Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrkiütéseim vannak, mi okozhatja?

Érdekességek2019. január 22.

A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek
Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma – van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.

Tusfürdők, krémek és fűszerek
Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.

Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!
A DHD (dermatitisherpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan,  eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.


Mosópor, öblítő is okozhatja
A mosószerek, öblítők is okozhatnak allergiás tüneteket. Egyes készítmények 10-15 féle összetevőből is állhatnak, – a foltok eltávolítását enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért a szerves peroxid vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők közt szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is, a poralakú mosószerek pedig nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak – ezek közt könnyen akadhat olyan, amire érzékenyebben reagálunk, ha naphosszat érintkeznek a bőrünkkel.

Gyümölcsök és adalékanyagok
Mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák is előidézhetnek csalánkiütéseket. Az érzékenység bármilyen életkorban kialakulhat, ezért olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztottunk (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt. Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.

Fényérzékenyítő gyógyszerek
Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.

Furokumarin a növényekben
Ilyen reakciót bizonyos növények is képesek előidézni, a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin – leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövényekről kerül a bőrre – felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta.

Egy vizsgálat segíthet felfedni a kiváltó okot
Dr. Vincze Ildikó elmondta, hogy a felsoroltak mellett, a különböző bőrtünetek hátterében egyéb okok is állhatnak, az ilyen jellegű panaszok kivizsgálása során ezért nagyon fontos a beteg alapos kikérdezése. Mielőtt orvoshoz fordulunk, gondoljuk át, hogy mikor, milyen körülmények között jelentkeztek a panaszaink? Mit fogyasztottunk előtte, használtunk-e valamilyen kozmetikumot, kipróbáltunk-e új mosószert vagy szedtünk-e valamilyen gyógyszert?

A pontos válaszaink mellett a gyorsabb diagnózist segítheti a multiplex allergiateszt is. Hosszas kivizsgálás helyett mindössze egy teszttel ellenőrizni lehet, hogy bizonyos élelmiszer-, fűszer-, környezeti allergén melyik komponense okozza a panaszokat. A kontakt érzékenység kivizsgálása  egyéb módszerrel, úgynevezett epicutan teszttel  lehetséges. Tünetmentes állapotot csak akkor lehet elérni, ha sikerül a kiváltó allergéneket azonosítani és ezek elkerülésével  – például a problémás élelmiszert mellőzve, mosóport vagy kozmetikumokat lecserélve – a kiváltó okot megszűntetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.