Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

Érdekességek2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?


Mit kezdjek a kritikával?
Minél több tapasztalattal rendelkezem, minél kreatívabb vagyok, annál nagyobb az esélye, hogy helyes döntéseket hozok az életben. A legalaposabban átgondolt elhatározásunkat is alapjaiban megingathatja azonban valaki más, aki véleményezi az adott döntést.
Ez sokszor igen kellemetlen, kiábrándító, elszomorító. Ha elhatározom, hogy mostantól igenis adok magamra, új ruhákat veszek, rendbe teszem magam, legyőzöm a gátlásaimat, közvetlenebb leszek másokkal, de az első ismerősöm, akibe belefutok, végigmér, és csak annyit mondd: “Te jó ég, hogy nézel ki? Ne égesd már magad!”, akkor valószínűleg saját romjaimba dőlök igen nagy sebességgel, és be is ásom magamat a romok alá.

A bírálat egy negatív visszajelzés. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, semmiképp sem szabad kudarcként megélnünk. Ha szeretnéd a magad malmára hajtani a vizet ahelyett, hogy a sértődöttség és depresszió mélységeibe merülnél, hallgasd meg a kritikát, de közben gondolj arra, egy láthatatlan búra védelmez, amely nem enged át érzelmeket, csakis a tartalmat. Gondolkozz el rajta, mi lehet a kritika hasznos tartalma, van-e egyáltalán értékes része számodra? Ha valaki csak szívózik veled, irigykedik, akkor nem érdemes felhúzni magad, valószínűleg semmi hasznos nincs abban, amit mond. Ha azonban egy őszinte véleménnyel találkozol, akkor igenis érdemes elgondolkoznod rajta - érzelmektől mentesen -, mit kellene változtatnod, hogy neked is jobb legyen.

Ha nincs, kérni kell
Minél több nézőpontból ismersz meg valamit, annál reálisabban látod azt. Az emberek viszont nem mindig szeretnek belebeszélni mások dolgába. Vagy azért, mert nem akarják megbántani a másokat, nem szeretnének tapintatlanok lenni, vagy egyszerűen nem foglalkoznak másokkal, nincs kedvük, vagy idejük rá.
Ha nem kapsz visszajelzést, akkor egyszerűen kérned kell. “Szia, ne haragudj, kíváncsi vagyok a véleményedre.” “Szerinted jó ötlet volt, hogy...” “Mit szólsz az új sérómhoz?” stb.
A visszajelzésekkel ellenőrizhetjük saját döntéseink helyességét, ráadásul ezt még a döntés meghozatala előtt is megtehetjük. Komolyabb döntések előtt mindenképpen érdemes megkérdezni néhány olyan ember véleményét, akiben megbízunk. Nemcsak mi magunk juthatunk így hasznos információhoz, a megkérdezetteknek is szerezhetünk örömet, hiszen adunk a véleményükre, kíváncsiak vagyunk rájuk.

Adni jó
Hogyan viselkedjünk fordított helyzetben? Mit tegyünk, ha azt látjuk, hogy az egyik ismerősünk, barátunk, családtagunk hibákat követ el? Legjobban a saját hibáinkból tanulunk, mégis jó segíteni, megelőzni a bajt vagy kudarcot. Vajon, ha a gyereked folyton csak bulizik, mi a hasznosabb: megvárni, amíg benő a feje lágya, vagy mutatni neki hasznosabb dolgokat? Ha a párod kezd teljesen lepukkanni, hagyod ezt - hisz úgyis szereted -, vagy szólsz neki, hogy kapja össze magát? Természetesen fontos tudni, melyek azok a helyzetek, amelyekben érdemes szólni, elmondani a véleményed, és mikor jobb hallgatni.
A visszajelzés is egy módja az önkifejezésnek. Remek kommunikációs gyakorlat, és a saját fejlődésedet is szolgálja.

Gondolkozz csak el a következőkön:
- Van-e az életedben hosszabb ideje fennálló probléma?  Ha igen, kinek a véleményét kérnéd ki, hogy kilábalj ebből a helyzetből?
- Van-e barátod, ismerősöd, akinek a viselkedésétnem tartod megfelelőnek, de eddig még nem mertél neki szólni? Ha igen, hogyan tudnád mégis tapintatosan, de egyértelműen elmondani neki, amit eddig nem mondtál el?
- Bántottak-e meg mostanában valamivel? Ha felidézed ezt az eseményt, megtalálod-e benne a hasznos tartalmat?


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.