Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrápolás: az éjszakai krém használata

Érdekességek2019. augusztus 25.

Reggelente, ébredés után fakó arcot látunk a tükörbe nézve? Húzódik, feszül a bőrünk, esetleg zsírosodik, vagy egyre jobban észrevehető, apró bőrelváltozásokat tapasztalunk rajta? Eljött az idő, hogy az esti bőrápolásból semmiképp se hagyjuk ki az éjszakai krém használatát!

Fotó: 123rf.comÉjjel a bőr anyagcseréje a legaktívabb. A nyugodt környezetben, állandó, nem túl magas hőmérsékletű helyen történő, pihentető alvás ideális körülményeket biztosít a bőr mélyreható regenerálódásához. Hajnali 3 és reggel 6 óra között a vérkeringés gyorsul, elősegíti a toxikus anyagok eltávozását a szervezetből, miközben a bőrsejtek megújulása is észlelhető. Bőrünk „helyreállító” módban van, és számít minden, a bőr öregedését gátló, vagy a sejtek reprodukcióját és növekedését, a kollagénszintézist elősegítő megoldás.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő éjszakai krémet?

• Ha „húzódik” a bőr: erősen hidratáló éjszakai készítményre van szükségünk. Annál is inkább, mert a bőr víztartalmának párolgása jelentősebb éjszaka, mely folyamat a csúcspontját reggel 8 óra körül éri el.

• Amikor viszket a bőr: a selymes állagú bőrnyugtató krémeket részesítsük előnyben. Az éjszakai bőrápoló lehetőleg ne tartalmazzon túl sokféle hatóanyagot. A leghasznosabb, ha ez a krém kiegészíti a bőrtípusunk szerint választott nappali krém hatását. Helyesen tesszük, ha ugyanabból a termékcsaládból választunk nappalra és éjszakára.

• Száraz bőr esetén: az éjszakai krém legyen tápanyagokban gazdag, de könnyű állagú, hogy semmiképp se tömítse el a pórusokat. Tartalmazhat algakivonatot, növényi olajokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, B5– és E-vitamint, esszenciális zsírsavakat. További fontos hatóanyagok ajánlottak a krémben: az urea természetes hidratáló anyag, a hialuronsav, mely többek közt hat a száraz bőr okozta ráncosodás ellen, a ceramid-3 hatóanyag, mely regenerálja a bőrt az éjszaka folyamán.


• Kombinált és zsíros bőrre: a faggyúmirigyek túlzott termelődését csökkentő hatóanyagokat tartalmazó krémek javasoltak. Az antibakteriális, olajmentes krémek pl. hidratálják a bőrt, és egyúttal befolyásolják a faggyúkiválasztást a pórusösszehúzó hatás révén. Javítanak a zsíros bőrön gyakran megjelenő pattanások, aknék, mitesszerek állapotán, illetve felveszik a harcot azok kialakulása ellen.

Miért hasznos az éjszakai krém?

Az éjszakai krémek másféleképpen hatnak a bőrre, mint a nappaliak, amellett éjjel a bőrünk fogékonyabb a hatóanyagokra. Míg egyes krémeknek azonnali hatásuk van a pihenőidő alatt, és kisimultabbnak látjuk a bőrünket már reggel, ébredés után, addig a legtöbb készítmény esetében mintegy három hetet várni kell – ami a bőrsejtek megújulásának hozzávetőleges ideje – az érzékelhető hatás elérése érdekében. Azt is tudnunk kell, hogy a kötőszöveti rostok, a kollagén és az elasztin termelődését stimuláló hormonszintézis alvás közben fokozódik.

Az éjszakai krém összetevői eltérőek a nappalitól: tápláló, sejtmegújító, a bőr rugalmasságát helyreállító hatóanyagokat tartalmaznak, melyek mélyen hidratálnak. A krémek általában könnyű, gél állagúak. A legfontosabb azonban a rendszeresen elégséges ideig tartó alvás – ez minden, közvetlenül a lefekvés előtt alkalmazott krém jótékony hatásának előfeltétele.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.