Boldog akarsz lenni, vagy boldogtalan? Döntsd el!
Érdekességek2023. április 07.
Nagyon sok szempontból magunk döntjük el, hogy miben rejlik a boldogság és miben nem. Magunk építjük boldogságunkat, kovácsoljuk szerencsénket. Ha nagyon igyekszünk, a legjobb élményeinkből is kiemelhetjük azokat a részleteket vagy pillanatokat, amik a legkevesebb örömöt nyújtották. Kudarcainkat pedig megélhetjük tragédiaként, de esetleg megtalálhatjuk bennük akár az épülés, a továbblépés lehetőségét is.
Mi a jó és mi a rossz, mi a szerencse és mi a szerencsétlenség – lássunk erről először egy kínai tanmesét.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kínai faluban egy szegény földműves. Mindenki nagyon szegény volt ebben a faluban. A mi emberünket a szomszédjai gazdag embernek tartották, mert volt egy lova.
Egy napon ez a ló elcsatangolt. Hiába keresték nap, nap után, sehol sem találták. Összefutottak a hír hallatán a szomszédok, sajnálkoztak a történtek felett.
– Micsoda szerencsétlenség – mondogatták.
– Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem – felelte a földműves.
És mit tesz Isten? Egy hét múlva hazajött a ló és hozott magával hat vadlovat.
– Micsoda fantasztikus szerencse – lelkendeztek a szomszédok.
– Az is lehet, hogy igen és az is lehet, hogy nem.
Másnap a földműves fia megpróbálta megülni az egyik vadlovat, de az ledobta a hátáról. A fiúnak eltört a lába. Szomszédok ismét csak összeszaladtak, sajnálkoztak:
– Micsoda borzasztó szerencsétlenség!
– Az is lehet, hogy igen, az is lehet, hogy nem.
Ezt már végképp nem értették a falubeliek.
– De hát a fiad nem fog tudni dolgozni, te már öreg vagy, nem fogjátok tudni megművelni a földet!
Másnap toborzók érkeztek a faluba, és összeterelték az összes fiatal férfit. Besorozták őket a császári serégbe, és már vitték is őket a háborúba. Egyedül a földműves a fia maradhatott otthon, hiszen törött lábbal nem mehetett harcolni.
Ebből is látszik, hogy soha nem tudhatjuk pontosan, válhat-e, és ha igen mikor és hogyan, szerencse a szerencsétlenségből.
És most nézzük meg, hogy bánunk önmagunkkal, örömeinkkel, bánatunkkal. Végezzünk el egy gondolatkísérletet!
Képzeld el, hogy nyaralni mész. Szép az idő, jó a szállás, kellemes a társaság, isteni a tenger. Három rossz dolog történik az egyhetes nyaralás alatt:
1. Legyen az első az, hogy egyik pillanatról a másikra beborul az ég, hatalmas felhőszakadás, óriási jegek potyognak az égből. Aztán, mintha mi sem történt volna, fél óra múlva kisüt a nap.
2. Valamelyik este vacsorázni mentek egy hegyi faluba. Szerpentinen kanyarog az út, és majdnem leszorítanak az országútról be a szakadékba. Annyira megijedtek, hogy meg kell állni. Remeg kezetek-lábatok, de megúsztátok egyetlen karcolás nélkül, és fél óra múlva nyugodtan mentek tovább.
3. Harmadik rossz dolog a hazafelé úton történik. Későn indultatok, valahol félúton nagyon elálmosodtok és megszálltok egy útmenti fogadóban. Éjszaka felkelsz pisilni, kimész a mellékhelyiségbe, és szembejön két csótány.
Kérdés: Miről fogsz mesélni, mikor hazaérkeztél? A nyaralásról? A tengerről? A szép időről? Vagy a jégesőről, a szakadékról, a csótányokról? Ha férfi vagy, akkor a legvalószínűbb az, hogy az autós élményt fogod a legtöbbször elmesélni, ha pedig nő, akkor a csótányok okozta traumát idézed fel.
Gondolj bele. Hazajöttél, meséltél. Hányszor mondtad el a negatívumokat és hányszor a jót? Hány szót szántál, arra, hogy minek örültél, mi volt szép, és hány szót vesztegettél arra, hogy mi volt a rossz, a szörnyű. Miért? Semmi másért, talán csak azért, mert érdekes. De gondolj bele, hogy ha tíz év múlva visszanézel erre a nyaralásra, mire fogsz emlékezni? Abból a 168 órából, abból az egy hétből volt mondjuk háromszor fél óra, ami rossz volt, de ezt mesélted nyakra főre, ez fog megmaradni és nem a szép pillanatok.
Arra kérlek, hogy amikor buszon utazol, vagy dugóba keveredsz az autóddal, a szép élményeidet idézd fel magadban. Ne hagyd őket elveszni a semmibe! Telefonunkkal már milliószámra tudunk fényképeket csinálni, hogy aztán soha többé ne foglakozzunk velük. Éppen azért, mert annyi van belőlük, és kinek van ideje végignézni! Szánj rá annyi időt, hogy kiválogasd a legszebbeket, a legjobbakat, amik a legörömtelibb pillanatokhoz kötődnek. Válogasd ki őket, tedd el őket, és nézd meg újra meg újra, amikor szomorú vagy, amikor boldogtalannak érzed magad, vagy egyszerűen csak csökken az örömérzékelésed. Tartsd fönn magadban az örömet és a boldogságot!
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu
