Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Benőtt köröm: nemcsak a szűk cipő a hibás – tévhitek és valóság

Érdekességek2025. október 02.

Fotó: brgfx | freepikA benőtt köröm sokakat érintő probléma, ennek megfelelően sajnos számtalan tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Akinek már volt, igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy elkerülje, akinek pedig még nem volt, csak legyint egyet, hiszen ez „csak” egy esztétikai probléma. Holott távolról sem erről van szó: a benőtt köröm komoly fájdalmat, gyulladást, más betegségekkel együtt pedig akár jelentős veszélyt is rejthet magában!

A témában dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Benő, de miért?

Érdemes első körben tisztázni, miért is alakul ki a benőtt köröm. A tévhitekkel ellentétben ez ugyanis nemcsak a cipőn múlik – bár igaz, hogy ez külső tényezőként közrejátszik a kialakulásában. A benövő körmök széle túlságosan ívelten nő, így belevágja magát a bőrbe, ami nemcsak erősen fájdalmas, de gyulladást is okozhat. Kialakulásában valóban szerepet játszik a túl szoros cipő, de az öröklött hajlam mellett leginkább a helytelen körömvágás okolható.

A lábujjak körmeit a kézujjak körmeivel ellentétben túlságosan kerekre vágni nem szabad. Az egyenes vágás a megfelelő, a köröm széleinél enyhén lekerekítve. Így a köröm széle nem deformálódik, a benőtt köröm kialakulása pedig többnyire elkerülhető. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő lábhigiénia is, hiszen például gombás fertőzés esetén a megvastagodott körömdeformitások is előidézhetik a fájdalmas jelenséget.

Sajnos a benőtt köröm kialakulására való hajlam örökölhető, hiszen a vastagabb, erősebben ívelt körmök jelenléte genetikailag meghatározott. Azonban még ebben az esetben is jó eséllyel kerülhetők el a panaszok, ha a cipőre, a lábhigiéniára és a körömvágás módjára odafigyelünk.


Otthon, nyomkodva és kivágva

Ha már megvan a baj, a legtöbben igyekeznek otthon kezelni a problémát. Ilyenkor jönnek a nyomkodások, masszírozások, amelyeket sokszor kamillás áztatás előz meg. Ez a folyamat azonban nem veszélytelen a gyulladás mértékétől függően. Igaz, a kamillának hagyományosan gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak, de a nyomkodás semmiképpen sem tesz jót, hiszen csak fokozza a fájdalmat, és akár a gyulladás mértékét is növelheti az érintett területen.

Szintén gyakori, hogy a betegek igyekeznek otthon kivágni a benőtt részt. Ezzel ugyan rövid távon sikerülhet a panaszt enyhíteni, hosszabb távon azonban a nem szakszerű körömszél-eltávolítás miatt a benőtt köröm gondja visszatérhet – sokszor erőteljesebben és fájdalmasabban, mint előtte.

Egy másik gyakori „megoldás”, hogy a beteg saját megfontolásból antibiotikumot kezd szedni. Ez a gyulladást ugyan mérsékelheti, de a kiváltó problémát biztosan nem oldja meg. Ráadásul antibiotikum csak indokolt esetben szedhető, és azt, hogy mi számít indokoltnak, mindenképpen orvosnak kell eldöntenie.

Orvos? Orvos!

Mivel az otthoni praktikák a legtöbb esetben nem oldják meg a gondot – sőt, sokszor rontanak is rajta –, érdemes szakorvost felkeresni. A „műtét” szó hallatán sokaknak feláll a hátán a szőr, holott a korszerű orvostudomány lézeres eljárással rövid idő alatt és hatékonyan képes megoldani ezt a fájdalmas helyzetet – mondja dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa.

A beavatkozás során a sebész helyi érzéstelenítésben eltávolítja a benőtt, deformált körömszélt, majd lézerrel kezeli a körömgyökeret, a körömképző állományt az érintett részen, hogy ne tudjon újra benőni a panaszos szél. Ez nemcsak gyors, hanem hosszú távon fájdalommentes és tartós eredményt is hoz. Ha a páciens odafigyel a lábára, a cipőjére és a körömvágásra, jó eséllyel többet nem kell szembenéznie a gonddal.

Mindenképpen ki kell emelni, hogy a benőtt köröm egyáltalán nem pusztán esztétikai gond. Amellett, hogy jelentős fájdalommal jár, kezeletlen esetben akár mélyebb szöveteket is érintő gennyes gyulladás is kísérheti. Ha pedig a páciens cukorbetegséggel, érszűkületes problémákkal vagy krónikus bőrbetegséggel küszködik, a benőtt köröm szakszerű kezelése még fontosabbá válik!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.