Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bébipapi…márciusra

Érdekességek2017. március 20.

Főzni jó! Babáknak, kicsi gyereknek sem nehéz, de tudatosságot és felelősséget igényel. Sőt, még az sem biztos, hogy mindig külön kell főzni a picinek.
Sőt, a családnak elkészített étel „babásítása” is sokszor lehet megoldás! 

Sárgarépa

Nagy cukor- és béta-karotin-tartalmú, gyógyhatású zöldség. A kisbabák szép színe és édeskés íze miatt többnyire kedvelik. Nyersen székletlazító, főve székletfogó hatású. A székletet és – ha naponta ezt eszi a baba – a bőrt is sárgára színezi. A répát alaposan meg kell mosni és meg kell hámozni. Az újrépát, ha vegyszermentes termesztésből származik, akkor nem hámozzuk, csak erős szőrű kefével ledörzsöljük a külső héját. Vajban párolva vagy tejben főzve a legízletesebb.

Mikortól adható?

A zöldségek bevezetése során a burgonya után a sárgarépa következik.

Alma

Kalóriaértéke kicsi, szegényes fehérjékben és szénhidrátokban, viszont sok vizet, bőséges mennyiségű C-vitamint, béta-karotint, nyomelemet és immunerősítő antioxidánst tartalmaz. Ahogy érik az alma a fán, úgy gyarapodik benne a C-vitamin, és ennek maradandóságáról az almában levő bioflavonoidok gondoskodnak. Magas pektintartalma miatt a bélbetegségek ideális gyógyító étele. A pektin – az alma húsának rostanyaga
– bevonja és védi a bélnyálkahártyát, megköti az ólmot, higanyt, ártalmas baktériumokat, rákkeltő anyagokat, és mint salakképző rostanyag felgyorsítja ezek kiürítését a szervezetből. Az alma magas rosttartalma okán egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében.
Válasszunk hazai, megbízható termesztésből származó, éretten leszedett gyümölcsöt. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, és egyéves korig mindig hámozzuk is meg.

Mikortól adható?

A kisbabák étkezésébe a gyümölcsök bevezetését leghelyesebb az almával kezdeni, mert kellemes íze miatt akár nyersen, akár főve vagy sütve a kisbabák kedvenc gyümölcsei közé tartozik.


Bébipapi alapművelete

Szűrés: A szűrést aszerint, hogy milyen étel szűréséről van szó, végezhetjük nagyobb lyukú tésztaszűrővel vagy finomszálú leves-, illetve teaszűrővel. A tea és a gyümölcslevek szűrésére külön – szagmentes – szűrőt használjunk. A mártások szűrését kevergetéssel segítjük, kanállal kissé át is nyomogatjuk a szűrendő anyagot.

Alma-, narancslé

A megmosott és hámozott érett, édes, piros almát lereszeljük, kipréseljük a levét, elkeverjük 1 megmosott narancs kicsavart levével és 1 mokkáskanálnyi bioakácmézzel. Felhígítjuk egyharmad mennyiségű ánizsteával.
A narancs megakadályozza az alma barnulását (a barnulás csak esztétikailag zavaró, nem jelent értékcsökkenést), az alma kivédi a narancs székletlazító hatását, a méz pedig tápanyag-kiegészítő és ízfokozó. Naponta kaphatja a baba 1-2 dl mennyiségben.

Sárgarépalé

A tisztára mosott és lekapart répát fémreszelőn lereszeljük, és a levét kinyomjuk. Teával kétszeresre hígítjuk, és néhány csepp citromlével ízesítjük. Kétnaponta egyszer, fél deci mennyiségben kínáljuk. Sok karotint tartalmaz, székletlazító hatású. Ha túl gyakran adjuk, a baba orra és a talpacskái sárgára színeződhetnek.

Krumplis sárgarépaleves

Hozzávalók: újkrumpli, újhagyma, újrépa, só, vaj, bionarancs, bazsalikom.
Elkészítés: 4-5 hámozott újkrumplit, 2 szál újhagymát és 1 csokor újrépát (kb. 5 darab) felkarikázunk, és csipetnyi sóval, 5 deci vízzel puhára főzünk.
1 evőkanál vaj hozzáadásával pépesítjük. Vízzel a kívánt sűrűségűre hígítjuk, ízesítjük 1 bionarancs kicsavart és átszűrt levével, a narancs lereszelt héjával, és még egyszer felfőzzük. Szükség szerint sózzuk és vágott bazsalikommal megszórjuk.

 

A cikk Dr. Kerekes Judit gyermekorvos Jó étel, jó élet című könyve alapján készült.


forrás: BEBIK:HU;http://www.bebikkicsikesnagyok.hu/
hírek, aktualitások

Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 10.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás. 

Hogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:


laborvizsgálatok,
szívultrahang,
EKG,
24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Válogatósság, vagy evészavar? Így ismerhetjük fel gyerekeknél!

2024. április 09.

Más típusú kezelést igényel, ha a gyermek nem egyszerűen válogatós, hanem evészavaros. Az étkezési problémákkal kapcsolatban Sarnyai Tündét, a Gyermekgyógyászati Központ dietetikusát kérdeztük.

Gyakori panasz a szülő csoportokban

A játszótéren, online csoportokban vagy a bölcsődei, óvodai folyosókon is gyakran felmerülő téma az étkezés. Alig eszik, válogatós, most éppen három féle kedvence van és csak azokat eszi – ahány gyerek, annyi féle étkezési probléma merülhet fel. Ilyenkor általában a legyünk türelmesek, próbálkozzunk időnként újra más ízekkel, vagy a majd kinövi tanácsokkal vigasztalják egymást az elgyötört szülők abban bízva, hogy az idő majd megoldja a problémát. 

Sarnyai Tünde elmondta, hogy a 1,5-6 éves gyerekek harmadánál előfordulhatnak különböző evészavarok, melyek súlyossága a normál válogatósságtól a súlyos evészavarokig terjedhet. Sajnos a kivárás olykor komoly következményekkel is járhat, ezért nem érdemes halogatni a szakember felkeresését. A probléma azonosításával és célzott terápiával elkerülhetjük ezeket, illetve az otthoni étkezések is kevésbé lesznek feszültek, ami önmagában is sokat jelent a szülőknek.

Árulkodó tünetek

Mindkettő hasonló korcsoportban fordul elő, a különbség, hogy az evészavar már születéstől jelen lehet, a válogatósság átlagosan 1,5 éves kor körül kezdődik. Jellemzően mindkettő már az óvodáskor előtt, vagy kiscsoportban kialakul, az első tünetek tehát már ekkor megjelennek.

Alapvető különbség, amit a szülő észrevehet, hogy a válogatós gyerek, ha éhes, megeheti, amit korábban elutasított. Evészavar esetén azonban az éhség ellenére sem fogadja elfogadni a problémás ételt. A válogatósságra általánosságban is jellemző, hogy bizonyos ételeket átmenetileg elutasít a gyermek, majd újra elfogadja. Evészavar esetén eleve lényegesen szűkebb a lista, amit hajlandó megenni, és ezek mellett hosszú távon is kitart. A válogatós gyerekek közösségbe kerülve rendszerint szívesen fogadják az új ízeket, az evészavar esetében azonban nem jelent befolyásoló tényezőt a közösség.

Nem bírja a terhelést? Így diagnosztizálható a szívelégtelenség

2024. április 09.

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.

Milyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?


Ödéma a bokánál
A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. 
Indokolatlan kimerültség
Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
Légszomj
A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. 
Erős szívdobogás
A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést. 
Köhögés
A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
Étvágytalanság, hányás
Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. 


Milyen vizsgálatokra lehet szükség?


Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.