Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Becsüld meg magad, lányom!

Érdekességek2021. november 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez volt nagymamám első számú tanácsa, gyerek majd kamaszkorom idején, és ezzel is távozott, akkor, amikor én épp házasságom felé igyekeztem. Gyerekfejjel ez teljesen mást jelentett, mostanság kezd új értelmet kapni ez a mondat. Kislányként azt gondoltam, hogy akkor teszek eleget a szülői, nagyszülői intésnek, ha megfogadom a jó szót és úgy viselkedem, ahogyan megmondják nekem előre.  

Aztán teltek az évek, és egyre jobban kezdett szorítani a jó-kislány cipőm... Két gyerek anyjaként, felnőtt, józan ésszel és egyensúllyal megáldott nőként már eszembe sem jut megpróbálni felvenni...

Mit is jelent az, hogy becsüljem meg magam? Nem azt semmiképp, hogy vonuljak sarokba, húzzam meg magam addig, amíg rájövök döntéseim helytelenségére... ez a mondat egy olyan ősi női bölcsesség, ami magába foglalja a pszichológia legfontosabb tanítását. Hiszen mindennek a kulcsa az önbecsülés. Addig, amíg nem tanuljuk meg magunkat becsülni, nem is vagyunk képesek másokhoz így viszonyulni.

Alaptörvény, hogy abból tudsz adni, ami neked is van, sokszor hallottam anyutól, ha olyasmit kértem, amit nagyon nem akart megadni nekem, hogy húzzak szőrt a tenyeréből... Ha neked nincs önbizalmad, ha nem szereted magad, hogyan is tudnál mást szeretni? Hogyan tudnál örömet, boldogságot, szenvedélyt adni másnak, ha te kimaradsz a saját osztásodból. Ha egy zsákba csak kígyót, békát gyűjtünk, nem tudunk virágot kivenni belőle.

Sok páciensem nem is tudja, hogyan kezdje el magát szeretni... Értetlenkedve néznek rám, amikor megkérdezem, hogy Te szereted-e önmagad? És akkor is zavar van a szemekben, ha azt kérdezem, milyen érzés, amikor megsimogatod a saját alkarod? Ha nem tudsz magadból érzéseket kiváltani egy apró érintéssel akár, hogyan tudnál egy másik emberből bármit is kiváltani?

Honnan ered bennünk az a tévhit vagy hibás gondolatmenet, hogy tudunk őszintén, tisztán, szeplőtlenül szeretni másokat akkor is, ha önmagunkat kínozzuk, bántjuk, ostorozzuk és megvetjük? Miért olyan nehéz azt az embert elfogadni, akinek megszülettünk? Miért olyan nehéz árnyaltan nézni ezt a földi lét nevű színjátékot? Hiszen, ha jól körbenézünk, nem sok igaz arc vesz minket körül... A színházi „mintha” van mindenhol... Olyan, mintha élnénk, olyan, mintha boldogak lennénk, olyan, mintha tökéletes párkapcsolatunk lenne, olyan, mintha kiegyensúlyozott gyerekek szülei lennénk... Az Arckönyv telve van tökéletesebbnél tökéletesebb minthákkal... Aztán egyszer csak a felfújt rózsaszín illúziólufi kipattan és kiömlik belőle a felgyülemlett tartalom... Aztán szépen lassan újra épül a vár, majd aztán borul... Újra és újra... Ez a mókuskerék...


Csakhogy emögött nincs önbecsülés... Önbecsülés az, amikor először magam stabilan állok két lábon. Amikor szeretem és elfogadom azt, aki éppen akkor, abban a pillanatban vagyok. Amikor elfogulatlanul tisztában vagyok az értékeimmel, a tudásommal, a szakértelmemmel és vállalom magam (elsősorban önmagam előtt). Amikor a párom nem alulválasztom, és nem alá-fölérendelt viszonyban élek. Amikor nem darál be a társam, mert egyenrangúak vagyunk. Ezt jelenti nekem a becsüld meg magad, lányom. Ezt tanultam, erre tanítom a gyermekeim is.

Ha kérdésed van vagy bármi bizonytalanságod, írj: reka@dezsireka.hu vagy hívj a 06-30-6404061-es számon.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.