Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Belső szentélyed azokra a piros betűs napokra

Érdekességek2022. január 28.

A menzesz napjai alatt minden nő érzékenyebb mind fizikailag, mind érzelmileg. Felerősödnek észleléseink: a szaglásunk, a hőérzetünk, az ízlelésünk. Érzékenyebben reagálunk a környezetünkre is, türelmetlenebbek, feszültebbek vagyunk, vagy akár érzelmesebbek. Néha saját magunk számára is érthetetlen módon reagálunk olyan dolgokra, amelyek néhány nappal korábban nem zavartak volna. Amit 2 nappal azelőtt észre sem vettünk, az ma felbosszant, és azok az emberek, akiket tegnap még szerettünk, ma őrjítően idegesítőek. Ismerős? Ha nincs is lehetőségünk ilyenkor napokra elvonulni, megteremthetjük magunknak a saját belső szentélyünket - hogy könnyebbek legyenek azok a napok is.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Környezetünk sem teremti meg az ideális körülményeket, ami megkönnyítené aktuális állapotunkat. Ugyanazok az elvárások felénk, ugyanazt várja el tőlünk a családunk, a párunk, a főnökünk. Nekünk pedig eszünkbe sem jut, hogy ne feleljünk meg ezeknek a követelményeknek, hiszen mindig fittek, csinosak, erősek, önállóak, rátermettek és még ki tudja, mi minden kívánunk lenni egyszerre. De ez nem mindig megy, főleg a ciklus alatt, amikor inkább gyengédségre, kényeztetésre, odafigyelésre vágynánk, és ezek hiányában minden apróságra ugrunk…

Ahelyett, hogy teljességében átélnénk ezt a csodálatos, ismétlődő időszakát a női létnek – amelyet csak mi, nők élhetünk át, a férfiak sohasem részesülhetnek a megtisztulási folyamat ilyen formájában.  Nem teherként, fájdalomként, nyűgként kellene hát átesnünk rajta, hanem sokkal inkább meg kellene élnünk, szeretettel és tisztelettel saját testünk, saját nőiességünk iránt.

Régebbi kultúrákban ez alatt az időszak alatt a nők egymás között töltötték ezeket a napokat, elvonultak egy külön helyre, ennek a célnak szentelt sátrakba, barlangokba és „női” dolgokkal foglalkoztak. Tapasztalatokat, meséket, bölcsességeket osztottak meg egymással, felkészültek a hétköznapokra vagy a közelgő eseményekre. Máshol a régi elvonulás rítusából az maradt meg, hogy a "tisztátalan nőket" kitették a házból ezekre a napokra, ami néha egyenlő volt a halálos ítélettel. Egyes helyeken a kultúra magasztos része, máshol takargatni való szégyen volt a női ciklus, aminél természetesebb dolog kevés van. 

Ma ilyen elvonulásokra nincs, vagy csak ritkán van lehetőség. Igaz, kutatások igazolták, hogyha a nőket a menzesz ideje alatt szabadnapra engednék, a hónap többi napján annyival növekedne hatékonyságuk, hogy az a GDP 1%-os erősödéséhez vezetne.  Mindenesetre, amíg ezt az ötletet bevezetik a munkáltatók, addig is megkönnyíthetjük, értékessé tehetjük ezeket a napokat saját magunk, társaink és nem utolsósorban környezetünk számára (ha már ők nem tudják kezelni a helyzetet).

A belső szentély 

Forduljunk szeretettel ebben az időszakban önmagunk felé, és ha fizikailag nincs lehetőség az elvonulásra, teremtsük meg magunkban azt a belső szentélyt, ahová elvonulhatunk. Döntsük el, hogy ez nem a  szenvedés időszaka, hanem kivételesen különleges testünk és női mivoltunk ajándéka. Fogadjuk el és örüljünk neki! Figyeljünk oda jobban magunkra. Kényeztessük egy kicsit magunkat. Ha lehet, akkor persze ne édességgel, amelyek amúgy sem segítenek, hanem olyan dolgokkal, amelyek a jó közérzetünket szolgálják: szakítsunk 10 percet egy finom teára, vagy este kuckózzunk be egy könyvvel és hagyjuk, hogy a család ma nélkülünk élje az életét, vagy egyszerűen tegyünk egy rövid sétát. Behunyt szemmel meditációban is képzelhetünk magunknak egy tájat, amin ezeken a napokon fájdalom nélkül sétálhatunk, és teremthetjük női egészségünket. 


Csináljunk bármit, ami jól esik!

Közben őrizzük meg, tartsuk meg magunkban az elvonulás élményét. Tegyük a dolgunk ugyanúgy, mint máskor, vigyük a gyereket suliba, csináljuk meg, amit a főnök kér, beszéljünk úgy mindenkivel, mint máskor. Mégis máshogy, mert közben tudjuk: ott őrizzük magunkban, a bensőnkben saját szentélyünket, ahova mi most elvonultunk.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Legyen ez a szentély a mi belső erőnk, középpontunk, nyugalmi zónánk. Így éljük át teljes női energiánk, nőiességünk, és itt készüljünk fel a hétköznapokra.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)