Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bütykös ujj - Csúnya is és fáj is

Érdekességek2017. június 06.

Főként a középkorú és idősebb nőket érinti az a gyakran fájdalmas „bütykösödés” az ujjakon, amely nem csak esztétikailag zavaró, de a mozgás szabadságát is gátolja. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint a fájdalmon hatékonyan lehet segíteni. 

Könnyű felismerni, nehéz az okot beazonosítani

Az ujjakon, különösen a középperceken jelentkező kézízületi kopást előrehaladott állapotban meglehetősen könnyű felismerni. Ugyanis az érintettek ujjain feltűnő csomók, bütykök láthatók. Ezt a jelenséget Heberden-szindrómának nevezik, és az oka egyelőre nem ismert. Dr. Arnold Dénes Arnold szavaiból kiderül, hogy egy nagyon komplex kezelést igénylő betegségről van szó, amely egy bizonytalan eredetű osteoarthrosis / polyarthrosis tünetegyüttese. Annyi tudható róla biztosan, hogy elsősorban női ágon öröklődik, és az elképzelésekkel szemben nem a túlerőltetés okozza. Tény azonban, hogy előrehaladott állapotban megakadályozza bizonyos finommozgások elvégzését, így megnehezítheti többek közt a zenészek, a fodrászok, a cukrászok, titkárnők, kétkezi munkát és precíziós folyamatokat végzők életét.

A deformitások kifejezetten kemény tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületeken, amelyek csak később csontosodnak el. Előrehaladott állapotban már a röntgen is kimutatja a torzulást, deformitást, a laborvizsgálatok azonban (például a süllyedés és a fehérvérsejtszám) általában ilyenkor is normálisak. Az értékeket természetesen a betegség súlyossága is befolyásolja.


A mozgatást nem szabad feladni

A Heberden-csomók az esetek egy részében csak addig fájnak, míg kinőnek, később már inkább csak esztétikailag zavaró a „bütykös ujj”, bár a panaszok szakaszosan visszatérhetnek. A fájdalom enyhítésére hasznosak lehetnek a meleg vízben végzett kimozgató gyakorlatok, amelyekkel bizonyos szintig megőrizhető az ízületek mozgékonysága. A fájdalom és a merevség leküzdésében segíthet a fizioterápia, ám a fájdalomcsillapítókkal és a gyulladáscsökkentőkkel csakis óvatosan, kúraszerűen, az orvossal egyeztetve lehet próbálkozni. Ha nem sikerül eredményes terápiát találni, súlyos, előrehaladott kopás esetén szóba jöhet a szilikonból készült ujjízületi protézis beültetése, vagy az érintett ízületek dróttűzéssel történő elmerevítése. Fontos, hogy a betegek ne adják fel a kéz ujjainak rendszeres mozgatását!

Természetes hatóanyagú segítség

-    Nyilvánvaló, hogy a fájdalomcsillapítás, a tünetek csökkentése nagyfokú javulást eredményez az életminőségben, sok betegeknek valósággal visszatér az életkedve – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. - Nagyon jó hatást lehet elérni a fájdalomcsökkentésben és a mozgástartomány visszaállításában az orvosi kollagén terápiával. A természetes hatóanyagokat alkalmazó terápia tulajdonképpen a fiziológiai állapotot helyreállító orvoslás, (vagyis PRM: Physiological Regulating Medicine), amely a gyakorlatban egy injekciókúrát jelent további komplex fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, regeneráló kiegészítő kezelésekkel együtt. A hatóanyagok klinikai vizsgálatokkal bizonyított, hatékony megoldást jelentenek az ízületi fájdalomcsillapításban. Az ampullák speciálisan előállított és speciális méretű kollagént és olyan további összetevőket tartalmaznak, amelyek gyors és hatékony javulást biztosítanak.

Az orvosi kollagén terápia különleges előnye, hogy nincs ismert mellékhatása, szinte fájdalommentes, és bárki által jól tolerálható. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.