Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bébipapi…márciusra

Érdekességek2017. március 20.

Főzni jó! Babáknak, kicsi gyereknek sem nehéz, de tudatosságot és felelősséget igényel. Sőt, még az sem biztos, hogy mindig külön kell főzni a picinek.
Sőt, a családnak elkészített étel „babásítása” is sokszor lehet megoldás! 

Sárgarépa

Nagy cukor- és béta-karotin-tartalmú, gyógyhatású zöldség. A kisbabák szép színe és édeskés íze miatt többnyire kedvelik. Nyersen székletlazító, főve székletfogó hatású. A székletet és – ha naponta ezt eszi a baba – a bőrt is sárgára színezi. A répát alaposan meg kell mosni és meg kell hámozni. Az újrépát, ha vegyszermentes termesztésből származik, akkor nem hámozzuk, csak erős szőrű kefével ledörzsöljük a külső héját. Vajban párolva vagy tejben főzve a legízletesebb.

Mikortól adható?

A zöldségek bevezetése során a burgonya után a sárgarépa következik.

Alma

Kalóriaértéke kicsi, szegényes fehérjékben és szénhidrátokban, viszont sok vizet, bőséges mennyiségű C-vitamint, béta-karotint, nyomelemet és immunerősítő antioxidánst tartalmaz. Ahogy érik az alma a fán, úgy gyarapodik benne a C-vitamin, és ennek maradandóságáról az almában levő bioflavonoidok gondoskodnak. Magas pektintartalma miatt a bélbetegségek ideális gyógyító étele. A pektin – az alma húsának rostanyaga
– bevonja és védi a bélnyálkahártyát, megköti az ólmot, higanyt, ártalmas baktériumokat, rákkeltő anyagokat, és mint salakképző rostanyag felgyorsítja ezek kiürítését a szervezetből. Az alma magas rosttartalma okán egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében.
Válasszunk hazai, megbízható termesztésből származó, éretten leszedett gyümölcsöt. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, és egyéves korig mindig hámozzuk is meg.

Mikortól adható?

A kisbabák étkezésébe a gyümölcsök bevezetését leghelyesebb az almával kezdeni, mert kellemes íze miatt akár nyersen, akár főve vagy sütve a kisbabák kedvenc gyümölcsei közé tartozik.


Bébipapi alapművelete

Szűrés: A szűrést aszerint, hogy milyen étel szűréséről van szó, végezhetjük nagyobb lyukú tésztaszűrővel vagy finomszálú leves-, illetve teaszűrővel. A tea és a gyümölcslevek szűrésére külön – szagmentes – szűrőt használjunk. A mártások szűrését kevergetéssel segítjük, kanállal kissé át is nyomogatjuk a szűrendő anyagot.

Alma-, narancslé

A megmosott és hámozott érett, édes, piros almát lereszeljük, kipréseljük a levét, elkeverjük 1 megmosott narancs kicsavart levével és 1 mokkáskanálnyi bioakácmézzel. Felhígítjuk egyharmad mennyiségű ánizsteával.
A narancs megakadályozza az alma barnulását (a barnulás csak esztétikailag zavaró, nem jelent értékcsökkenést), az alma kivédi a narancs székletlazító hatását, a méz pedig tápanyag-kiegészítő és ízfokozó. Naponta kaphatja a baba 1-2 dl mennyiségben.

Sárgarépalé

A tisztára mosott és lekapart répát fémreszelőn lereszeljük, és a levét kinyomjuk. Teával kétszeresre hígítjuk, és néhány csepp citromlével ízesítjük. Kétnaponta egyszer, fél deci mennyiségben kínáljuk. Sok karotint tartalmaz, székletlazító hatású. Ha túl gyakran adjuk, a baba orra és a talpacskái sárgára színeződhetnek.

Krumplis sárgarépaleves

Hozzávalók: újkrumpli, újhagyma, újrépa, só, vaj, bionarancs, bazsalikom.
Elkészítés: 4-5 hámozott újkrumplit, 2 szál újhagymát és 1 csokor újrépát (kb. 5 darab) felkarikázunk, és csipetnyi sóval, 5 deci vízzel puhára főzünk.
1 evőkanál vaj hozzáadásával pépesítjük. Vízzel a kívánt sűrűségűre hígítjuk, ízesítjük 1 bionarancs kicsavart és átszűrt levével, a narancs lereszelt héjával, és még egyszer felfőzzük. Szükség szerint sózzuk és vágott bazsalikommal megszórjuk.

 

A cikk Dr. Kerekes Judit gyermekorvos Jó étel, jó élet című könyve alapján készült.


forrás: BEBIK:HU;http://www.bebikkicsikesnagyok.hu/
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.