Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bőrszépítő táplálkozás

Érdekességek2025. június 12.

Fotó: www.freepik.com | drobotdeanA kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)

A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.

A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)

A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)


A tavaszi fáradtság nemcsak mentális tünet, hanem biológiai állapot is.

A belső egyensúly visszaállítása – ebben az időszakban különösen – hatással van a bőr állapotára is. A stressz a szervezet egyetemes válasza a megterhelő ingerekre, ami nem jó vagy rossz önmagában, hanem a mértéke és a tartóssága számít. (2) A krónikus stressz hatására fokozódik a kortizol nevű stresszhormon termelődése, amely hosszú távon gyulladást, bőrproblémákat, például aknét, ekcémát, sebgyógyulási zavarokat idézhet elő. A stressz csökkentése – akár légzőgyakorlatokkal, természetben töltött idővel vagy jógával –, nemcsak mentálisan hat pozitívan, hanem fizikailag is megmutatkozik, pl. a bőr állapotán.

A kortizol, más néven stresszhormon, a mellékvesekéreg által termelt glükokortikoid hormon, amely kulcsszerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszreakciójában. Stresszhelyzetben aktiválódik a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely: a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, ami serkenti az agyalapi mirigy adrenokortikotropin (ACTH) termelését, ez pedig fokozza a mellékvesekéreg kortizol-elválasztását. A megemelkedett kortizolszint elősegíti a vércukorszint-, a vérnyomás növekedését, és az anyagcsere-folyamatok átrendezését, hogy a szervezet hatékonyan reagáljon a stresszhelyzetre.

A pszichológiai stressz aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt, ami fokozza a kortizol termelését, ezáltal csökkenti a bőr barrier funkcióját. Ez a folyamat növeli a transepidermális vízveszteséget (ez az a jelenség, amikor a víz áthalad az epidermiszen (hámrétegen) és elpárolog a bőr felszínéről), csökkenti a bőr hidratáltságát és a lipidtermelést, így hozzájárulhat bőrgyulladások és krónikus bőrbetegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához. (4, 5, 6)

Felhasznált irodalom:

  1. Pullar, J. M., Carr, A. C., & Vissers, M. C. (2017). The roles of vitamin C in skin health. Nutrients, 9(8), 866. https://doi.org/10.3390/nu9080866
  2. Selye, J. (2017). Életünk és a stressz. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
  3. Papaccio F., D′Arino A., Caputo S., Bellei B. (2022): Focus on the Contribution of Oxidative Stress in Skin Aging https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9220264/
  4. Magyar Kardiológia Társaság: Krónikus stressz, trauma és gyulladás: hogyan hat mindez a szervezetre?
    https://www.doki.net/tarsasag/kardiologia_paciens/hirek.aspx?nid=134808
  5. Semmelweis Egyetem: Kortizolhiányhoz, vagy akár az egész hormonrendszer felborulásához vezethet a tartós stressz
    https://semmelweis.hu/hirek/2016/06/28/kortizolhianyhoz-vagy-akar-az-egesz-hormonrendszer-felborulasahoz-vezethet-a-tartos-stressz
  6. The impact of stress on epidermal barrier function: an evidence-based review. British Journal of Dermatology, 2019.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30614527

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer

2025. június 13.

Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.

A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.

A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre

A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.

Bőrszépítő táplálkozás

2025. június 12.

A kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)

A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.

A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)

A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)

Milyen az egészséges fogyás?

2025. június 12.

Magyarország lakosságának több mint fele súlyproblémákkal küzd. Enyhébb formában ez lehet néhány kilogrammos, csupán esztétikai gondot jelentő többlet, de bizonyos esetekben a 30–40 kg-ot meghaladó is. Az ilyen felesleg már komoly egészségi kockázatokkal jár rövid és hosszú távon egyaránt.

A hízás folyamata lehet drasztikusan gyors, de szinte észrevétlen is: az évente csupán egy kiló plusz – gondoljon bele – 5–10 év alatt mennyit jelent. A hízás alapvetően attól következik be, hogy a testben található lebontási és felépítő folyamatok egyensúlya felborul. Ennek számos oka lehet, mint például hormonális változás, gyógyszermellékhatás, egyes betegségek, de leggyakrabban arról van szó, hogy feleslegesen sok energiát visz be valaki a szervezetébe – tehát sokat eszik –, mellette pedig nem mozog eleget. Eleget, vagyis annyit, amennyi segít elégetni a napi felvett kalóriát. A genetika is közrejátszik a folyamatban, így például vannak hízékonyabb adottsággal rendelkezők. Azt azonban nem lehet pontosan eldönteni, hogy vajon a megváltozott génállományt, vagy a szülők rossz étkezési szokásait vitte-e tovább az utód.

Biztosan hallotta már, hogy valaki a genetikára, illetve anyagcsere-problémákra hivatkozik, ha szóba kerül a fogyókúra. Sajnos kijelenthető: a bizonyítottan ilyen eredetű hízás nagyon ritka, százból talán egy embert érint.

A megoldás az előbb említett energiamérlegben rejlik. Ezen múlik, vagy bukik az egész folyamat, hiszen az energialeadás, azaz a mozgás oldalát növelve, vagy a felvételt (evést) csökkentve, a végeredmény fogyás lesz.


Mikor egészséges a fogyás?
A fogyás akkor egészséges, ha megfelelő gyorsasággal éri el a reális célt, de közben a szervezet nem szenved hiányt a létfontosságú tápanyagokból, nem merülnek ki a raktárak, az immunrendszer védekezőképessége nem csökken, a bőr és az alatta található kötőszövet feszessége megmarad. Továbbá talán a legfontosabb: hogy közben kellemesen érezze magát a diétázó, és hiánytalanul el tudja végezni mindennapi feladatait.

Mindkét irányból megközelítve, a szervezet arra lesz kényszerítve, hogy tartalékaihoz nyúljon, és elkezdje felhasználni az évek során a zsírszövetben felhalmozódott felesleget.

Ezzel azonban a probléma nem ér véget, hiszen ebben a pillanatban merül fel a nagy kérdés: mindezt hogyan?

A „hogyan” kérdés megválaszolására nem elég néhány felületes információszerzés, hiszen az egészségről van szó.

Sok diéta nem azt tartja szem előtt, hogy hosszú távon optimális legyen a testtömeg, és az egészség egyre jobb legyen, hanem gyors és látványos eredményt ígér. Ezekkel a drasztikus kúrákkal bizony néha többet árt magának a fogyókúrázó, mint a súlyfelesleggel.

Az egészséges fogyás azt a személyre szabott, egyedi segítséget jelenti, ami csak önnek szól, abban az ütemben, ahogy biológiai órája megkívánja.