Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cékla, a vitaminforrás

Érdekességek2022. április 05.

Az cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

Fotó: pixabay.comA sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között. Főleg gyökeréért termesztik, de levelei is felhasználhatók táplálkozásra, és gyógyításra egyaránt. Gyökere húsos, körkörösen futó sötétpiros-fehér gyűrűkből áll, felvágva nagyon mutatós.

A gyógyító cékla

Húsa finom, édeskés ízű, kalóriaszegény, vitaminokban, ásványanyagokban gazdag, magas víz- és rosttartalommal rendelkező gyökérzöldség. Értéke a sötét színű levében és zöld leveleiben (béta-karotin) van. Szép piros színét magas betanin és antocián tartalmának köszönheti. A betanin védi méregtelenítő szervünket, a májat, és kordában tartja a bélbaktériumokat. Az antocián mint antioxidáns, véd a szabad gyökök ellen, csökkenti a gének károsodását, és ezzel rákmegelőző, daganatsejt-pusztító, tumor-gyógyító hatású.

Erre használható a cékla

Vitaminokban, ásványi anyagokban és fitó-vegyületekben gazdag

Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fitó-vegyületeknek köszönheti.

Kitűnő táplálék

A cékla föld alatti gumója, – a cukorrépa rokona (mely a répacukor alapanyaga) akár nyersen, akár főve saláta és savanyúság készítésekor sót, cukrot nem igényel, kevés ecettel vagy citromlével savanyítva köménnyel, tormával ízesítve igazi vitaminbomba. Fűszerezve (tormával, fokhagymával, kaporral, köménnyel, babérlevéllel, borssal, mustárral, korianderrel), leves, főzelék és sütemény is készülhet belőle. Föld feletti részét, a béta-karotinban gazdag zöld leveleket nyersen vagy a spenóthoz, a mangoldhoz hasonlóan elkészítve zöldfőzelék formájában is fogyaszthatjuk.


Kicsik is fogyaszthatják -, de csak óvatosan!

Könnyen emészthető, kisbabák 6 hónapos kortól kaphatnak céklás ivólevet, céklaturmixot és céklafőzeléket.

Mivel a cékla oxálsavat is tartalmaz, folyamatosan és nagymennyiségben fogyasztva hátráltatja a kalcium felvételt és hozzájárulhat a vesekő képződéséhez. Ezért kisbabáknak csak heti 1-2 alkalommal és csak100 ml mennyiségben ajánljuk, felnőttnek napi 200 ml-nél több fogyasztása nem ajánlott, és azt is lehetőleg répa vagy uborka-lével hígítva.
Azok számára, akik egészségmegőrzés céljából ennének céklát, de nem szeretik az ízét, rendelkezésre áll a cékla kapszula, melyet gyógyszertárak és gyógynövényboltok forgalmaznak.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.