Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei

Érdekességek2023. május 29.

Egy-egy kor aktuális testtrendjét a kifutók modelljei képezik le, mutatják meg a legnyilvánvalóbban. Ám a 90-es évek anorexiára hajazó divatos testképe sem tudta elhomályosítani a nők emlékezetét – pl. a Willendorfi Vénusz dús idomait illetően… Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász beszélt nekünk a divat globalizációjáról, s hogy mennyire függünk az aktuális testsúlytrendektől.

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen “vész-éléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, melyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az a szép, az a szép– Ki a szép?

“Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos. Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai. Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított. A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években  az extrém, szinte anorexiásan  vékony testalkatra, az ún. heroinsikkre  váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dúskeblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.”

Téged is megviselnek az elvárások?

“Felvetődik természetesen a kérdés: mennyire egészséges az alak-divat trendek szolgai követése, illetve egyáltalán lehetséges-e ez? Hiszen minden embernek megvannak azok a testalkati adottságai, melyek  nem változtathatóak meg gombnyomásra.

Felvetődik még egy kérdés: pszichésen milyen hatása van annak, ha a testalkatunk az egyik időszakban még trendi, a másik időszakban pedig már kiment a divatból – anélkül, hogy akár egy kilót is felszedtünk vagy leadtunk volna” – árulta el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.


Világjárvány lett az elhízás

A divat diktálta alak-trend változásokkal együtt az utóbbi évtizedekben egy másik, az egészségi állapotot sokkal inkább befolyásoló trend is kibontakozott: az elhízás világjárvánnyá válása.

Ez nem véletlen, hiszen a motorizációnak, a képernyő előtt töltött sok időnek köszönhetően egyre kevesebbet mozognak az emberek, az étel kínálat és az adagok nagysága jelentősen megnőtt,  a stressz a mindennapok része lett, tehát ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk.

Magyarország az elhízás vonatkozásban élen jár, az európai rangsorban az 1. helyezés, a világrangsorban pedig a 3. helyezés a miénk.

Mivel a fejlett társadalmakban a súlyfelesleggel rendelkezők száma mostanra jóval meghaladta a normál testalkatúakét, a szemünk  alkalmazkodott ehhez a látványhoz, és már nem mindig ismerjük fel, hogy mi magunk vagy családtagjaink, pl. gyerekünk túlsúlyos vagy elhízott. Ez az újfajta testképzavar a fatorexia, aminek az a veszélye, hogy aki nincs tudatában súlyfeleslegének, az nem is tesz ellene.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.