Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Boldog ünnepeket? Boldogságot neked!

Érdekességek2019. december 19.

Miért szoktunk boldog egyetlen napot vagy ünnepet kívánni? Ha valóban csak egy alkalomra szól a jókívánságunk, illendőségből, lehet, hogy jobb, ha semmit nem is kívánunk. Én inkább boldogságot kívánok neked!  

Kép: freepik.esBoldog ünnepek helyett boldogságot kívánok neked, az évnek nem csak erre a néhány napjára, hanem mind a 365-re, és annak sok-sok percére.

Formulák, sémák, hagyományok, amiket megtanultunk, és ismétlünk, anélkül, hogy észrevennénk a bennük rejlő sok-sok lehetőséget, és könnyedén alkotnánk kreatív, szívhez szóló, kedves kívánságokat és üzeneteket.

Vegyük csak a névnapot vagy a születésnapot. Jellemzően boldog névnapot, születésnapot kívánunk – pedig micsoda különleges kívánság lehetne, ha nem korlátoznánk kizárólag erre az egyetlen napra, és helyette kívánnánk valami mást. Olyasmit, ami senkinek nem lehet ellenére, és amiben bárkinek korlátlanul lehet része. Kívánhatunk például bőséget, békét, áldást, szeretetet. Ezeknek a dolgoknak nem jár le a szavatossága, és rendszerint nem korlátozódnak arra a bizonyos 24 órára.

Vajon miért kívánunk boldog egyetlen napot? Ha valóban egy napra szól a jókívánságunk, illendőségből, lehet, hogy jobb, ha semmit nem is kívánunk.

Ha kicsit is közelebbről ismerjük az ünnepeltet, kívánhatunk neki valami egyedit, különlegeset, amitől még meghatóbb lehet az üzenet, mert van benne plusz figyelmesség, és ez bizony rosszul senkinek nem eshet.

Az ünnepi fény, a díszek, az ajándék, a szívet melengető dallamok így decemberben mindannyiunkban emelkedettebbé teszik a hangulatot. Ha engedjük, persze, és nem válunk áldozatává a tömegnek, a vásárlási láz rémségeinek, a tolongásnak az utakon és a bevásárlóközpontokban. Ám ez is csak tőlünk függ. A döntéseinket mi magunk hozzuk meg, és az ünnepi készülődésben, az ünnepben sincsenek kötelező elemek! Mindent meg lehet oldani újszerűen, találékonyan, gazdaságosan, mégis az ünnephez méltóan.


De maradjunk csak a kívánságoknál. A jókívánság ingyen van, jó adni, és jó kapni.

Kívánhatunk karácsonyra békés, boldog, kegyelemteljes, és ki tudja, még milyen ünnepeket, de ott van még a végtelen számú lehetőség, hogy megtoldjuk valamivel, amitől igazán kedvessé válik, és jó elraktározni az emlékezetünkben, hogy kitartson akár az egész évre.

Boldogságot, békét az ünnepekre, és az egész életedre!

Legyen boldog és kegyelemteljes az ünneped, legyen ünnep az egész éved!

Békét, áldást, szeretetet
– nem csak karácsonyra, hanem az év 365 napjára!

És folytathatnám a sort. Sokan „letudják” a karácsonyi és az újévi jókívánságot egy üzenettel – és ez még több lehetőséget ad, hogy egész évre szólóan megtöltsük szeretettel, jó illatú hangulattal, a szívünkből jövő ragyogó fénnyel.

Miért ne lehetne minden napunk ünnep? Az élet ajándék, és ha annak is tekintjük, sokkal nagyobb becsben tartjuk a reggeli ébredésüket, a pillanatról pillanatra megjelenő választási lehetőségeket, a fejlődésünk és tanulásunk érdekében adódó, megismételhetetlen „véletleneket”, a nekünk tetsző és nem tetsző embereket, jelenségeket, helyzeteket.

Az élet ajándék, a naptári ünnepek jó emlékeztetők, hogy az életünk ünnepét méltón, szeretetben, békében és hálával telve éljük meg. Megőrizhetjük a fények hangulatát, megteremthetjük és óvhatjuk a saját békénket, hálát adhatunk mindenért, és mindezt saját magunkért - csak mi magunk tehetjük meg.

Kívánok a megértésen túli békét, amit magadban teremtesz meg, szeretetet, amit szétoszthatsz, mert jut belőle mindenkinek, áldást az ünnepekre, az új évre, az év minden napjára és percére.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.