Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Barát vagy ellenség 12 éves kor alatt a tévé?

Érdekességek2021. augusztus 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az Egyesült Királyságban a 2-3 éves korosztály már átlagosan heti 14 órát tölt tévézéssel. Ez pontosan a kétszerese a javasolt mennyiségnek. Azonban Európa többi részén is nagyon hasonló a helyzet. De hogyan érdemes a tévénézési szokásokat a helyén kezelni, és miként taníthatsz rengeteg értékes dolgot az életről még a tv előtt ülve is? Mutatjuk!  

Mikor jelent problémát a tévénézés gyermeked számára?

Ezek jelzik, ha ideje változtatni!

Ha túl sok időt tölt a képernyő előtt

Napi 2-3 órányi tévénézési idő 12 éves kor alattiak esetében később könnyedén a többszörösére növekedhet. Minél többet ül a gyerek a kanapén a tv előtt, annál kevesebb időt tölt valódi szocializációs környezetben. Ahelyett, hogy a barátaival focizna a játszótéren vagy új dolgokat fedezne fel a környezetében, csupán a képernyő előtti passzív cselekvést választja.

Mit érdemes tenni?

●        Itt az idő kimozdulni a valóságba! Legyen szó akár egy kellemes állatkerti sétáról vagy a kedvenc autóit is felvonultató jármű kiállítás megtekintéséről, a lényeg, hogy az érdeklődési körébe tartozó élményekkel gazdagodjon. Ez remekül motiválhatja az aktívabb életmódra.

Ha fáradékonyabb és enerváltabb

Habár tévézés közben szinte semmit nem kell tenni, szellemileg mégis kimerítő hosszú órákat tölteni a mesék és sorozatok szüntelen nézésével. Emiatt sajnos nehezebben indulnak a reggelek, kevésbé jut energia a többiekkel való játékra, és sokkal rosszabb hangulatban telnek a hétköznapok.

Mit érdemes tenni?

●        Válasszatok közösen szabadidős tevékenységeket! Egy új sport megismerése vagy egy igazán érdekfeszítő hobbi felfedezése akár életre szóló rajongást is eredményezhet.

Hogyan célszerű a tévézési szokásokat korcsoport szerint szabályozni?
 
2 éves korig

A legfontosabb, hogy 2 éves kor alatt soha ne hagyjuk magára a gyermeket a tv előtt! Tévézés közben célszerű beszélni hozzá, és elmagyarázni az éppen látottakat. Így már hamarabb kialakulhat a széleskörű szókincse, és rengeteget tanulhat az életről. Emellett szociális interakciókra neveled, amelynek köszönhetően könnyebben be fog illeszkedni az óvodába és az iskolába, majd pedig a munka világába is.

●     Tény: Habár 2 éves korukban már elég sok szót megértenek a gyerekek, de még nem sokat mondanak ki közülük.

2-5 éves kor között

Ekkorra a gyerekek már értik a szavakat, és még csak most kezdenek belelendülni az igazi tanulásba. Ez a korszak meghatározó a későbbi aktivitást tekintve, hiszen ilyenkor kezdődnek a nagy közös játékok és kirándulások, amelyek remek élményeket biztosítanak számukra.

●        Tipp: Továbbra sem ajánlott napi 1 óránál többet tévézni! Így sokkal több idő jut a kinti játékokra és a szocializációra.


5-12 éves kor között

12 éves kor felett már nehéz csökkenteni a digitális eszközök napi használatának idejét. Legkésőbb eddig kell kialakítani az egészséges egyensúlyt az offline és online időtöltés között. A tévénézés már régóta nem egy kétdimenziós tevékenység, hiszen az okos tv-ken már YouTube-ot lehet nézni, beszélgethetünk a barátainkkal, és szabadon böngészhetünk az interneten.

●        Tipp: Itt már érdemes lehet az első egész estés meséket és rajzfilmeket is megtekinteni. Azonban javasolt legalább 3-4 nap szünetet hagyni közöttük, hogy legyen idő feldolgozni és megosztani az élményt.

Hogyan legyen a tévézés tanulságos és szórakoztató is egyben?

●        Válaszd a minőségi tartalmakat! Habár a minőséget nehéz meghatározni, de tanácsos néhány kritikába beleolvasni, illetve megnézni a nagyobb filmes oldalak értékeléseit. Egy okos tv segítségével pedig pillanatok alatt utánanézhetsz a meséknek, és el is indíthatod őket!

●        Nézzetek közösen változatos meséket minden korszakból! Minél több korszakból és kultúrából származó mesét ismer meg, annál szélesebb látókörrel fog rendelkezni. Kifejezetten érdemes a régi magyar népmeséket és híres rajzfilmeket is megmutatni.

●        Kérdezd meg gyermeked, hogy mit szeretne nézni! Ha például az elefántokért rajong, nézzetek róluk szóló természetfilmeket!

A tévézés barát és ellenség is lehet a gyerekek számára. Mindez csak a szülőkön múlik. Érdemes már jóval 12 éves kor alatt kialakítani az egészséges tévézési szokásokat, hogy később minél aktívabb és eredményesebb élet várjon rájuk. Azonban a tv csak egy eszköz, hiszen a tartalmat mindig mi választjuk meg. Ajánlott időt szánni a megfelelő mesék és filmek kiválasztására, hogy biztosan értékes legyen a tv előtti időtöltés!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)