A kökény

2026. október 02.

Egy ma már kevéssé ismert gyógynövény, amelynek terápiás tulajdonságai még nem kellően bizonyítottak.

Egy-egy hosszabb vonatút során a borongós, szürke őszi tájképet itt-ott kékre festik a kökénybokrok. Az elvadult mezőkön, az erdők szélén sorakozó tövises cserjék csak úgy vonzzák magukhoz a madársereget, amelyek lázasan lakmározzák a hamvaskék gyümölcsöket. Nemcsak a madarak kedvelik a kökényt, hanem a gasztronómiában is értékes alapanyag: többek között lekvárok, befőttek, sütemények, szörpök, mártások, alkoholos italok (gyümölcsborok, likőrök, pl. a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán ital) készülhet belőle. A kökény erjesztett, fermentált levét lúggal keverve régen tinta pótlására használták. Festő tulajdonságából adódóan textilfestésre is alkalmazták: az éretlen termés kékre, az érett vörösesre festette a vásznat. Használták még borok javítására, tartósítás céljából, amikor nem volt elég savas a bor, hiszen a jó eltarthatóság két alappillére a megfelelő alkoholtartalom és a savasság, kérgének fekete, lúgos ázatát sajtokhoz adták, hogy azok tovább elálljanak, így tehát a kökény az adalékanyagok ősének tekinthető. A növény leveleit – külső hasonlóságaik alapján – teahamisításra gyűjtötték.

Terápiás tulajdonságai

Bár találkozhatunk kökényből készült termékekkel, ezeknek többször a valóságosnál markánsabb hatásokat tulajdonítanak. Közép- és Kelet-Európában termését és virágát a népi gyógyászatban húgyúti betegségek és gyulladások kiegészítő kezelésére használták. Laboratóriumi tesztek során bizonyított antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása igazolhatja ezen felhasználását. A szeptemberben érni kezdő termés kifejezetten fanyar, ezért a csipkebogyóhoz hasonlóan akkor érdemes szedni, amikor a dér már megcsípte, kissé megpuhul, és savanyú ízét felváltja édes, gyümölcsös zamata. A kökénygyümölcs alkoholos kivonata jelentős antioxidáns hatással rendelkezik (vélhetően a sok fenolos komponensének köszönhetően), és az eddigi laboratóriumi kísérletek szerint csökkentheti bizonyos daganatos sejtek életképességét, ennek humán alkalmazhatóságához azonban további vizsgálatok szükségesek. A kökény azonban nem része a modern fitoterápiának, nem végeztek vele humán vizsgálatokat, és a hagyományos felhasználása sem dokumentált eléggé ahhoz, hogy hatásossága és biztonságossága igazolható legyen.

Az idő - barát vagy ellenség?

2026. október 01.

Az idő, bár nyomasztó, nem az ellenséged, hanem a barátod lehet. Nem ellened dolgozik, hanem lehetőséget ad elmédnek, gondolataidnak, tudatodnak hogy feltöltődjenek, mert megajándékozza az anyagi dolgokat, így agyadat, annak működését is, a feltöltődés, a pozitív irányba való megváltozás lehetőségével. Az idő kincs és kasza - használd ki okosan!  

Azon a délutánon a Mester a szokott hangulatban ült le közénk. Nem ült magaslatra, sohasem ült előttünk székre, és nem volt velünk lenéző. Közénk ült, épp csak annyira feltűnősködve, hogy mindenki lássa. Diavetítést ígért. Azt reméltem, egyik utazását mutatja majd be nekünk. A diavetítő kisvártatva elő is került, s ő bajlódott valamit vele.

Nem volt felvezetés, s még a szokásos monológját sem mondta el, hanem csak halkan így szólt: Mára egy kis vetítést ígértem.

Két istenszobrot mutatott a diákon. Először az egyiket, majd a másikat. Kicsit később visszalépett az elsőre, és megismételte ezt a folyamatot párszor.

- Jól figyeljétek meg - kért bennünket.

Mi pedig bámultuk az istenszobrokat. Nem tudtam eldönteni, melyik istenség lehet rajta. Az világos volt, hogy egy félig nyitott templomban készülhetett, a fényviszonyokból ítélve, természetes fény is tükröződött. Az oltár maga is nagynak tűnt, de a szobor rajta hatalmasnak, azt hiszem magával az oltárral volt egybeépítve, talán egy darabból lett kifaragva. Sötét, bordó, fekete és arany színeket láttam rajta, de bronz és réz árnyalataiban is játszott körötte megannyi virág, fehér, sárga és leveleik a zöld minden pompájában játszottak.

A két kép szinte ugyanazt ábrázolta, nem sok különbséget véltem felfedezni, de a villogásból  érezhető volt diák oda-vissza való váltása. Szinte film lett belőle.

Visszerekkel az ülőmunka is fájdalmas

2026. október 01.

A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.

Kezdetben nem okoz panaszt

Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.

Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.

Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?