Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Brilliáns prezentációkkal zárult a 21 nő MentorProgramja

Érdekességek2022. január 30.

A 21 Nő alapítványa idén indította el MentorProgramját középiskolás diákok számára. A programra 129 diák jelentkezett az ország 38 városából, közülük kerültek ki azok a szerencsés diákok, akik az ország legkiválóbb egészségügyi szakembereitől kaptak személyes mentorálást. 

A „21-ek”, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány tagjai a hazai egészségügy és tudományos élet ismert és elismert szereplői. 2021-ben kezdődő programjukban a mentorok 1-1 középiskolás diáknak nyújtottak személyre szabott tehetséggondozást. A mentorok célja az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalokat megismertessék a saját szakterületükkel, és bátorítsák őket, hogy merjenek nagyot álmodni, hiszen a tudásnak, az ismeretszerzésnek nincs határa. 

A MentorProgram2021 diákjai a mentorokkal való személyes találkozáson túl számos közös eseményen kaptak életre szóló élményt és tapasztalatot a kutatás, a természettudományok, a gyógyszergyártás, az egészségügy és a kommunikáció működéséről.

Meglátogatták a Magyar Tudományos Akadémiát, a Semmelweis Egyetem laboratóriumait, a Szegedi Egyetemet, a Béres Gyógyszergyárat, ahol személyesen Béres Klára kalauzolta őket, lehetőségük volt interjút készíteni a Prima Primissima díjas Kondorosi Évával és Lovász Lászlóval, találkozhattak Karikó Katalinnal (online), a Nobel-díjas Peter Dohertyvel, beszélgethettek Jakab Zsuzsannával, a WHO igazgató helyettesével, Peták István és Schwab Richárd kutató orvosokkal, két diák előadást tartott a kórházi gyógyszerészek rangos konferenciáján, de hallhattak a hamis áruk és információk felismeréséről, valamint a pályaválasztásról is. 

Az online tartott záróeseményén az alapítványt létrehozó Hungaropharma nevében dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója, majd Prof. Dr. Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke köszöntötte a diákokat, a mentorokat és a pedagógusokat, akik nap mint nap segítik a fiatalokat. 


Az eseményen a diákok kimagasló színvonalú előadásokat tartottak egy-egy témáról. Néhány téma kifejezetten aktuális kérdésekre reagált, mint például a 3D alkalmazása a gyógyszergyártásban, a tüdődaganat nem dohányzók esetében, a demencia kialakulása, a fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásai, de szintén izgalmas tényeket tárt fel az a kérdőíves kutatáson alapuló prezentáció, amely a nők egészségügyben betöltött szerepét elemezte, vagy arra a kérdésre kereste a választ, hogy a fiatalok mit tudnak a gyógyszerészek munkájáról. 

Programzáró beszédében Prof. Dr. Szökő Éva, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány elnöke megköszönte a mentorok és a diákok munkáját, egyúttal meghirdette a következő MentorProgramot, amelyre 2022 januárjától lehet jelentkezni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)