Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betegíthet és gyógyíthat is az életmódunk

Érdekességek2017. augusztus 12.

Cukorbetegség, magas vérnyomás, koleszterinszint emelkedés, következményes stroke, vesekárosodás, szívelégtelenség, egyes daganatos megbetegedések, depresszió – betegségek, amelyeket az életmódunkkal befolyásolhatunk. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság frissen megválasztott elnöke az egyre nyilvánvalóbb összefüggésekről beszélt. 

Közel harminc éve kutatják az összefüggéseket

Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, kiértékelésük az 1990-es évek közepén történt meg. A kezdeti pozitív eredmények újabb és újabb tanulmányok indítását segítették elő. Az eredmények a 2000-es évek első évtizedére váltak olyan meggyőzővé, hogy minden kétséget kizáróan kijelenthetővé vált: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Így gyógyító hatással bírnak magas vérnyomásban, cukorbetegségben, érelmeszesedésben, depresszióban, egyes rosszindulatú daganatoknál.

Mindennap érkezik megerősítés

- Jómagam a mozgás gyógyító hatásával 1998-ban kezdtem el foglalkozni PhD tanulmányaim és kutatásaim keretében. Kísérleteinkben a futás hatását vizsgáltuk akut szívinfarktus túlélésére. Az életmód orvoslás - lifestlye medicine - klinikai gyakorlatával 2011-ben találkoztam először. Azóta dolgozom azon, hogy az életmód orvoslást, mint orvostudományi ágat Magyarországon meghonosítsuk, a betegségek gyógyításának mindennapi eszköztárába beillesszük – mondja dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) újonnan megválasztott elnöke. - Munkánkban nagy segítséget adnak a mindennapi gyakorlati eredmények, a páciensek pozitív visszajelzései, a gyógyulásuk megtapasztalása és mindemellett természetesen az orvostudományban az utóbbi időben lezajló változás.

A WHO európai uniós munkacsoportja 2015 év végén jelentette meg a Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiáját, amivel az egyik legmagasabb nemzetközi szakmai szinten is ismertté, elismertté váltak a tények: 
10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén


Babai doktortól tudható, hogy az elmúlt egy-két évben a mozgásterápia, táplálkozásterápia bekerült minden nagyobb hazai és nemzetközi szakmai szervezet terápiás protokolljába, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterinszint emelkedés kezelésének alapjai.

Természetesen az ismeretek bővülésével, az ajánlások alakulásával párhuzamosan a mindennapi szakma is egyre nyitottabb az életmód orvoslás gyógyító eszközeinek használatára.

Kétszereplős történet

- A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett, az ókorban ugyanúgy, mint napjainkban, a pácienst és a gyógyítót.  A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplőjévé kell válni a gyógyulás folyamatában – a gyógyító számára a gyógyszerek felírásánál ez kevesebb, az életmód orvoslásnál azonban jelentős energia befektetést igényel. Az életmód orvoslás első lépése a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, annak minden akadályával, nehézségével, örömével és eredményével – hangsúlyozza dr. Babai László, az ÉMOT elnöke. - Éppen a komplex kezelés miatt van, hogy az életmód orvoslás része a táplálkozásterápia, a mozgásterápia mellett a mentális terápia is.

A szakmát nem meggyőzni, hanem bevonni kell!

Szerencsére az életmód orvoslás eredményeit olyan erős bizonyítékok támasztják alá, hogy az orvos szakmát már önmagukban ezek a tények is meggyőzik. Az  ÉMOT feladata ezen bizonyítékok bemutatása, átadása a napi gyakorló orvosoknak, az oktatás előmozdítása. Annak mindennapi gyakorlatba való átültetése oktatás segítségével, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mely esetekben használható az életmód orvoslás, hol milyen hatások várhatóak tőle, mely eszközét mely szakemberek tudják eredményesen alkalmazni.

- A következő években mindezeken túl szeretnénk megteremteni az életmód orvoslás szakmai működési környezetét, szakmai protokollok kidolgozásával, modellprogrammal, szakemberek oktatásával. Ebben a folyamatban természetesen együttműködésre törekszünk a társ szakmák szakmai társaságaival, egészségügyi egyetemekkel, főiskolákkal, oktatási műhelyekkel is – hangsúlyozza Babai doktor.

A betegnek és a társadalomnak is megéri váltani

Az egyénnek és a társadalomnak egyaránt megéri beépíteni a gyógyulás, megelőzés folyamatába az életmód orvoslást. Akár anyagi értelemben is. Ma a magyar lakosságból közel 1,6 millióan cukorbetegek vagy vannak cukorbetegséget megelőző állapotban, 3 millióan magas vérnyomásosak, a koleszterinszint emelkedés minden második felnőttet érinti, ami jelentős fizikai, pszichés és anyagi terheket is jelent. Az egészséges életév-veszteségek 11 %-át pedig az iszkémiás szívbetegségek okozzák. Vagyis megfelelő életmóddal a terhek csökkenthetők lennének, az idő előtti halálozásnak pedig több, mint fele megelőzhető lenne! 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.