Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Börtönbe kell vonulnia Geréb Ágnesnek

Érdekességek2018. január 15.

Elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős maradt a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott döntés: a vádlottat jogerősen két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.

A Fővárosi Ítélőtábla honlapján közölte: kedden ítéletet hirdetett G. Á. terhelt ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt indult büntetőügy perújítási eljárásában, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.

Felidézték: a Fővárosi Bíróság a 2011. március 24-én kihirdetett ítéletével G. Á. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében és maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében, ezért két év fogházra ítélte és öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-ei jogerős ítéletével a mellékbüntetést tíz évre növelte, valamint mellőzte a fogházbüntetés felének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.


Ezután az elítélt és védője szakértői véleményre hivatkozva perújítási indítványt nyújtott be, és a Fővárosi Ítélőtábla el is rendelte a perújítást. A Fővárosi Törvényszék a perújítási eljárásban tavaly április 20-án kihirdetett ítéletével megállapította, hogy az egyik esettel kapcsolatban a perújítás alapos, ezért a korábbi jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte. A vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, valamint foglalkozás körében elkövetett – tehát nem maradandó fogyatékosságot okozó – veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek. A két év fogházbüntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, valamint nem tíz, hanem nyolc évre tiltotta el a foglalkozásától.

A törvényszék az első esettel kapcsolatos perújítást elutasította. A második pontról viszont azt állapította meg, hogy az a cselekmény csupán a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetének számít, mert az elhunyt magzatnál nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az agykárosodást nem a méhen belül elszenvedett fertőzés okozta-e. Az oxytocin beadása pedig a kialakult helyzetben indokolt és szükséges volt, és megfelelt a szakmai szabályoknak. Ugyanakkor a törvényszék szerint ez a helyzet azért alakult ki, mert a vádlott nem vezette, hanem követte a szülést, ami a szakmai szabályok megszegését jelenti.

Az ítélet ellen az ügyész a perújítás teljes elutasításáért, a terhelt és védője az első tényállási pontot érintő elutasítás ellen és a kiszabott büntetés további enyhítéséért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést, és indítványozta a perújítás teljes elutasítását.

A Fővárosi Ítélőtábla kedden, másodfokon a Fővárosi Törvényszék tavaly április 20-án kihirdetett ítéletét megváltoztatta és a teljes perújítást elutasította. A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a törvényszék az első tényállási ponthoz kapcsolódóan a perújítást – akárcsak az első fok – elutasította. A második esetnél azonban azt állapította meg, hogy a perújítási eljárásban konkrét adatok, tények nem merültek fel új bizonyítékként, a méhen belüli fertőzés és annak nyomán kialakult agyi károsodás lehetőségének megállapítására nem volt alap. Ezért a táblabíróság szerint a tényállás megváltoztatása megalapozatlan volt, és ebben az esetben is elutasította a perújítási kérelmet, ezért jogerős maradt a 2012. február 10-én hozott ítélet.

Geréb Ágnes ellen otthonszülési ügyek miatt emeltek vádat. Az egyik esetben ikerszülésben az egyik gyermek holtan jött világra, a másikban pedig a gyermek maradandó egészségkárosodást szenvedett, és fél évvel később meghalt.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.