Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Boldog akarsz lenni, vagy boldogtalan? Döntsd el!

Érdekességek2023. április 07.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nagyon sok szempontból magunk döntjük el, hogy miben rejlik a boldogság és miben nem. Magunk építjük boldogságunkat, kovácsoljuk szerencsénket. Ha nagyon igyekszünk, a legjobb élményeinkből is kiemelhetjük azokat a részleteket vagy pillanatokat, amik a legkevesebb örömöt nyújtották. Kudarcainkat pedig megélhetjük tragédiaként, de esetleg megtalálhatjuk bennük akár az épülés, a továbblépés lehetőségét is.  

Mi a jó és mi a rossz, mi a szerencse és mi a szerencsétlenség – lássunk erről először egy kínai tanmesét.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kínai faluban egy szegény földműves. Mindenki nagyon szegény volt ebben a faluban. A mi emberünket a szomszédjai gazdag embernek tartották, mert volt egy lova.
Egy napon ez a ló elcsatangolt. Hiába keresték nap, nap után, sehol sem találták. Összefutottak a hír hallatán a szomszédok, sajnálkoztak a történtek felett.
– Micsoda szerencsétlenség – mondogatták.
– Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem – felelte a földműves.
És mit tesz Isten? Egy hét múlva hazajött a ló és hozott magával hat vadlovat.
– Micsoda fantasztikus szerencse – lelkendeztek a szomszédok.
– Az is lehet, hogy igen és az is lehet, hogy nem.
Másnap a földműves fia megpróbálta megülni az egyik vadlovat, de az ledobta a hátáról. A fiúnak eltört a lába. Szomszédok ismét csak összeszaladtak, sajnálkoztak:
– Micsoda borzasztó szerencsétlenség!
– Az is lehet, hogy igen, az is lehet, hogy nem.
Ezt már végképp nem értették a falubeliek.
– De hát a fiad nem fog tudni dolgozni, te már öreg vagy, nem fogjátok tudni megművelni a földet!
Másnap toborzók érkeztek a faluba, és összeterelték az összes fiatal férfit. Besorozták őket a császári serégbe, és már vitték is őket a háborúba. Egyedül a földműves a fia maradhatott otthon, hiszen törött lábbal nem mehetett harcolni.


Ebből is látszik, hogy soha nem tudhatjuk pontosan, válhat-e, és ha igen mikor és hogyan, szerencse a szerencsétlenségből.


És most nézzük meg, hogy bánunk önmagunkkal, örömeinkkel, bánatunkkal. Végezzünk el egy gondolatkísérletet!

Képzeld el, hogy nyaralni mész. Szép az idő, jó a szállás, kellemes a társaság, isteni a tenger. Három rossz dolog történik az egyhetes nyaralás alatt:

1. Legyen az első az, hogy egyik pillanatról a másikra beborul az ég, hatalmas felhőszakadás, óriási jegek potyognak az égből. Aztán, mintha mi sem történt volna, fél óra múlva kisüt a nap.

2. Valamelyik este vacsorázni mentek egy hegyi faluba. Szerpentinen kanyarog az út, és majdnem leszorítanak az országútról be a szakadékba. Annyira megijedtek, hogy meg kell állni. Remeg kezetek-lábatok, de megúsztátok egyetlen karcolás nélkül, és fél óra múlva nyugodtan mentek tovább.

3. Harmadik rossz dolog a hazafelé úton történik. Későn indultatok, valahol félúton nagyon elálmosodtok és megszálltok egy útmenti fogadóban. Éjszaka felkelsz pisilni, kimész a mellékhelyiségbe, és szembejön két csótány.

Kérdés: Miről fogsz mesélni, mikor hazaérkeztél? A nyaralásról? A tengerről? A szép időről? Vagy a jégesőről, a szakadékról, a csótányokról? Ha férfi vagy, akkor a legvalószínűbb az, hogy az autós élményt fogod a legtöbbször elmesélni, ha pedig nő, akkor a csótányok okozta traumát idézed fel.

Gondolj bele. Hazajöttél, meséltél. Hányszor mondtad el a negatívumokat és hányszor a jót? Hány szót szántál, arra, hogy minek örültél, mi volt szép, és hány szót vesztegettél arra, hogy mi volt a rossz, a szörnyű. Miért? Semmi másért, talán csak azért, mert érdekes. De gondolj bele, hogy ha tíz év múlva visszanézel erre a nyaralásra, mire fogsz emlékezni? Abból a 168 órából, abból az egy hétből volt mondjuk háromszor fél óra, ami rossz volt, de ezt mesélted nyakra főre, ez fog megmaradni és nem a szép pillanatok.

Arra kérlek, hogy amikor buszon utazol, vagy dugóba keveredsz az autóddal, a szép élményeidet idézd fel magadban. Ne hagyd őket elveszni a semmibe! Telefonunkkal már milliószámra tudunk fényképeket csinálni, hogy aztán soha többé ne foglakozzunk velük. Éppen azért, mert annyi van belőlük, és kinek van ideje végignézni! Szánj rá annyi időt, hogy kiválogasd a legszebbeket, a legjobbakat, amik a legörömtelibb pillanatokhoz kötődnek. Válogasd ki őket, tedd el őket, és nézd meg újra meg újra, amikor szomorú vagy, amikor boldogtalannak érzed magad, vagy egyszerűen csak csökken az örömérzékelésed. Tartsd fönn magadban az örömet és a boldogságot!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.