Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Beágyazódási problémák- ezek lehetnek az okai

Érdekességek2017. október 26.

A teherbeesés igen bonyolult és összetett folyamat, nem csoda, hogy megannyi probléma állhat az útjában. Ugyanis, amennyiben megtörtént a petesejt megtermékenyülése, még rá vár a beágyazódás, mely különböző állapotok miatt könnyen meghiúsulhat. Dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa a leggyakoribb ilyen zavarokat sorolta fel.

Alacsony progeszteronszint

A beágyazódási zavart igen sokszor sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint okozza. Ez a hormon ugyanis segít a méhnyálkahártyának alkalmassá válni abban, hogy képes legyen befogadni a megtermékenyített, osztódott petesejtet. A progeszteron mennyisége a tüszőrepedés után kezd nőni, a luteális fázis közepén a legmagasabb, majd ha nem történik meg megtermékenyülés, akkor a szintje leesik, terhesség esetén viszont tovább nő.

Általában a ciklus 21-23. napján mérik a mennyiségét, melyből követeztetni lehet arra, hogy végbement-e normás peteérés, fennáll-e a hiánya. Amennyiben túl alacsony a szintje, úgy azt hormonkészítményekkel, enyhébb esetben gyógynövényekkel lehet növelni, illetve további vizsgálatokat igényel, mi válthatta ki a csökkent mennyiséget.


PCOS, IR

A PCOS során a petefészkekben kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszták keletkeznek. Gyakran magas tesztoszteronszinttel és inzulinrezisztenciával társul. Amennyiben mégis megtörténik a normál peteérés, és az érett petesejt meg is termékenyül, a következő akadályt, a beágyazódás már valószínű, hogy nem sikerül átugrani. Érdemes tudni, hogy az állapot az esetek többségében progeszteronhiánnyal is jár.

Korai klimax

A korai klimax akár már a 30-35 éves korosztály tagjait is sújthatja. Ez kezdetben „csupán” a progeszteronszint csökkenésével jár, majd a későbbiekben az ösztrogén mennyisége is lecsökken. A problémára elsősorban vérzészavarok hívják fel a figyelmet, így ilyen esetben érdemes menopauzára is gondolni, valamint ellenőriztetni az FSH értékét is, mely a petefészkek esetleges kimerülésére hívhatja fel a figyelmet- teszi hozzá dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa.

Pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigy-alulműködés igen alattomos betegség, hiszen van, hogy semmilyen tünet nem hívja fel rá a figyelmet, csak akkor, amikor az ember családot szeretne alapítani. Ugyanis a betegség gyakran meddőséget, vetélést okoz – sokan ekkor szembesülnek az állapotukkal. A pajzsmirigyzavar esetén sokszor már maga a normál peteérés sem megy végbe, ám ha mégis, akkor a megtermékenyített petesejt képtelen beágyazódni, mivel a probléma az esetek többségében progeszteronhiányt von maga után. Szerencsére azonban a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásával a progeszteron szintje is rendeződni szokott.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.