Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Beszéljünk a kicsikhez – a kezdetektől!

Érdekességek2022. március 28.

Fotó: gettyimages.comNem mindegy, hogy mennyit beszélünk a nem beszélő apróságokkal, mert nagyon fontos a beszéd elsajátítása szempontjából, hogy a kicsit beszélő, beszédes, vagy néma környezet veszi e körül. Sokszor szembesülök azzal, hogy a felnőtt világ majdhogynem természetesnek veszik azt, hogy a félév alatti gyermekkel felesleges beszélni, mert még nem érti, nem érdekli. Ezt a téves elképzelést szeretném megcáfolni.

A kisgyermekek a nyelvre és különösen az anyanyelvre kiválóan hangolt műszerekkel jönnek a világra. A két hetes picinyek már kifejezetten előnyben részesítik az emberi hangot a többi hanghoz, zajhoz képest, arról nem is beszélve, hogy már életük első napjaiban a hangforrás felé fordítják fejüket. Nyilván nem véletlen ez a kapaszkodó figyelem a kicsik részéről, hiszen tudjuk, mindannyian tapasztaljuk, hogy az anyanyelvre nem mi tanítjuk meg a kicsiket, hanem bizony ők maguk tanulják azt meg. Ehhez a nem csekély teljesítményhez van szükség a korai, kivételes beszédfigyelemre, amely az egészséges kisgyerekeknél ,látszólag minden külső segítség nélkül kialakul.

Már az egy hetes bébi meglepően sokat ért

Sokan, sokféleképpen próbáltak választ kapni arra a kérdésre, hogy mikor tudja az emberi hangokat megkülönböztetni a kicsi, vagy éppen mikortól ismeri fel a szülei hangját. Meglepően korán, már néhány hetesen egy erre a célra kifejlesztett speciális cumi segítségével, amely a gyermek normál szopási tempóját képes megállapítani próbálták megfigyelni, hogyan reagál a gyerek az emberi hangokra. Az első hallott szótag alkalmával a gyermek szaporábban szopik, majd a hangok, szótagok ismétlésekor a szopás tempójának változásából arra következtettek kutatók, hogy az egy hónapos csecsemő már az egyforma és a különböző hangokat, rövid hangsorokat képes megkülönböztetni. Ami még meglepőbb, hogy a csupán zöngésségében eltérő hangpárokat is kiválóan megkülönböztetik , így például a ba- pa hangsorokat, ami igen kifinomult képességről tesz tanúbizonyságot.

Született képesség a beszéd megértése?

Ennek nyomán a kutatók azt feltételezik, hogy a kisgyermekek valamilyen előre programozott képességgel születnek amely képessé teszi őket a beszédhangok megkülönböztetésére, a beszéd akusztikájának érzékelésére.


Beszélj hozzá!

Csodálatos tempóban hangolódnak rá az anyanyelvre a kicsik, és bár nem értik, de hihetetlenül érzik azt.Ezért fontos, hogy ösztöneinkre hallgatva beszéljünk hozzá, érzékei had csiszolódjanak a nyelvel kapcsolatban. Az édesanyák ennek kiváló tudói, hiszen már a születés előtt beszélnek a kicsikhez, utána is meglepően sokat és alkalomhoz illően. lehet kérdésekkel bombázni a figyelő, vagy éppen büfiző babát, mert mindez a későbbi társalgás alapját adják. Az anyai nyelvben megfigyelhető, hogy a gyermek reakciójára válaszoló anya szünetet tart, mintha várná gyermeke válaszát. majd ezután mondja el következő mondatát. A mosoly megjelenésével a gyermek kiváló eszköz birtokosává válik, hiszen a mosolya felér egy érzelemteli válasszal, amely az anyának lehetőséget ad a folytatásra, és az egyre árnyaltabb beszédre, amelyet a gyermek felé intéz.Fél éves kor után, pedig a kisgyerek mozdulatai, figyelme arra késztetik az anyát, hogy a világ tárgyait, eseményeit magyarázza neki. Aztán a mutogatás új jel a gyermek és anya között.

Mire a gyermek valóban megszólal, már rengeteg mindent tud a kommunikációról, a gyakorlatban is.

Gáll Edina
logopédus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.