Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!

Érdekességek2017. március 03.

Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is. 

Tegyük le az evőeszközt két-három falatonként, ne nézzünk tv-t evés közben, csak akkor és addig együnk, míg éhséget érzünk... Megannyi jó tanács a hízás megelőzésére, melyeket már sokszor próbáltunk megfogadni – kevés sikerrel. Valójában a tények azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelnünk, és nem kis elszántságot kell mutatnunk a jóllakottság utáni evés megakadályozása érdekében. Hiszen nem könnyű ellenállni a vágynak, hogy újra vegyünk a finom falatokból, vagy csokoládét, más édességet, ropogtatnivalót fogyasszunk a későbbiekben, amikor már felálltunk az asztaltól. Az eredmény természetesen az, hogy nehéznek érezzük a gyomrunkat, és gyakran bűntudatunk is van, amiért sokat ettünk. És mi lenne, ha ez egyszer komolyan elhatároznánk, hogy „új rendszert” vezetünk be táplálkozásunkban? 10 javaslattal járulunk hozzá az étkezések jobb megszervezéséhez, valamint az éhség csillapításán túli evés, nassolás elkerüléséhez:

 


1. Csak azt együk, amit szeretünk - még ha fogyni akarunk is!

Üres főzeléket fogyasztunk ebédre, miközben egy tányér lasagne-ról álmodozunk, és közben reménykedünk, hogy ezzel jót teszünk a vonalainknak? Nem biztos, hogy helyesen járunk el... A jóllakottság érzése az agyból indul ki, és összefügg azzal, hogy amit megeszünk, egyezik-e pszichés állapotunkkal. – állítják a táplálkozási szakemberek. Ez esetben biztosan nem - de mi lenne a jó megoldás? A példánál maradva: fogyasszunk egy kis adag lasagne-t, előtte zöldséglevessel, utána gyümölccsel - így kielégítjük éhségérzetünket és a vágyunkat is. Sokkal hasznosabb, ha ízlésünk szerinti, könnyű, de tápláló ebédet fogyasztunk, amit nem kell „kompenzálnunk” későbbi nassolással, vagy a gyomrunkat megterhelő, nehéz vacsorával.

2. Ne várjunk az utolsó percig az étkezéssel!

Farkaséhesek vagyunk ebédidőben, de mielőtt indulnánk a büfébe, ebédlőbe, be akarjuk fejezni a megkezdett munkát? Ha nem égetően fontos, szakítsuk félbe, és időben menjünk ebédelni. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy később már „rávetjük”magunkat az ételre, amellett nehéz, túlságosan kalóriadús ételt választunk, és valószínűleg túllépjük a telítettségérzés küszöbét is. Ugyanez tanácsolható, ha meghívnak minket étterembe, vagy vendégül látnak ebédre, vacsorára: ne menjünk egyik helyre sem farkaséhesen! Jobban tesszük, ha megelőzzük a nagyfokú éhségérzet kialakulását azzal, hogy indulás előtt elfogyasztunk pld. egy joghurtot, vagy egy vékony szelet sonkát, sovány sajtot. Így étvágyunk csökken, és elkerüljük, hogy vendégségben, étteremben túl sokat együnk, továbbá gyorsabban is jóllakunk.

3. Kisebb tányérban tálaljuk fel az ételt!

Többet ér egy teli kisebb tányér, mint egy félig rakott nagy... Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy ez az optikai csalódás segít hamarabb elérni a jóllakottság érzését. A célt még elősegíthetjük azzal, hogy gusztusosan, jól elrendezetten tálaljuk fel az ételt a kisebb tányéron, kellemes környezetet kialakítva. Minden érzékünk vegyen részt a teltségérzet megvalósításában. - javasolják a táplálkozási szakemberek.

4. Állandó időpontokban étkezzünk!

Helytelen az a szokás, hogy akkor étkezünk – legyen az a nap bármely időszaka -, amikor időnk van rá, mert ezzel megzavarjuk az éhség- és jóllakottság-érzet kialakulásának ritmusát. Meghatározott étkezési időpontok hiányában nehéz kontrollálni a táplálkozás mértékét és módját. Amellett ilyenkor az a nem elhanyagolható hátrány is jelentkezik, hogy a rendszertelen étkezések után a szervezet „kénytelen” minden alkalommal inzulint termelni, így a zsír fokozottan tárolódik a szervezetben.

5. Nyugodt körülmények közt, ülve együnk, és ne vonjuk el a figyelmünket róla!

Az ebédet az íróasztal mellett, a computer előtt, vagy a büfében állva fogyasztani, tv-nézés közben vacsorázni, evés közben újságot olvasni... Nincsenek is ennél „jobb” módszerek arra, hogy többet együnk a kelleténél! Amikor az agyat más feladat köti le, mint az evés, nem tudja közvetíteni a gyomor telítettségének üzenetét, és így megakadályozni a nagyobb mennyiségű étel elfogyasztását.

6. Igyunk vizet a fogások között!

Ebédnél, vacsoránál ne feledkezzünk meg a vízivás jelentőségéről, ha mérsékelni szeretnénk az ételfogyasztást. Ugyanis a hidratáció egyik kedvező hatása lehet, hogy hamarabb érezzük jóllakottnak magunkat. Egy-két pohár víz étkezés közben növeli a gyomorban a telítettség-érzetet, anélkül, hogy kalóriát vittünk volna be a szervezetbe. Meleg itallal (pld. teával) és szénsavas ásványvízzel a dolog még jobban működik...

7.  Ne „lapátoljuk be” az ételt!

Kellő ideig, az ételt jól megrágva együnk – ezt a kulcsfontosságú tanácsot nem lehet elégszer hangsúlyozni! Ugyanis minél gyorsabban eszünk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy „teletömjük” magunkat... A jóllakottság elkerülhetetlen élettani jelenségeken nyugszik. – emlékeztetnek a szakemberek. Kb. 20 perc kell ahhoz, hogy az étel gyomorba érkezésekor kibocsátott  neuroendokrin üzenetek (neuroendokrin rendszer=az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere) elérjék az agyat.  Márpedig ez a 20 perc hosszúnak tűnhet, különösen, ha egyedül eszünk... Mi lehet a megoldás? Ne együnk sietően, közben pedig rendszeresen osszuk ketté a falatokat, így megelőzve a „belapátolást”. Javasolható még, hogy az étkezés közepe táján tartsunk egy kis szünetet.

8. Törekedjünk a változatosságra!

Az egytálételek főétkezéskor nem vezetnek eredményre, ha fogyni akarunk... Minél többféle egy menü, annál tartósabb lesz a jóllakottság érzése étkezés után, ugyanis a szervezet több időt fordít a különböző tápanyagok asszimilálására. Ajánlott hát egy menüt pld. nyers zöldségekből álló előétellel kezdeni, azután kisebb adag hús, vagy hal következzék (a proteinek jóllakottság-érzést elősegítő hatása bizonyított), zöldfőzelékkel, vagy barnarizs-körettel. Fejezzük be az étkezést friss gyümölccsel, gyümölcssalátával, esetleg olajos magvakkal.

9. Ne mellőzzük a keményítő tartalmú ételeket!

Még diétázáskor se hanyagoljuk el a keményítő tartalmú ételek beiktatását az étrendünkbe. A táplálkozási szakemberek szerint a fogás egyharmadát kell képezniük, a másik kétharmad álljon proteinekből és friss zöldségekből. A gabonafélék (árpa, búza, rozs, rizs, kukorica, zab...) és a belőlük készült termékek (tésztafélék, pékáruk, gabonapelyhek, burgonya, tönköly stb.) gazdagok keményítőben, ezért kellő arányban fogyasszuk őket.

10. Alacsony cukortartalmú desszerttel fejezzük be az étkezést!

„A sós gerjeszti az étvágyat, míg a cukros megszünteti”. – tartja egy mondás.  A só kiemeli az ételek ízét, így hajlamosak vagyunk még többet fogyasztani belőlük. A cukor az inzulin kiválasztását idézi elő, ami növeli a leptin, a teltségérzet hormonjának szintjét a zsírsejtekben. Ez persze nem ok arra, hogy tortát együnk minden étkezés után, de egy kevés édesség, vagy édes gyümölcs ajánlott befejezésül, hogy „nyugodt” gyomorral távozzunk az asztaltól.

 

 

Hasznos még  tudnunk a teltségérzés kapcsán: 
- Ha nehéznek érezzük a gyomrunkat étkezés után, és az a benyomásunk, hogy túl sokat ettünk, semmi kétség: túlléptük a jóllakottság küszöbét. 
- Ahhoz, hogy időben abbahagyjuk az evést, tudni kell felismerni a határt. Gyakoroljuk magunkat abban, hogy figyeljük meg, mikor kezd kevesebb élvezetet okozni az evés: ez azt jelzi, hogy már nincs messze a jóllakottság.
- Ne keverjük össze a jóllakottságot a mértékletességgel. Ne álljunk fel az asztaltól úgy, hogy azért még éhesek maradtunk Hiszen ez azzal a kockázattal jár, hogy egy óra múlva már nassolni valóra, kalóriadús táplálékra vágyunk.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megterhelik a szervezetet az egyre rövidebb nappalok

2019. október 10.



Az egyre rövidebb és hűvösebb nappalok megterhelik a szervezetet, mert gyengül az immunrendszer és kevesebb vitamin jut a szervezetbe – közölte Pintér Ferenc, a Meteoklinika igazgatója.

Emiatt fáradtság, fejfájás, betegségek, görcsös és keringési panaszok jelentkezhetnek. A helyes életmód segít a változáshoz való igazodásban. Az immunrendszert friss gyümölcsökkel és zöldségekkel lehet karbantartani, és fontos odafigyelni, hogy az egyre rövidebb nappalok ellenére ne csökkenjen az aktív órák száma.

A meteogyógyász kitért arra is: az őszi, téli időszakra való átállás az idősek mellett a gyerekeket érinti a leginkább.

A fürdőszobai eszközök szavatossága

2019. október 09.



A sminkhez és a testápoláshoz használt kozmetikumokat is időnként át kell vizsgálni, s a nem megfelelőt, esetleg a lejárt szavatosságút kidobni.

Kozmetikumok szavatossága

Azokon a kozmetikumokon, amiknek a szavatossági ideje 30 hónap alatti, jelölik, meddig őrzik meg minőségüket. A pontos dátumot általában egy homokóraikon mellé nyomtatják. Minden más terméknél a lejárati időt a felbontástól számítják. Az ilyen kenőcsöstégelyeken jelölik, hány hónapig használhatóak fel. A „6 M” jelölés azt jelenti, hogy minőségét megőrzi a felbontástól számított 6 hónapig. 

Rúzsok

A rúzsok szavatossági ideje 24 hónap is lehet. Minél nagyobb arányban tartalmaznak bőrápoló összetevőket, annál rövidebb a lejárati idejük. Ennek oka az, hogy azok gyorsabban avasodnak. Emiatt a matt termékek lejárati ideje sokkal hosszabb. 

Borotva

A bőrgyógyász javaslata nedves borotválkozáshoz: a pengéket 14 használat után cserélni kell. Napi borotválkozás esetében ez azt jelenti, hogy kéthetente új pengék kellenek. A tiszta és jó állapotú pengék nagyon fontosak. Az elhasználódott pengékre baktériumréteg rakódik, ami borotválkozás során olykor szőrtüszőgyulladást okozhat.

Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt

2019. október 09.

Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón.

Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.

A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató.

A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.

Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.

A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása – fűzte hozzá az igazgató.

Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.

Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer – közölte az ügyvezető.