Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

CanSinoBIO: vakcinája nem okoz vérrögképződési problémákat

Érdekességek2021. április 24.

A Cansino Biologics Inc (CanSinoBIO) kínai gyártó közlése szerint a virálisvektor-technológiára épülő koronavírus elleni vakcinája nem okozott vérrögképződési problémákkal együtt járó, súlyos esetet az eddigi alkalmazása során.

A CanSinoBIO a hongkongi tőzsdére eljuttatott közleményében rámutatott: az általa gyártott oltóanyagban használt adenovírus különbözik az AstraZeneca brit, valamint a Johnson&Johnson amerikai gyártók hasonló technológiára épülő oltóanyagaikhoz használt adenovírusoktól. Egyetlen, vérrögképződési problémával együtt járó, súlyos esetet sem jegyeztek fel az eddigi, mintegy egymillió dózis beadásával összefüggésben.

A közleményt a gyártó azt követően adta ki, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson védoltásainak alkalmazása kapcsán több olyan esetről számolt be a sajtó, melyek során az oltást követően egyeseknél súlyos és ritka vérrögök alakultak ki. A kínai gyártó részvényeink értéke a hétfő délelőtti kereskedésben 13,7 százalékkal esett vissza a sanghaji, és 18,4 százalékkal a hongkongi tőzsdén.

A CanSinoBIO korábbi közlése szerint az egy dózisos oltóanyag, amelyet a kínai hadsereggel közösen fejlesztettek ki, a klinikai tesztek eddigi eredményei alapján 65,7 százalékos hatásossággal nyújt védelmet a Covid-19-cel szemben. A súlyosabb megbetegedések kialakulása mindazonáltal az esetek 90,9 százalékban elkerülhető volt. Egy, a vakcina fejlesztésében kulcsszerepet betöltő tudós március elején a kínai állami televíziónak úgy nyilatkozott: a védőoltás egy dózissal fél évre, míg egy második dózis beadását követően akár két évre is védelmet nyújthat a koronavírus ellen, az ismétlő oltásra ugyanakkor fél éven belül nincsen szükség.

A CanSinoBIO oltóanyaga Kínában negyedikként február végén kapta meg a feltételes piaci engedélyt, a Sinopharm nevű kínai gyártó két, valamint a SinoVac nevű kínai gyártó vakcináját követően. Az oltóanyag virálisvektor technológiára épül, melynek során a koronavírus génjeit egy másik, génmódosított vírus – adenovírus – segítségével juttatják az emberi sejtekbe, amelyek erre reagálva antitesteket termelnek. A többi, eddig engedélyezett kínai fejlesztésű vakcina ettől eltérően inaktivált, vagyis az emberi szervezetben szaporodásra képtelen koronavírust tartalmaz.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.