Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Boldog akarsz lenni, vagy boldogtalan? Döntsd el!

Érdekességek2023. április 07.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nagyon sok szempontból magunk döntjük el, hogy miben rejlik a boldogság és miben nem. Magunk építjük boldogságunkat, kovácsoljuk szerencsénket. Ha nagyon igyekszünk, a legjobb élményeinkből is kiemelhetjük azokat a részleteket vagy pillanatokat, amik a legkevesebb örömöt nyújtották. Kudarcainkat pedig megélhetjük tragédiaként, de esetleg megtalálhatjuk bennük akár az épülés, a továbblépés lehetőségét is.  

Mi a jó és mi a rossz, mi a szerencse és mi a szerencsétlenség – lássunk erről először egy kínai tanmesét.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kínai faluban egy szegény földműves. Mindenki nagyon szegény volt ebben a faluban. A mi emberünket a szomszédjai gazdag embernek tartották, mert volt egy lova.
Egy napon ez a ló elcsatangolt. Hiába keresték nap, nap után, sehol sem találták. Összefutottak a hír hallatán a szomszédok, sajnálkoztak a történtek felett.
– Micsoda szerencsétlenség – mondogatták.
– Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem – felelte a földműves.
És mit tesz Isten? Egy hét múlva hazajött a ló és hozott magával hat vadlovat.
– Micsoda fantasztikus szerencse – lelkendeztek a szomszédok.
– Az is lehet, hogy igen és az is lehet, hogy nem.
Másnap a földműves fia megpróbálta megülni az egyik vadlovat, de az ledobta a hátáról. A fiúnak eltört a lába. Szomszédok ismét csak összeszaladtak, sajnálkoztak:
– Micsoda borzasztó szerencsétlenség!
– Az is lehet, hogy igen, az is lehet, hogy nem.
Ezt már végképp nem értették a falubeliek.
– De hát a fiad nem fog tudni dolgozni, te már öreg vagy, nem fogjátok tudni megművelni a földet!
Másnap toborzók érkeztek a faluba, és összeterelték az összes fiatal férfit. Besorozták őket a császári serégbe, és már vitték is őket a háborúba. Egyedül a földműves a fia maradhatott otthon, hiszen törött lábbal nem mehetett harcolni.


Ebből is látszik, hogy soha nem tudhatjuk pontosan, válhat-e, és ha igen mikor és hogyan, szerencse a szerencsétlenségből.


És most nézzük meg, hogy bánunk önmagunkkal, örömeinkkel, bánatunkkal. Végezzünk el egy gondolatkísérletet!

Képzeld el, hogy nyaralni mész. Szép az idő, jó a szállás, kellemes a társaság, isteni a tenger. Három rossz dolog történik az egyhetes nyaralás alatt:

1. Legyen az első az, hogy egyik pillanatról a másikra beborul az ég, hatalmas felhőszakadás, óriási jegek potyognak az égből. Aztán, mintha mi sem történt volna, fél óra múlva kisüt a nap.

2. Valamelyik este vacsorázni mentek egy hegyi faluba. Szerpentinen kanyarog az út, és majdnem leszorítanak az országútról be a szakadékba. Annyira megijedtek, hogy meg kell állni. Remeg kezetek-lábatok, de megúsztátok egyetlen karcolás nélkül, és fél óra múlva nyugodtan mentek tovább.

3. Harmadik rossz dolog a hazafelé úton történik. Későn indultatok, valahol félúton nagyon elálmosodtok és megszálltok egy útmenti fogadóban. Éjszaka felkelsz pisilni, kimész a mellékhelyiségbe, és szembejön két csótány.

Kérdés: Miről fogsz mesélni, mikor hazaérkeztél? A nyaralásról? A tengerről? A szép időről? Vagy a jégesőről, a szakadékról, a csótányokról? Ha férfi vagy, akkor a legvalószínűbb az, hogy az autós élményt fogod a legtöbbször elmesélni, ha pedig nő, akkor a csótányok okozta traumát idézed fel.

Gondolj bele. Hazajöttél, meséltél. Hányszor mondtad el a negatívumokat és hányszor a jót? Hány szót szántál, arra, hogy minek örültél, mi volt szép, és hány szót vesztegettél arra, hogy mi volt a rossz, a szörnyű. Miért? Semmi másért, talán csak azért, mert érdekes. De gondolj bele, hogy ha tíz év múlva visszanézel erre a nyaralásra, mire fogsz emlékezni? Abból a 168 órából, abból az egy hétből volt mondjuk háromszor fél óra, ami rossz volt, de ezt mesélted nyakra főre, ez fog megmaradni és nem a szép pillanatok.

Arra kérlek, hogy amikor buszon utazol, vagy dugóba keveredsz az autóddal, a szép élményeidet idézd fel magadban. Ne hagyd őket elveszni a semmibe! Telefonunkkal már milliószámra tudunk fényképeket csinálni, hogy aztán soha többé ne foglakozzunk velük. Éppen azért, mert annyi van belőlük, és kinek van ideje végignézni! Szánj rá annyi időt, hogy kiválogasd a legszebbeket, a legjobbakat, amik a legörömtelibb pillanatokhoz kötődnek. Válogasd ki őket, tedd el őket, és nézd meg újra meg újra, amikor szomorú vagy, amikor boldogtalannak érzed magad, vagy egyszerűen csak csökken az örömérzékelésed. Tartsd fönn magadban az örömet és a boldogságot!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.