vírus) eredetű daganatos elváltozások a szájüregben. A tünetekről és a szűrés fontosságáról dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.

HPV fertőzés: nem csak a méhnyakrák kialakulásáért felelős
A nőgyógyászati HPV-szűrésre és a megfelelő korosztály oltására az elmúlt években több kampány is felhívta a figyelmet, ám a szájüregi HPV-szűrés még nem ennyire közismert. Az utóbbi időszakban azonban érezhetően többen gondolnak rá, sokan maguk kérik a teszt elvégzését a rendeléseken, már ahol ez elérhető– számol be tapasztalatairól dr. Fülöp Györgyi. „Nagyon fontos, hogy ez a szűrési lehetőség is belekrüljön a köztudatba. HPV fertőzés esetén ne csak a nőgyógyászati daganatos elváltozásoktól való félelem miatt menjük orvoshoz, hanem napjainkban már jusson eszünkbe a gégészeti vizsgálat is.”

Miért kell a garatot és gégét szűrni?
A HPV fertőzés szűrése azért is lényeges, mivel jelenléte hosszú ideig nem okoz tüneteket, ám így is fertőzhet. A HPV főleg szexuális úton terjed, illetve bőr érintés útján is továbbadható. A fertőzés szempontjából az orális szex is kockázati tényező, ennek elterjedése és a gyakori partnerváltás is indokolja a szájüreg és gége időszakos szűrővizsgálatát, az esetleges daganatos elfajulások időben történő felfedezéséért.

A HPV tipizálás célja a magas kockázatú HPV típusok kimutatása. Lehetőség van a szájüregből történő mintavételre szűrés céljából. Ha HPV fertőzésre gyanús elváltozást találunk, akkor a műtéti úton történő eltávolítás után egyrészt szövettani vizsgálat, másrészt HPV tipizálás is javasolt.


Kinek ajánlható a gégészeti szűrővizsgálat?
Dr. Fülöp Györgyi
elmondta, hogy pozitív tesztek valamivel gyakrabban születnek fiatal felnőtteken végzett szűrések során. A fenti korcsoport tagjainál javasolt a gyakoribb gégészeti vizsgálat, akkor is, ha nincsenek panaszaik. A szexuális partnerek váltogatása egyértelműen megnöveli a fertőzés esélyét, ám továbbra sem elhanyagolható a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás szerepe sem. Dohányosok körében is megfontolandó az időszakos szűrés. Partnerkapcsolat esetén, ha az egyik félnél igazolt a HPV jelenléte – akár a nemi szerveken, akár a szájüregben – akkor a másik félnél is indokolt a szűrés.

Korai diagnózis gyors és fájdalmatlan mintavétellel

Európában hazánk az első helyen áll a rosszindulatú szájüregi daganatok okozta halálozásban. Évente közel 1700 ember, köztük 1400 férfi és 300 nő halálát okozza ez a megbetegedés. Csakúgy, mint a daganatos betegségek több típusánál, a szájüregi daganatok esetében is igaz, hogy idejében felismerve sikeresen kezelhetőek. A rizikócsoportba tartozó személyek számára ezért panaszmentesség esetén is javasolt a rendszeres szűrővizsgálat. A vizsgálat során a szájüreget, a garatot és a gégét vizsgálják. HPV fertőzés gyanúja esetén az orvos egy eszközzel több helyről mintát vesz a szájüregből. Az apró kefés mintavétel minimális kellemetlenséggel jár. A mintát ezután laboratóriumba küldik tipizálásra, az eredmény maximum két hét alatt érkezik meg.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.