Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj

Érdekességek2021. február 07.

Fotó: gettyimages.com

Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.

Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.

Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.

Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Kései felismerés, erős fájdalom

A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.


Fotó: 123rf.com

A legtöbben hát-, derék-, nyak- vagy gerincfájdalommal keresik fel orvosukat, ezeket követi a térdfájdalom, a csípőfájdalom és a vállfájdalom. Megdöbbentő tény, hogy mire a páciensek szakemberhez kerülnek, a fájdalmuk tízes skálán mérve 6 és 7 közötti erősségnél mozog, ami nem meglepő annak fényében, hogy a betegek 72%-a ekkor már középsúlyos vagy súlyos stádiumban van.

A háziorvosok, reumatológusok és ortopéd szakorvosok szerint emellett kiemelten magas, 30% körüli a kezeletlen betegek száma ma Magyarországon. A szakorvosok főleg vidéken látják úgy, hogy magas lehet ez az arány: a kisvárosokban az ortopéd orvosok 52%-ra, a reumatológusok 42%-ra teszik az ilyen panaszokkal küzdő, orvoshoz nem forduló emberek számát.

Kezelési módok

AZ MGYFT és az Ízületőr program kutatásából az is kiderült, hogy a háziorvosok és szakorvosok szinte mindegyike (94%-a) egyetért azzal, hogy fontos minél korábbi fázisban kezelni az ízületi kopásos betegségeket. A kezelések közt jelentős szerepet játszik a gyógytorna és fizikoterápia is. „Sok páciens elsősorban fájdalomcsillapítást vár a terápiától, kevesen vannak tisztában azzal, hogy az időben megkezdett gyógytorna jelentősen tudja enyhíteni panaszaikat. 

Fontos, hogy már az első apróbb balesetnél, rossz lépésnél vagy becsípődésnél keressünk fel egy gyógytornászt, hiszen így jelentősen csökkenthetjük a későbbi komolyabb tünetek jelentkezésének esélyét”– mondta Egyed Márta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának elnöke.

Azt, hogy az ízületi betegség több mint kellemetlen panasz, a háziorvosok, a reumatológusok és az ortopéd szakemberek is tisztán látják, 90%-uk gondolja úgy, hogy ez a probléma a betegek életvitelét alapvetően befolyásolja, derült ki a kutatásból.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”

Segítsünk együtt a hatéves Marcell jövőjéért!

2026. június 11.



Versenyfutás az idővel: egy magyar család harca kisfiuk életéért

Vannak pillanatok, amelyek egyetlen másodperc alatt kettétörik az ember életét. Egy mondat az orvosi rendelőben. Egy diagnózis. Egy tekintet, amelyből a szülő már érzi, hogy semmi nem lesz többé ugyanaz. Balogh Tibor és felesége, Balogh-Szita Dalma számára ez a pillanat 2026 januárjában érkezett el, amikor hatéves kisfiuknál, Marcellnél Duchenne-féle izomdisztrófiát diagnosztizáltak – egy ritka, genetikai eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan, ám megállítható betegséget, és utóbbi tudatában mindent megtesznek, küzdenek nap mint nap. Ez a kór fokozatosan leépíti a gyermek izmait.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az izomsorvadás egyik legagresszívebb típusa. Először a lábak gyengülnek el, később a karok, a gerinc, majd a szív- és légzőizmok is érintetté válnak. Az érintett gyermekek idővel elveszítik járásképességüket, később légzéstámogatásra szorulnak. A betegség oka, hogy a szervezet nem képes elegendő disztrofint termelni – azt a fehérjét, amely az izmok működéséhez nélkülözhetetlen.

Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.



Előző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.