Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

COPD: vedd vissza az irányítást!

Érdekességek2021. december 01.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.1 Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.2 

Fotó: gettyimages.comA COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.3

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.3

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon. 

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.4  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.5

Irányított légzés5 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 


Gyors légzés5 

Ez a légzéstechnika akkor hasznos, amikor valaki aktív, például sétál vagy lépcsőzik. Léptetett légzésnek is hívják, mert lépéseinket a légzésünkhöz igazítjuk. 

Ha lépcsőzés közben gyakoroljuk a tempós légzést, akkor egyik lépésnél lélegezzünk be, majd a következő egy vagy két lépés megtétele közben fújjuk ki a levegőt. A lépések ütemét úgy igazíthatjuk, ahogyan számunkra a legideálisabb: belégzés vagy kilégzés közben megtehetünk több lépést is. 

Ajakfékes kilégzés5

Ez a technika segít az összes levegőt kiüríteni a tüdőből, így különösen hasznos a COPD-ben szenvedők számára, mivel a beszűkült légutakban megrekedhet a levegő.

Gyengéden lélegezzünk be az orron keresztül, majd hirtelen húzzuk össze az ajkakat kis o formára. Ezután csücsörített ajkakkal fújjuk ki a levegőt, ameddig kényelmes, de anélkül, hogy a tüdőt teljesen kiürítenénk.

Pozíciók a légszomj enyhítésére4 

Bizonyos pozíciókban a rekeszizom hatékonyabban működik, ami megkönnyíti a légzést. Hasznos lehet megpróbálni előre támaszkodni – például egy asztalnak -, vagy előrehajolni a könyököt a térdre támasztva. Ha erős légszomjjal küzd, segíthet, ha a fejét és a karját egy az asztalra helyezett párnára teszi.  

A COPD-vel való együttélés során kulcsfontosságú megtalálni a légszomjjal való megbirkózás módját, valamint gondoskodni az érzelmi jólétről. Ha beszél egy egészségügyi szakemberrel arról, hogyan érzi magát, segíthet eligazodni a krónikus tüdőbetegséggel való együttélés kihívásain. Érdeklődjön a COPD modern terápiáiról kezelőorvosánál, hogy megtalálják az Önnek leginkább megfelelőt. Napjainkban már olyan inhalációs készülékek állnak a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek használata nem okoz nehézséget és emellett környezetünket sem szennyezik. Nagyon fontos a betegség karbantartása során a rendszeres egyeztetés a kezelőorvossal és az előírt terápia szigorú betartása!  

  1. Dekhuijzen, RPN, Nicole Hass, Jinming Liu & Michael Dreher. Daily Impact of COPD in Younger and Older Adults: Global Online Survey Results from over 1,300 Patients. 2020. COPD: Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 17:4, 419-428
  2. World Health Organisation. Chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Available at: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd) (Accessed March 2021)
  3.  Korányi Bulletin 2016.
  4. Royal United Hospitals Bath NHS Foundation Trust. Physiotherapy for COPD. Pulmonary Rehabilitation. Available at: https://www.ruh.nhs.uk/patients/services/respiratory/documents/RES008_Physiotherapy_for_COPD.pdf (Accessed March 2021)
  5. British Lung Foundation. How can I manage my breathlessness? Available at: https://www.blf.org.uk/support-for-you/breathlessness/how-to-manage-breathlessness (Accessed March 2021) 
  6. Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD). Global Strategy for the Diagnosis, Management and Prevention of Chronic Obstructive Pulmonary Disease. 2021 Report. Available at: http://goldcopd.org/gold-reports/ (Accessed March 2021)

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.