Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szájüregi HPV növelik a garat és gége tumorok kockázatát?

Érdekességek2019. október 29.

Tudta, hogy a szájüregi HPV fertőzések növelik a garat és gége tumorok kifejlődésének a kockázatát?

Fotó: 123rf.comA szájüregi daganatokról általánosan ismert tény, hogy kialakulásukban a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás a fő rizikófaktor. Az utóbbi években a fenti állítás mellett a HPV fertőzés oki szerepe is egyre gyakrabban megjelenik, ugyanis növekvő számban igazolódnak HPV (Humán Papilloma Vírus) eredetű daganatos elváltozások a szájüregben. A tünetekről és a szűrés fontosságáról dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa nyilatkozott.

HPV fertőzés: nem csak a méhnyakrák kialakulásáért felelős
A nőgyógyászati HPV-szűrésre és a megfelelő korosztály oltására az elmúlt években több kampány is felhívta a figyelmet, ám a szájüregi HPV-szűrés még nem ennyire közismert. Az utóbbi időszakban azonban érezhetően többen gondolnak rá, sokan maguk kérik a teszt elvégzését a rendeléseken, már ahol ez elérhető– számol be tapasztalatairól dr. Fülöp Györgyi. „Nagyon fontos, hogy ez a szűrési lehetőség is belekrüljön a köztudatba. HPV fertőzés esetén ne csak a nőgyógyászati daganatos elváltozásoktól való félelem miatt menjük orvoshoz, hanem napjainkban már jusson eszünkbe a gégészeti vizsgálat is.”

Miért kell a garatot és gégét szűrni?
A HPV fertőzés szűrése azért is lényeges, mivel jelenléte hosszú ideig nem okoz tüneteket, ám így is fertőzhet. A HPV főleg szexuális úton terjed, illetve bőr érintés útján is továbbadható. A fertőzés szempontjából az orális szex is kockázati tényező, ennek elterjedése és a gyakori partnerváltás is indokolja a szájüreg és gége időszakos szűrővizsgálatát, az esetleges daganatos elfajulások időben történő felfedezéséért.

A HPV tipizálás célja a magas kockázatú HPV típusok kimutatása. Lehetőség van a szájüregből történő mintavételre szűrés céljából. Ha HPV fertőzésre gyanús elváltozást találunk, akkor a műtéti úton történő eltávolítás után egyrészt szövettani vizsgálat, másrészt HPV tipizálás is javasolt.


Kinek ajánlható a gégészeti szűrővizsgálat?
Dr. Fülöp Györgyi
elmondta, hogy pozitív tesztek valamivel gyakrabban születnek fiatal felnőtteken végzett szűrések során. A fenti korcsoport tagjainál javasolt a gyakoribb gégészeti vizsgálat, akkor is, ha nincsenek panaszaik. A szexuális partnerek váltogatása egyértelműen megnöveli a fertőzés esélyét, ám továbbra sem elhanyagolható a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás szerepe sem. Dohányosok körében is megfontolandó az időszakos szűrés. Partnerkapcsolat esetén, ha az egyik félnél igazolt a HPV jelenléte – akár a nemi szerveken, akár a szájüregben – akkor a másik félnél is indokolt a szűrés.

Korai diagnózis gyors és fájdalmatlan mintavétellel

Európában hazánk az első helyen áll a rosszindulatú szájüregi daganatok okozta halálozásban. Évente közel 1700 ember, köztük 1400 férfi és 300 nő halálát okozza ez a megbetegedés. Csakúgy, mint a daganatos betegségek több típusánál, a szájüregi daganatok esetében is igaz, hogy idejében felismerve sikeresen kezelhetőek. A rizikócsoportba tartozó személyek számára ezért panaszmentesség esetén is javasolt a rendszeres szűrővizsgálat. A vizsgálat során a szájüreget, a garatot és a gégét vizsgálják. HPV fertőzés gyanúja esetén az orvos egy eszközzel több helyről mintát vesz a szájüregből. Az apró kefés mintavétel minimális kellemetlenséggel jár. A mintát ezután laboratóriumba küldik tipizálásra, az eredmény maximum két hét alatt érkezik meg.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.