Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Börtönbe kell vonulnia Geréb Ágnesnek

Érdekességek2018. január 15.

Elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős maradt a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott döntés: a vádlottat jogerősen két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.

A Fővárosi Ítélőtábla honlapján közölte: kedden ítéletet hirdetett G. Á. terhelt ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt indult büntetőügy perújítási eljárásában, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.

Felidézték: a Fővárosi Bíróság a 2011. március 24-én kihirdetett ítéletével G. Á. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében és maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében, ezért két év fogházra ítélte és öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-ei jogerős ítéletével a mellékbüntetést tíz évre növelte, valamint mellőzte a fogházbüntetés felének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.


Ezután az elítélt és védője szakértői véleményre hivatkozva perújítási indítványt nyújtott be, és a Fővárosi Ítélőtábla el is rendelte a perújítást. A Fővárosi Törvényszék a perújítási eljárásban tavaly április 20-án kihirdetett ítéletével megállapította, hogy az egyik esettel kapcsolatban a perújítás alapos, ezért a korábbi jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte. A vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, valamint foglalkozás körében elkövetett – tehát nem maradandó fogyatékosságot okozó – veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek. A két év fogházbüntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, valamint nem tíz, hanem nyolc évre tiltotta el a foglalkozásától.

A törvényszék az első esettel kapcsolatos perújítást elutasította. A második pontról viszont azt állapította meg, hogy az a cselekmény csupán a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetének számít, mert az elhunyt magzatnál nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az agykárosodást nem a méhen belül elszenvedett fertőzés okozta-e. Az oxytocin beadása pedig a kialakult helyzetben indokolt és szükséges volt, és megfelelt a szakmai szabályoknak. Ugyanakkor a törvényszék szerint ez a helyzet azért alakult ki, mert a vádlott nem vezette, hanem követte a szülést, ami a szakmai szabályok megszegését jelenti.

Az ítélet ellen az ügyész a perújítás teljes elutasításáért, a terhelt és védője az első tényállási pontot érintő elutasítás ellen és a kiszabott büntetés további enyhítéséért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést, és indítványozta a perújítás teljes elutasítását.

A Fővárosi Ítélőtábla kedden, másodfokon a Fővárosi Törvényszék tavaly április 20-án kihirdetett ítéletét megváltoztatta és a teljes perújítást elutasította. A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a törvényszék az első tényállási ponthoz kapcsolódóan a perújítást – akárcsak az első fok – elutasította. A második esetnél azonban azt állapította meg, hogy a perújítási eljárásban konkrét adatok, tények nem merültek fel új bizonyítékként, a méhen belüli fertőzés és annak nyomán kialakult agyi károsodás lehetőségének megállapítására nem volt alap. Ezért a táblabíróság szerint a tényállás megváltoztatása megalapozatlan volt, és ebben az esetben is elutasította a perújítási kérelmet, ezért jogerős maradt a 2012. február 10-én hozott ítélet.

Geréb Ágnes ellen otthonszülési ügyek miatt emeltek vádat. Az egyik esetben ikerszülésben az egyik gyermek holtan jött világra, a másikban pedig a gyermek maradandó egészségkárosodást szenvedett, és fél évvel később meghalt.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.