Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?

Érdekességek2017. április 10.

Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.


"Ez fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a genetikával ellentétben az életmód módosítható, hiszen a genetikai hajlamot szüleinktől örököljük. Lényegében az általunk azonosított kockázati tényezők megegyeznek az európai rákkutatók több mint 10 éve kidolgozott javaslataival a rák kockázatának csökkentésére" - idézte Gemma Ibánezt, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért dorombol a cicánk?

2024. szeptember 06.

A macskákat mi akkor halljuk dorombolni, ha nyugodtak, elégedettek, de a dorombolás elsődleges célja, hogy a szoptató anyamacska megnyugtassa a kölykeit.  

A néhány napos kismacskák már hallhatóan dorombolnak, még szopizás közben sem hagyják abba. A már elválasztott kölykök dorombolással fogadják anyjukat, ezzel a régi bizalmas kapcsolatot idézi fel. A cica doromboláskor hangszalagjai a levegő hatására rezegni kezd. Eközben a gégefő izomzata másodpercenként hússzor-harmincszor húzódik össze.

A macska minden testhelyzetben képes dorombolni, akár nyitott, akár csukott szájjal. A dorombolás és a légzés ritmusa megegyezik. A régi időkben a rokka kerekének egyenletes surrogásához való hasonlóság miatt a doromboló macskára azt mondták, hogy "fon".

Mások véleménye szerint  a dorombolást nem a hangszálak rezegtetése idézi elő. Megfigyelték, hogy az a macska is vígan tovább dorombolt, akin egészségügyi okokból gégemetszést hajtottak végre. Valójában a mai napig sem tudtak megállapodni abban a tudósok, hogy tulajdonképpen hogyan dorombol a macska...

Ami biztos, hogy a teljesen csonttá keményedett nyelvcsontú macskák képesek dorombolásra. A porcos nyelvcsontú felidák gégefője mozgékony: ezek az állatok a bömbölésre képesek. A felidák közül csak a kisebb fajták és a cibetmacskafélék egyes képviselői tudnak dorombolni. Ebbe a csoportba tartozik a házi macska, a jaguár, a puma, az ocelot, a szervál, a gepárd és a vörös hiúz.

A dorombolás a jó közérzet jele, ezzel is kommunikál az emberekkel, a gazdival, örülök neked, szeretlek.

Mi okozhat halláscsökkenést?

2024. szeptember 06.

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.

Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.

Gyulladás, elzáródás a külső fülben

Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.

Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.

Elváltozások a középfülben

A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”

Mit mond a gyógyszerész? – A száraz szem kezeléséről

2024. szeptember 05.

A szem a legfontosabb és legérzékenyebb érzékszervünk. A szem védekezőrendszeréhez tartozik a megfelelő mennyiségű és összetételű könny. A könny víztiszta, enyhén sós (1,3% nátrium-klorid-tartalmú) folyadék, mely a szaruhártya külső felszínén folyik lefelé, így biztosítva a megfelelő nedvességét. Ha a könny mennyisége nem megfelelő, égő, szúró idegentest-érzés, szemvörösség, illetve fényérzékenység, fokozott könnyezés jelentkezhet, mely tünetek a „száraz szem” betegségre utalnak.

Mi okozhatja a száraz szem tüneteit?


Szeles időjárás
Légkondicionált, alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodás
Egyes betegségek, pl.: Sjögren-szindróma
Egyes gyógyszerek (pl.: allergiaellenes szerek, aknéra alkalmazott készítmények, szteroidok, egyes antidepresszánsok, fogamzásgátlók, altatók) mellékhatásaként is megjelenhet
Kemény kontaktlencse viselése
A szem szaruhártyáján végzett műtét
Menopauzában gyakori


Mit tehetünk a száraz szem tüneteinek elkerülésére, mérséklésére?

1. Könnypótlás


Lehetséges nedvesítő szemcsepp (ún. műkönny), gél vagy kenőcs formában alkalmazni


2. Életmódváltás


Fontos az elegendő folyadékbevitelt biztosítani
Rendszeres pislogás
A szem védelme a túlzott napfénytől napszemüveg segítségével