Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betiltott termék! Rákkeltő anyag került a vízbe

Érdekességek2019. október 26.

Azonnali hatállyal bezáratták a Borsodi Víz üzemét, mert a kút, ahonnan a gyógyhatású ásványvizet nyerik rákkeltő anyaggal szennyezett. A kimutatott vegyület a PVC gyártásához is használt vinil-klorid, ami a WHO- és az EU-besorolások szerint 1-es kategóriájú rákkeltő anyag – írja a Blikk.

A portál megkereste a Borsodi Víz tulajdonosát, Szalay Lászlót, aki kifejtette, hogy a bezárás előtt kezdett működni a több tízmillió forintért vett új gyártósor, amivel megsokszorozhatták volna a termelést és költséghatékonnyá vált volna az ásványvíz előállítása.

Így még inkább ökölcsapásként ért minket a hír. A korábbi visszajelzések azt mutatták, nyugodtan ölhetek pénzt a vállalkozásba, hiszen az ország minden területéről érdeklődtek a termék iránt. Borsodban legendás híre volt a Borsodi Víz jótékony hatásának, keresték az emberek, és sikerült a legnagyobb élelmiszerláncok polcaira is eljuttatni a palackjainkat. A munkások többségét el kellett bocsátanom, de a fejlesztési kölcsönt ugyanúgy fizetnem kell, mintha folyna a termelés. Azt pontosan tudtam: mi minden előírást betartottunk, így biztos voltam benne, hogy nem az én vagy a cégnél dolgozók hibájából történt a súlyos mérgezés, ezért felkértem egy igaz­ságügyi szakértőt, derítse ki az igazságot – mondta a tulajdonos.

Az ügyben megszólalt Németh Csaba igazságügyi szakértő, hidro- és mér­nökgeo­lógus is. Mint mondta, több mint 30 éve vizsgálja azt a területet, ahol a mérgezett víz megtalálható. A szakember szerint még évtizedekkel ezelőtt történhetett a környezetszennyezés, a közeli BorsodChemnél.

Ki merem jelenteni, hogy mérgező vegyület került a talaj mélyebb rétegei­be, és az most érte el a kút környékét. Régen ugyanis, amikor még az állam volt a Borsodchem tulajdonosa, úgy ítélték meg, hogy a veszélyes anyagok tárolásához nincs szükség betonmedencékre, agyagmedencét használtak, ezeket egy ideig nem szigetelték – nyilatkozta Németh Csaba, aki kifejtette azt is, hogy úgy véli nem megfelelően tárolták a a PVC-gyártáshoz kapcsolódó technológiai szennyvizet. Így kerülhetett még évekkel korábban méreg a talajba.

Mivel itt régen bányák voltak, más a talaj alatti rétegek szerkezete, mint máshol. Ez pedig – sajnos – kedvezett a vinil-klorid terjedésének. Félek, hogy a Borsodi Víz bezárása csak a jéghegy csúcsa– fejtette ki a szakember, aki arról is beszámolt, hogy korábban már három mérést is elvégzett, amikhez a mintát egy kútból, kevert vízből és a talajvízből vette. A mintákat kielemezték egy laborban, majd azt az eredményt kapták, hogy a megengedett érték (0.5 mg/I) majd hússzorosa, 9.9 mg/I vinil-klorid volt a vízben és a talajban is. Mivel a koncentráció annál jobban növekedett, minél mélyebb réteget vizsgáltak, kizárt, hogy valaki szándékosan öntött felülről a kútba vinil-kloridot.


Az eset jelenleg ott tart, hogy BorsodChem nem ért egyet az ásványvíz-forgalmazó állításaival, éppen ezért a bírósági eljárás derítheti ki, hogyan kerülhetett a szennyezés a talajba.

A G7 portál utánajárt a magyarországi helyzetnek. Az arzén mérgező hatása évezredek óta ismert, azt azonban a 80-as évek elejéig nem tudták a szakemberek sem, hogy Magyarország nem kis részén magas arzéntartalmú vizet isznak az emberek. A Duna-Tisza közén előfordultak ugyan ivóvíznek tulajdonított halálos arzénmérgezések, de azt gondolták, hogy ezeket elásott arzéntartalmú permetszerek okozták.

A várandós nőkre és a kisgyermekekre pedig rövidebb időtávon is veszélyes, például spontán vetélést okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő idegrendszert. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakembereinek témában írt összefoglalója szerint a felsorolt megyék ivóvizének 2003-as átlagos arzénkoncentrációja (28 mikrogramm literenként) által okozott halálozási kockázat hasonló mértékű, mint a közlekedési baleseteké, valamint a nagyvárosi légszennyezettségé. (A teljes cikket itt olvashatja: G7)


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bőrápolás kamaszkorban

2026. május 19.

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat – pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet– mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.


Az utóbbi években látványosan átalakultak a gyerekek és tinédzserek bőrápolási szokásai. A közösségi médiában megjelenő trendek hatására már ez a korosztály is egyre fiatalabb életkorban kezd el kozmetikumokat, sminktermékeket és aktív hatóanyagokat tartalmazó készítményeket használni. „Fontos azonban különbséget tenni a között, ha egy fiatalnak valóban van bőrproblémája, vagy teljesen egészséges bőrt kezel” – magyarázza dr. Kovács Anikó. Mint mondja, a fiatal bőr még nem érett, ezért a hatóanyagokkal szemben érzékenyebb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké.

Boomergenerációsként a gyógyszertárban

2026. május 19.

Az egészsége a legnagyobb érték

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.



A boomergeneráció tagja a társadalom egyik legtapasztaltabb rétegét képviseli. Már rengeteget bizonyított, tudja milyen évtizedeken keresztül helytállni a munkahelyen, miközben erős tartópillére volt a családja számára. Most azonban az életének ebben a szakaszában másfajta kihívásokkal találkozhat. Nemcsak a gyerekek, unokák önállósodása vagy a nyugdíjas élet körüli változások hozhatnak fordulatot, hanem a szervezet is egyre több figyelmet kér.


Elhízás és teherbeesés

2026. május 18.

Az elhízott nők nehezen esnek teherbe? Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy az elhízott nőknek átlagosan több hónap próbálkozás után sikerül csak teherbe esni, mint nem elhízott nőtársaiknak.

Az elhízottság jellemzésére gyakran alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI).

BMI A BMI (Body Mass Index) kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.

A 20 és 25 közötti BMI-érték számít normálisnak. Ha valakinek 25 és 30 közötti a BMI-je, akkor már az elhízás kapujában van, és jelenlegi állapota is fokozott rizikót jelent számos betegség szempontjából. Gyakoribbak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a máj- és epebetegségek, az alvási apnoé, néhány daganattípus, ill. a nőknél különféle nőgyógyászati problémák, így pl. a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A 30-nál magasabb BMI-vel rendelkező nőket már elhízottnak tekintik, és a növekvő BMI-értékkel együtt egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az előbb felsorolt, elhízással összefüggő egy- vagy többféle betegség.

Tapasztalatok alapján a 29 fölötti BMI-értékek esetén csökken a valószínűsége a terhesség természetes úton való létrejöttének.