Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Baj, ha horkol a kisgyermek?

Érdekességek2020. október 28.

A fotó illusztráció: pixabay.comHorkolni nem csak az elhízott férfiak szoktak; olyannyira nem, hogy az óvodás, kisiskolás gyermekek közül is körülbelül minden tizedik horkol. Ha a horkolás rendszeres, nem szabad az éjjeli zajokat elbagatellizálni, javasolt a gyermekorvos felkeresése.

A horkolás ugyanis légzési apnoe-hoz, azaz az alvás közben tapasztalható légzéskimaradáshoz vezethet. A légzési apnoe veszélyes, mert amellett, hogy az alvási ritmust megzavarja, az agy regenerálódási folyamatait gátolja és oxigénhiányt idézhet elő a szervezetben. Az alvászavarok és az oxigénhiány fejlődésbeli zavarokat okozhat, a koncentrálóképességet csökkentheti, ami pl. az iskolai teljesítmény romlásában nyilvánulhat meg. Felmérések szerint a rendszeresen horkoló gyermekek az iskolában átlagosan fél jeggyel gyengébb eredményeket érnek el, mint a nem horkoló kortársaik.

Ha az éjjel horkoló gyermek nappal gyakran fáradt, nehezen tud koncentrálni, kimerült, vagy figyelemhiányos, hiperaktív, netán agresszív viselkedésű, arra is gondolni kell, hogy kapcsolat állhat fenn a horkolásos éjjelek és a nehéz nappalok között.

Mi okozhatja a horkolást?

1. Az anatómiai okok között a levegő orrüregben történő szabad áramlását akadályozó tényezők említhetők:


A fotó illusztráció: pixabay.com2. A túlsúlyos gyermekeknél gyakoribb a horkolás, mint a nem elhízott társaiknál.

3. A dohányzó szülők miatt dohányfüstös környezetben élő gyermekek között több horkol, mint a tiszta levegőt szívók között.
4. A kisfiúknál gyakoribb a horkolás, mint a kislányoknál.
5. Bizonyos betegségek, amik izomgyengeséggel járnak, szintén okozhatnak horkolást.

A szülőknek tanácsos tájékoztatni a gyermekorvost, ha a kicsi rendszeresen horkol

A gyermekorvos – a szükséges vizsgálatok mellett – minden bizonnyal kérdéseket fog feltenni a gyermek viselkedéséről, koncentrálóképességéről is. Lehetséges, hogy a gyermekorvos által javasolt ún. „alváslabor” szakemberei nyújtanak megnyugtató megoldást a problémára. A kezelést illetően meg kell nyugtatni a szülőket, hogy nem kell egyből a műtétre gondolni. Minden esetben mérlegel az orvos, hogy szükséges-e egyáltalán a műtét, pl. a mandulák eltávolítása.

A mandulák megnagyobbodása sok esetben „csupán” egy fertőzés eredménye; míg egy nátha egy-két hetes horkoláshoz, addig egy kezeletlen arcüreggyulladás akár hosszabb ideig tartó hangos alváshoz is vezethet. Ilyen esetekben a fertőzés gyógyszeres kezelése általában elegendő a probléma orvoslására.

Van, amit sosem szabad elkövetni: a horkoló gyermek álmából való felébresztése, netán a felnőttek számára készült horkolás elleni tapaszoknak a kicsik orrára ragasztása nem jelent megoldást a problémára.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.