Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!

Érdekességek2017. március 03.

Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is. 

Tegyük le az evőeszközt két-három falatonként, ne nézzünk tv-t evés közben, csak akkor és addig együnk, míg éhséget érzünk... Megannyi jó tanács a hízás megelőzésére, melyeket már sokszor próbáltunk megfogadni – kevés sikerrel. Valójában a tények azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelnünk, és nem kis elszántságot kell mutatnunk a jóllakottság utáni evés megakadályozása érdekében. Hiszen nem könnyű ellenállni a vágynak, hogy újra vegyünk a finom falatokból, vagy csokoládét, más édességet, ropogtatnivalót fogyasszunk a későbbiekben, amikor már felálltunk az asztaltól. Az eredmény természetesen az, hogy nehéznek érezzük a gyomrunkat, és gyakran bűntudatunk is van, amiért sokat ettünk. És mi lenne, ha ez egyszer komolyan elhatároznánk, hogy „új rendszert” vezetünk be táplálkozásunkban? 10 javaslattal járulunk hozzá az étkezések jobb megszervezéséhez, valamint az éhség csillapításán túli evés, nassolás elkerüléséhez:

 


1. Csak azt együk, amit szeretünk - még ha fogyni akarunk is!

Üres főzeléket fogyasztunk ebédre, miközben egy tányér lasagne-ról álmodozunk, és közben reménykedünk, hogy ezzel jót teszünk a vonalainknak? Nem biztos, hogy helyesen járunk el... A jóllakottság érzése az agyból indul ki, és összefügg azzal, hogy amit megeszünk, egyezik-e pszichés állapotunkkal. – állítják a táplálkozási szakemberek. Ez esetben biztosan nem - de mi lenne a jó megoldás? A példánál maradva: fogyasszunk egy kis adag lasagne-t, előtte zöldséglevessel, utána gyümölccsel - így kielégítjük éhségérzetünket és a vágyunkat is. Sokkal hasznosabb, ha ízlésünk szerinti, könnyű, de tápláló ebédet fogyasztunk, amit nem kell „kompenzálnunk” későbbi nassolással, vagy a gyomrunkat megterhelő, nehéz vacsorával.

2. Ne várjunk az utolsó percig az étkezéssel!

Farkaséhesek vagyunk ebédidőben, de mielőtt indulnánk a büfébe, ebédlőbe, be akarjuk fejezni a megkezdett munkát? Ha nem égetően fontos, szakítsuk félbe, és időben menjünk ebédelni. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy később már „rávetjük”magunkat az ételre, amellett nehéz, túlságosan kalóriadús ételt választunk, és valószínűleg túllépjük a telítettségérzés küszöbét is. Ugyanez tanácsolható, ha meghívnak minket étterembe, vagy vendégül látnak ebédre, vacsorára: ne menjünk egyik helyre sem farkaséhesen! Jobban tesszük, ha megelőzzük a nagyfokú éhségérzet kialakulását azzal, hogy indulás előtt elfogyasztunk pld. egy joghurtot, vagy egy vékony szelet sonkát, sovány sajtot. Így étvágyunk csökken, és elkerüljük, hogy vendégségben, étteremben túl sokat együnk, továbbá gyorsabban is jóllakunk.

3. Kisebb tányérban tálaljuk fel az ételt!

Többet ér egy teli kisebb tányér, mint egy félig rakott nagy... Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy ez az optikai csalódás segít hamarabb elérni a jóllakottság érzését. A célt még elősegíthetjük azzal, hogy gusztusosan, jól elrendezetten tálaljuk fel az ételt a kisebb tányéron, kellemes környezetet kialakítva. Minden érzékünk vegyen részt a teltségérzet megvalósításában. - javasolják a táplálkozási szakemberek.

4. Állandó időpontokban étkezzünk!

Helytelen az a szokás, hogy akkor étkezünk – legyen az a nap bármely időszaka -, amikor időnk van rá, mert ezzel megzavarjuk az éhség- és jóllakottság-érzet kialakulásának ritmusát. Meghatározott étkezési időpontok hiányában nehéz kontrollálni a táplálkozás mértékét és módját. Amellett ilyenkor az a nem elhanyagolható hátrány is jelentkezik, hogy a rendszertelen étkezések után a szervezet „kénytelen” minden alkalommal inzulint termelni, így a zsír fokozottan tárolódik a szervezetben.

5. Nyugodt körülmények közt, ülve együnk, és ne vonjuk el a figyelmünket róla!

Az ebédet az íróasztal mellett, a computer előtt, vagy a büfében állva fogyasztani, tv-nézés közben vacsorázni, evés közben újságot olvasni... Nincsenek is ennél „jobb” módszerek arra, hogy többet együnk a kelleténél! Amikor az agyat más feladat köti le, mint az evés, nem tudja közvetíteni a gyomor telítettségének üzenetét, és így megakadályozni a nagyobb mennyiségű étel elfogyasztását.

6. Igyunk vizet a fogások között!

Ebédnél, vacsoránál ne feledkezzünk meg a vízivás jelentőségéről, ha mérsékelni szeretnénk az ételfogyasztást. Ugyanis a hidratáció egyik kedvező hatása lehet, hogy hamarabb érezzük jóllakottnak magunkat. Egy-két pohár víz étkezés közben növeli a gyomorban a telítettség-érzetet, anélkül, hogy kalóriát vittünk volna be a szervezetbe. Meleg itallal (pld. teával) és szénsavas ásványvízzel a dolog még jobban működik...

7.  Ne „lapátoljuk be” az ételt!

Kellő ideig, az ételt jól megrágva együnk – ezt a kulcsfontosságú tanácsot nem lehet elégszer hangsúlyozni! Ugyanis minél gyorsabban eszünk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy „teletömjük” magunkat... A jóllakottság elkerülhetetlen élettani jelenségeken nyugszik. – emlékeztetnek a szakemberek. Kb. 20 perc kell ahhoz, hogy az étel gyomorba érkezésekor kibocsátott  neuroendokrin üzenetek (neuroendokrin rendszer=az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere) elérjék az agyat.  Márpedig ez a 20 perc hosszúnak tűnhet, különösen, ha egyedül eszünk... Mi lehet a megoldás? Ne együnk sietően, közben pedig rendszeresen osszuk ketté a falatokat, így megelőzve a „belapátolást”. Javasolható még, hogy az étkezés közepe táján tartsunk egy kis szünetet.

8. Törekedjünk a változatosságra!

Az egytálételek főétkezéskor nem vezetnek eredményre, ha fogyni akarunk... Minél többféle egy menü, annál tartósabb lesz a jóllakottság érzése étkezés után, ugyanis a szervezet több időt fordít a különböző tápanyagok asszimilálására. Ajánlott hát egy menüt pld. nyers zöldségekből álló előétellel kezdeni, azután kisebb adag hús, vagy hal következzék (a proteinek jóllakottság-érzést elősegítő hatása bizonyított), zöldfőzelékkel, vagy barnarizs-körettel. Fejezzük be az étkezést friss gyümölccsel, gyümölcssalátával, esetleg olajos magvakkal.

9. Ne mellőzzük a keményítő tartalmú ételeket!

Még diétázáskor se hanyagoljuk el a keményítő tartalmú ételek beiktatását az étrendünkbe. A táplálkozási szakemberek szerint a fogás egyharmadát kell képezniük, a másik kétharmad álljon proteinekből és friss zöldségekből. A gabonafélék (árpa, búza, rozs, rizs, kukorica, zab...) és a belőlük készült termékek (tésztafélék, pékáruk, gabonapelyhek, burgonya, tönköly stb.) gazdagok keményítőben, ezért kellő arányban fogyasszuk őket.

10. Alacsony cukortartalmú desszerttel fejezzük be az étkezést!

„A sós gerjeszti az étvágyat, míg a cukros megszünteti”. – tartja egy mondás.  A só kiemeli az ételek ízét, így hajlamosak vagyunk még többet fogyasztani belőlük. A cukor az inzulin kiválasztását idézi elő, ami növeli a leptin, a teltségérzet hormonjának szintjét a zsírsejtekben. Ez persze nem ok arra, hogy tortát együnk minden étkezés után, de egy kevés édesség, vagy édes gyümölcs ajánlott befejezésül, hogy „nyugodt” gyomorral távozzunk az asztaltól.

 

 

Hasznos még  tudnunk a teltségérzés kapcsán: 
- Ha nehéznek érezzük a gyomrunkat étkezés után, és az a benyomásunk, hogy túl sokat ettünk, semmi kétség: túlléptük a jóllakottság küszöbét. 
- Ahhoz, hogy időben abbahagyjuk az evést, tudni kell felismerni a határt. Gyakoroljuk magunkat abban, hogy figyeljük meg, mikor kezd kevesebb élvezetet okozni az evés: ez azt jelzi, hogy már nincs messze a jóllakottság.
- Ne keverjük össze a jóllakottságot a mértékletességgel. Ne álljunk fel az asztaltól úgy, hogy azért még éhesek maradtunk Hiszen ez azzal a kockázattal jár, hogy egy óra múlva már nassolni valóra, kalóriadús táplálékra vágyunk.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A jegestea, mint olyan - milyen is?

2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

De először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

2020. május 20.



A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.

Plantain, avagy mire jó a főzőbanán?

2020. május 19.

Vannak, akik még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Magyarországon banánt csak télen lehetett kapni, és akkor is csak mutatóba, nagyon drágán és nagyon kis mennyiségben. Desszertként fogyasztották az emberek, és senkinek nem jutott eszébe, hogy bármilyen ételbe bele lehetne tenni. Aztán változtak az idők, a banán most már mindenki számára elérhető alapgyümölcs lett, és számtalan recept összetevői között feltűnik, sőt, vannak, akik szerint igazi szupergyümölcs.

Mostanra egyre gyakrabban írnak a receptek főzőbanánt, találkozhatunk vele a szuper-és hipermarketek polcain. De vajon mire jó, miért más, mint a rendes banán? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Interfood, tartson velünk Ön is, tudjon meg ma is valami újat!

Mi is az a főzőbanán?
A főzőbanán egy Délkelet-Ázsiából származó banánfajta, nem azonos a még éretlen zöld színű banánnal. Színe zöld, mérete nagyobb, alakja pedig egyenesebb, mint amit megszoktunk, felhasználása teljesen eltérő a hagyományos banánétól.

Egy banán, aminek nincs banán íze
A főzőbanán sokkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos banán, íze nyers, zöldséget idéző. Nyersen gyakorlatilag ehetetlen. Rendkívül magas a keményítőtartalma, ezért hőkezelés szükséges ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Főzés, sütés, grillezés után válik ehetővé.