Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj

Érdekességek2021. február 07.

Fotó: gettyimages.com

Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.

Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.

Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.

Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Kései felismerés, erős fájdalom

A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.


Fotó: 123rf.com

A legtöbben hát-, derék-, nyak- vagy gerincfájdalommal keresik fel orvosukat, ezeket követi a térdfájdalom, a csípőfájdalom és a vállfájdalom. Megdöbbentő tény, hogy mire a páciensek szakemberhez kerülnek, a fájdalmuk tízes skálán mérve 6 és 7 közötti erősségnél mozog, ami nem meglepő annak fényében, hogy a betegek 72%-a ekkor már középsúlyos vagy súlyos stádiumban van.

A háziorvosok, reumatológusok és ortopéd szakorvosok szerint emellett kiemelten magas, 30% körüli a kezeletlen betegek száma ma Magyarországon. A szakorvosok főleg vidéken látják úgy, hogy magas lehet ez az arány: a kisvárosokban az ortopéd orvosok 52%-ra, a reumatológusok 42%-ra teszik az ilyen panaszokkal küzdő, orvoshoz nem forduló emberek számát.

Kezelési módok

AZ MGYFT és az Ízületőr program kutatásából az is kiderült, hogy a háziorvosok és szakorvosok szinte mindegyike (94%-a) egyetért azzal, hogy fontos minél korábbi fázisban kezelni az ízületi kopásos betegségeket. A kezelések közt jelentős szerepet játszik a gyógytorna és fizikoterápia is. „Sok páciens elsősorban fájdalomcsillapítást vár a terápiától, kevesen vannak tisztában azzal, hogy az időben megkezdett gyógytorna jelentősen tudja enyhíteni panaszaikat. 

Fontos, hogy már az első apróbb balesetnél, rossz lépésnél vagy becsípődésnél keressünk fel egy gyógytornászt, hiszen így jelentősen csökkenthetjük a későbbi komolyabb tünetek jelentkezésének esélyét”– mondta Egyed Márta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának elnöke.

Azt, hogy az ízületi betegség több mint kellemetlen panasz, a háziorvosok, a reumatológusok és az ortopéd szakemberek is tisztán látják, 90%-uk gondolja úgy, hogy ez a probléma a betegek életvitelét alapvetően befolyásolja, derült ki a kutatásból.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Erekciós problémák: merjünk beszélni róla!

2026. szeptember 12.

Az erekciós (merevedési) zavarok számos férfi és partnere életét keserítik meg. Félelem a probléma megbeszélésétõl, az esetleges orvosi kezeléstõl, netán a férfiasság elvesztésétõl - mind-mind lelki válságba sodorhatja a férfit. A szakorvosi segítségen kívül a társ szerepe, intelligens reagálása döntõ fontosságú lehet az állandósulni látszó aggodalom eloszlatásában és a kudarcélmény megszüntetésében. 

"Úgy vágyom a feleségemre, mint 20 éves koromban, de amikor tettekre kerül a sor, megszûnik az erekcióm. Már a válás határán állunk". - panaszkodik András, a negyvenes éveinek vége felé járó vállalkozó. Õ, számos férfitársához hasonlóan, nehezen éli meg ezt a problémáját, amely miatt úgy érzi, férfi mivoltában leértékelõdik, és veszélybe sodorja a házasságát is.

Rendszerint anélkül, hogy reklamálnák partnerük teljesítményét, a nõk ilyen esetekben újra és újra felteszik maguknak a kérdést: mennyiben felelõsek a férfi szexuális téren elszenvedett kudarcaiért? Gyakran azon is tépelõdnek, hogy vajon már nem tetszenek-e a társuknak, férjüknek... Van, aki eljut addig a pontig, hogy azt javasolja a férfinak: nézzen más után, de csak azért, hogy megtudja, az erekciós problémákért ki a felelõs. Másoknál az elégedetlenség szinte "kitapintható": sokszor csend ereszkedik a partnerek, házastársak közé, akik nem merik már megérinteni sem egymást, nincs merszük kezdeményezni. És hatalmas teherként nehezedik rájuk a "nincs mit tenni" érzése. Pedig a baj orvoslásának a csendnél és a tétlenségnél nincs nagyobb gátja...

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.