Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alacsony zsírtartalmú tej – lassabb biológiai életkor

Érdekességek2020. február 10.

Fotó: 123rf.com

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké – derült ki egy új tanulmányból.

A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, 2 százalékos, 1 százalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A telomer a DNS-t “becsomagoló” makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.

A tanulmány szerint az 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a 2 százalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.

A tanulmányba bevont emberek csaknem fele naponta, negyedük legalább hetente egyszer iszik tejet. Majdnem egyharmaduk teljes tejet, másik 30 százalékuk 2 százalékos zsírtartalmú, 10 százalékuk 1 százalékos zsírtartalmú, 17 százalékuk pedig sovány tejet fogyaszt. Nagyjából 13 százalékuk pedig nem iszik tehéntejet.


Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az influenza és a nátha tüneteinek kezelése

2026. január 11.

Alábbiakban összefoglaltuk, hogy influenza és nátha esetén milyen szerek jöhetnek szóba, melyek segítségével mérsékelhetőek a kellemetlen panaszok.


Orrdugulás ellen: az érösszehúzó orrcseppek és orrspray-k, melyek gyorsan megkönnyebbülést hoznak azáltal, hogy csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát. Fontos azonban, hogy csak néhány napig használja őket, mivel hosszas alkalmazásuk a nyálkahártya károsodását okozhatja.
Fájdalom és láz ellen: a lázat, a fejfájást és az esetleges végtagfájdalmakat jól kezelik a vény nélkül kapható készítmények.
Köhögés ellen: köhögéscsillapító (száraz köhögésnél) vagy nyákoldó (hurutos köhögésnél) szerek.
Torokfájás ellen: szopogató tabletták.
Vírusellenes szerek: kizárólag vényre kaphatók. A tünetek megjelenése után 48 órán belül ajánlott elkezdeni a szedésüket.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni puffadás esetén?

2026. január 10.

Önmagában a puffadás többnyire csak kellemetlen, de ha hosszabb távon is fennáll, akkor már gyanakodhatunk. Ekkor sem feltétlenül válik fájdalmassá vagy ijesztővé, ám a hosszan tartó jelenlét sok esetben arra utal, hogy a háttérben olyan gond húzódik meg, amivel foglalkozni kell.

Dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa elmondta, hogy több nőgyógyászati probléma is kiválthat puffadást. Fontos megjegyezni, hogy minden ember más, vagyis sokaknál jelentkezhetnek más kísérő tünetek is, de bizony az is előfordul, hogy egy nagyobb gondra elsőre csak egyetlen tünet, adott esetben éppen a puffadás utal. Azonban ez a kellemetlen érzés különbözik a „hétköznapi” puffadástól. A következőkre érdemes figyelni a puffadás során:


Nem feltétlenül étkezéshez köthető.
Hosszan, akár napokig-hetekig fennáll.
Teltségérzés, hasfeszülés kis mennyiségű étel után is.
Alhasi vagy kismedencei fájdalom, menstruációs zavar társulhat hozzá.
Rendszertelen vérzés, erősebb menstruáció vagy kismedencei nyomásérzés kísérheti.
Tartós haskörfogat-növekedés („mintha meghíztam volna a hasamnál”).

Mire jó a frekvenciaterápia?

2026. január 10.

Napjainkban a mozgáshiány és a krónikus stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást. A tartós stressz jelentősen megnöveli a szervezet oxigénigényét, ami a romló keringéssel együtt, hosszú távon oxigénhiányhoz, gyulladásokhoz, a sejtek savasodásához és a sejtközötti tér károsodásához vezethet. Egyre nagyobb figyelem irányul az olyan alternatív terápiás megoldásokra, amelyek a sejtek közötti kommunikációt és az öngyógyító folyamatokat támogatják.

Az inaktivitás és a krónikus stressz korunk népbetegségeinek fő katalizátoraivá váltak. A stressz önmagában 70-80 százalékkal növeli a szervezet oxigén igényét, de a hosszabb ideig fennálló folyamatos feszültség hatására, az állandó oxigén hiány már olyan komoly tüneteket eredményezhet, mint az állandó vérnyomás-emelkedés, szöveti károsodás vagy akár a sejtelhalás.

„Ezek a folyamatok együttesen eredményezhetik a salakanyagok kiválasztódásának fokozódását, A sejtközti savasodás kikezdi a sejtmembrán épségét, gátolja a sejtek közötti ioncserét, ami aktiválhatja a gyulladásos folyamatokat” – magyarázta Bartalis Bertalan természetgyógyász, bioenergetikus- NLS szakértő.